rés a présen

„Tartunk családi napokat is”

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész

  • rés a présen
  • 2017. december 30.

Képzőművészet

rés a présen: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A főváros történetére vonatkozó műtárgyakat, dokumentumokat gyűjti, tárja fel, őrzi és mutatja be. Az Aquincumi Múzeum a római Pannonia fővárosának régészeti maradványait őrzi, valamint az őskortól a honfoglalásig gyűjti a főváros területén fennmaradt tárgyi emlékeket. A Vármúzeum a középkori magyar királyi rezidencia maradványait is magában foglalja, s a budapesti középkor történetével és életével foglalkozik, a Kiscelli Múzeum pedig az új- és legújabb kort dokumentálja és kutatja. A Budapest Galéria több kiállítóhelyén – így a Bálnában is – kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez.

rap: Hogyan került a szakmába, illetve a BTM-be?

FP: Építészként végeztem, majd művészettörténészi diplomát szereztem. Először a fővárosi műemlékvédelemben dolgoztam mint kutató. 1991-ben az Ybl Miklós életmű-kiállítással, majd 2000-ben a királyi palota kiállítás egyik rendezőjeként kerültem kapcsolatba a múzeummal, s 2001-ben hívtak a Kiscelli Múzeumba igazgatónak. A Vármúzeumban több kiállítást is rendeztem, 2010-ben jöttem ide át főigazgató-helyettesnek, majd 2013 végén megpályáztam a főigazgatóságot. Szép, de nehéz feladat: egy 270 kollégával dolgozó, hallatlanul széles körű tevékenységet folytató intézményt kell vezetni.

rap: Milyen koncepció alapján születnek a kiállítások a Vármúzeumban?

FP: Éppen 50 éve költözött be a Vármúzeum a Budavári Palota E épületébe, és őrzi a BTM által e területen feltárt középkori királyi palota maradványait. 2013 óta állandó kiállítás szól az újkori rezidenciáról is. Budapest – Fény és árnyék címmel nagyszabású állandó kiállítás foglalkozik a város ezeréves történetével. Ezeket egészítik ki az időszaki tárlatok. A főváros történetével kapcsolatos kiállításokat rendezünk. Rengeteg a külföldi látogatónk, a város imázsa szempontjából alapvető, hogy mit mutatunk meg nekik, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fővárosiak is jól megismerhessék a saját életterüket.

rap: Jelenleg milyen tárlatok látogathatók?

FP: Október végén nyílt a Középpontban a középkor című kiállításunk, amely jövő év január 25-ig tart nyitva, s élményszerűen mutatja be a középkori főosztály tavaly végzett kutatásainak legfrissebb eredményeit. Nemrég nyílt tárlat a piarista rend magyarországi tevékenységéről, apropója, hogy 300 éve alakult meg Pesten a piarista gimnázium és rendház. A kiállítás az alapító szent életétől kezdve Öveges tanár úr fizikaóráin át a sekrestye kincseiig számos érdekességet tartogat. A már említett, a főváros 1000 éves történetét interaktív elemekkel fűszerezve bemutató Budapest – Fény és árnyék mellett további állandó kiállítások őrzik a középkori Buda, Pest és Óbuda emlékeit, s külön tárlaton tekinthető meg a budavári gótikus szoborlelet.

rap: Vannak kísérőprogramok is?

FP: Rendszeresen szervezünk a kiállításokhoz kapcsolódó ingyenes, tudományos ismeretterjesztő előadásokat, ezek az ún. szabadegyetemeink. Tartunk családi napokat is, legutóbb a piarista kiállításhoz kapcsolódóan bábszínházzal. 2018. január 19-én este Százgyökérű szív címmel Sík Sándor műveiből, Dóczy Péter rendezésében megvalósuló összművészeti estre várjuk majd az érdeklődőket. Ezenkívül december és január egyes hétvégéin tárlatvezetésekre is invitálunk, ezek időpontjairól a honlapunkon és közösségi oldalakon lehet tájékozódni.

rap: Melyik kort szereti a legjobban?

FP: Mindenevő vagyok, de elsősorban a reneszánsz, a barokk és a historizmus művészetével foglalkozom. Szeretek utazni, új városokat felfedezni, múzeumaikban búvárkodni, megismerni a múltjukat, amely sokat elárul lakói karakteréről is. Jövőre szeretnénk belépni az európai várostörténeti múzeumok szövetségébe, ami nyilván tovább tágítja majd nemzetközi kapcsolati hálónkat.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.