Miután Leopold Ullstein papírkereskedő és könyvkiadó 1894-ben megvásárolta a Berliner Illustrirte Zeitungot, új korszak kezdődött az újságírásban. A fotográfia elterjedésével nőtt az olvasottság, az alig 10 pfennigért árusított BIZ képekkel illusztrált anyagai fénykorukban a kétmilliós példányszámot is hozták. A sajtófotó révén az olvasók addig ismeretlen területekre nyertek betekintést: II. Vilmos császár vadászat közben és a jachtján, a kaszárnyában élő katonák mindennapjai ébresztőkor vagy a kantinban. Ezek és a gyarmatokon készült riportsorozatok fotói, a zebrákon lovagló vagy éppen krokodilok mellett pózoló hivatalnokok erősítették a birodalmi tudatot. A közéleti témák mellett a magazin a sporteseményekről és a művészetekről is gazdagon beszámolt. A BIZ ismertette meg az olvasókkal Gorkijt, ahogyan a legújabb technikai-tudományos innovációk (Zeppelin, repülőgép, automobil) is rajta keresztül jutottak el a szélesebb nyilvánossághoz. A tárlat legérdekesebb része az első világháború utáni időszak, az 1920-as évek képei, azon belül is az instabil Weimari Köztársaság társadalmi forrongásai, illetve a bohém világvárossá vált Berlin mindennapjainak kontrasztja. Amit Arthur Koestler tartott a BIZ-ről – „mottójuk a politikai liberalizmus és a modern kultúra” –, az Hitler színre lépésével megszűnt. A nácik hatalomátvételéről Martin Munkácsi készítette talán a vizuálisan legerősebb fotókat, de ahogyan más munkatársaknak, egy évvel később neki is emigrációba kellett vonulnia. A nácik rátették a kezüket a kiadóra és a lapra: a személyi kultusz építése, az egzotikus úti beszámolók rasszista és antiszemita felhangjai, a Szovjetunió elleni háború igazolására készült fotók mind a propagandagépezetet szolgálták, egészen a második világháború utolsó napjaiig.
Deutsches Historisches Museum, Berlin, október 31-ig
