rés a présen

„Tartunk családi napokat is”

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész

  • rés a présen
  • 2017. december 30.

Képzőművészet

rés a présen: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A főváros történetére vonatkozó műtárgyakat, dokumentumokat gyűjti, tárja fel, őrzi és mutatja be. Az Aquincumi Múzeum a római Pannonia fővárosának régészeti maradványait őrzi, valamint az őskortól a honfoglalásig gyűjti a főváros területén fennmaradt tárgyi emlékeket. A Vármúzeum a középkori magyar királyi rezidencia maradványait is magában foglalja, s a budapesti középkor történetével és életével foglalkozik, a Kiscelli Múzeum pedig az új- és legújabb kort dokumentálja és kutatja. A Budapest Galéria több kiállítóhelyén – így a Bálnában is – kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez.

rap: Hogyan került a szakmába, illetve a BTM-be?

FP: Építészként végeztem, majd művészettörténészi diplomát szereztem. Először a fővárosi műemlékvédelemben dolgoztam mint kutató. 1991-ben az Ybl Miklós életmű-kiállítással, majd 2000-ben a királyi palota kiállítás egyik rendezőjeként kerültem kapcsolatba a múzeummal, s 2001-ben hívtak a Kiscelli Múzeumba igazgatónak. A Vármúzeumban több kiállítást is rendeztem, 2010-ben jöttem ide át főigazgató-helyettesnek, majd 2013 végén megpályáztam a főigazgatóságot. Szép, de nehéz feladat: egy 270 kollégával dolgozó, hallatlanul széles körű tevékenységet folytató intézményt kell vezetni.

rap: Milyen koncepció alapján születnek a kiállítások a Vármúzeumban?

FP: Éppen 50 éve költözött be a Vármúzeum a Budavári Palota E épületébe, és őrzi a BTM által e területen feltárt középkori királyi palota maradványait. 2013 óta állandó kiállítás szól az újkori rezidenciáról is. Budapest – Fény és árnyék címmel nagyszabású állandó kiállítás foglalkozik a város ezeréves történetével. Ezeket egészítik ki az időszaki tárlatok. A főváros történetével kapcsolatos kiállításokat rendezünk. Rengeteg a külföldi látogatónk, a város imázsa szempontjából alapvető, hogy mit mutatunk meg nekik, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fővárosiak is jól megismerhessék a saját életterüket.

rap: Jelenleg milyen tárlatok látogathatók?

FP: Október végén nyílt a Középpontban a középkor című kiállításunk, amely jövő év január 25-ig tart nyitva, s élményszerűen mutatja be a középkori főosztály tavaly végzett kutatásainak legfrissebb eredményeit. Nemrég nyílt tárlat a piarista rend magyarországi tevékenységéről, apropója, hogy 300 éve alakult meg Pesten a piarista gimnázium és rendház. A kiállítás az alapító szent életétől kezdve Öveges tanár úr fizikaóráin át a sekrestye kincseiig számos érdekességet tartogat. A már említett, a főváros 1000 éves történetét interaktív elemekkel fűszerezve bemutató Budapest – Fény és árnyék mellett további állandó kiállítások őrzik a középkori Buda, Pest és Óbuda emlékeit, s külön tárlaton tekinthető meg a budavári gótikus szoborlelet.

rap: Vannak kísérőprogramok is?

FP: Rendszeresen szervezünk a kiállításokhoz kapcsolódó ingyenes, tudományos ismeretterjesztő előadásokat, ezek az ún. szabadegyetemeink. Tartunk családi napokat is, legutóbb a piarista kiállításhoz kapcsolódóan bábszínházzal. 2018. január 19-én este Százgyökérű szív címmel Sík Sándor műveiből, Dóczy Péter rendezésében megvalósuló összművészeti estre várjuk majd az érdeklődőket. Ezenkívül december és január egyes hétvégéin tárlatvezetésekre is invitálunk, ezek időpontjairól a honlapunkon és közösségi oldalakon lehet tájékozódni.

rap: Melyik kort szereti a legjobban?

FP: Mindenevő vagyok, de elsősorban a reneszánsz, a barokk és a historizmus művészetével foglalkozom. Szeretek utazni, új városokat felfedezni, múzeumaikban búvárkodni, megismerni a múltjukat, amely sokat elárul lakói karakteréről is. Jövőre szeretnénk belépni az európai várostörténeti múzeumok szövetségébe, ami nyilván tovább tágítja majd nemzetközi kapcsolati hálónkat.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.