Kiállítás

Színkísérletek

Eperjesi Ágnes: Pont fordítva

A művész 1991-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán tipográfia, illetve az akkor induló fotó szakon, egyetemi képzése és „felnőtté válása” egybeesett tehát a rendszerváltás körüli, új lehetőségeket hordozó időszakkal.

Kézjegyét rajta hagyta a Nappali Ház folyóiraton és a Magyar Narancs első, nagy alakú, kétszínnyomásos lapszámain, de 1989-ben igen keresettek voltak, nem csak a turisták körében, a Budapestről készült fekete-fehér képeslapjai is. Pedig Eperjesi a fotográfiai képzést nem szerette; az egyetlen komoly hatással Maurer Dóra és az ő fotogramkurzusa volt rá. Nem érdekelte az optikai leképezés, sokkal inkább az elméletben és a fotogramban fedezte fel azt a művészeti lehetőséget, amely megfelel kutató és egyben kívülálló pozíciójának.

A fotogram, ahogy azt röviden a kiállítás címe is jelzi, olyan fotótechnikai médium segítsége nélkül készült fény-kép, amely közvetlenül a fotópapírra készül, így a fény sötét lesz, és a fény hiányából alakul ki a fekete, pozitív forma.

Eperjesi számos fotogramos művet készített, olyan nagy méretű, ismert műveket, mint az Inverzió (a mű elején és végén egy-egy talpnyom látható annak eredményeként, hogy a művész a kétméteres fotópapíron bukfencezett egyet), vagy említhetjük az újszülöttekkel készült sorozatát is.

A művész és az acb Galéria jóvoltából. Fotó: Tóth Dávid

Színes fotogramokat 2007-ben kezdett el készíteni (kísérleteit 2009-ben három, összefüggő kiállításon mutatta be), majd, mivel számára egy eredmény, egy sikeres színkeverési kísérlet nem a végcél, hanem „csupán” egy állomás, 2013 óta azzal kísérletezik, hogy a színes fényérzékeny anyagot önmagába hajtsa vissza. Ahogy a kiállításhoz írt kísérőszövegben is olvasható: „…így a képeken egyszerre rögzül egy színjelenség és képződik le ugyanennek a jelenségnek a térbelisége, torzulása, változékonysága, átmenetisége. Egyszersmind ez a visszahajtás és visszahajlás a fotópapíron megjelenő színek konfigurációjához is kulcsot ad.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.