rés a présen

„Tartunk családi napokat is”

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész

  • rés a présen
  • 2017. december 30.

Képzőművészet

rés a présen: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A főváros történetére vonatkozó műtárgyakat, dokumentumokat gyűjti, tárja fel, őrzi és mutatja be. Az Aquincumi Múzeum a római Pannonia fővárosának régészeti maradványait őrzi, valamint az őskortól a honfoglalásig gyűjti a főváros területén fennmaradt tárgyi emlékeket. A Vármúzeum a középkori magyar királyi rezidencia maradványait is magában foglalja, s a budapesti középkor történetével és életével foglalkozik, a Kiscelli Múzeum pedig az új- és legújabb kort dokumentálja és kutatja. A Budapest Galéria több kiállítóhelyén – így a Bálnában is – kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez.

rap: Hogyan került a szakmába, illetve a BTM-be?

FP: Építészként végeztem, majd művészettörténészi diplomát szereztem. Először a fővárosi műemlékvédelemben dolgoztam mint kutató. 1991-ben az Ybl Miklós életmű-kiállítással, majd 2000-ben a királyi palota kiállítás egyik rendezőjeként kerültem kapcsolatba a múzeummal, s 2001-ben hívtak a Kiscelli Múzeumba igazgatónak. A Vármúzeumban több kiállítást is rendeztem, 2010-ben jöttem ide át főigazgató-helyettesnek, majd 2013 végén megpályáztam a főigazgatóságot. Szép, de nehéz feladat: egy 270 kollégával dolgozó, hallatlanul széles körű tevékenységet folytató intézményt kell vezetni.

rap: Milyen koncepció alapján születnek a kiállítások a Vármúzeumban?

FP: Éppen 50 éve költözött be a Vármúzeum a Budavári Palota E épületébe, és őrzi a BTM által e területen feltárt középkori királyi palota maradványait. 2013 óta állandó kiállítás szól az újkori rezidenciáról is. Budapest – Fény és árnyék címmel nagyszabású állandó kiállítás foglalkozik a város ezeréves történetével. Ezeket egészítik ki az időszaki tárlatok. A főváros történetével kapcsolatos kiállításokat rendezünk. Rengeteg a külföldi látogatónk, a város imázsa szempontjából alapvető, hogy mit mutatunk meg nekik, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fővárosiak is jól megismerhessék a saját életterüket.

rap: Jelenleg milyen tárlatok látogathatók?

FP: Október végén nyílt a Középpontban a középkor című kiállításunk, amely jövő év január 25-ig tart nyitva, s élményszerűen mutatja be a középkori főosztály tavaly végzett kutatásainak legfrissebb eredményeit. Nemrég nyílt tárlat a piarista rend magyarországi tevékenységéről, apropója, hogy 300 éve alakult meg Pesten a piarista gimnázium és rendház. A kiállítás az alapító szent életétől kezdve Öveges tanár úr fizikaóráin át a sekrestye kincseiig számos érdekességet tartogat. A már említett, a főváros 1000 éves történetét interaktív elemekkel fűszerezve bemutató Budapest – Fény és árnyék mellett további állandó kiállítások őrzik a középkori Buda, Pest és Óbuda emlékeit, s külön tárlaton tekinthető meg a budavári gótikus szoborlelet.

rap: Vannak kísérőprogramok is?

FP: Rendszeresen szervezünk a kiállításokhoz kapcsolódó ingyenes, tudományos ismeretterjesztő előadásokat, ezek az ún. szabadegyetemeink. Tartunk családi napokat is, legutóbb a piarista kiállításhoz kapcsolódóan bábszínházzal. 2018. január 19-én este Százgyökérű szív címmel Sík Sándor műveiből, Dóczy Péter rendezésében megvalósuló összművészeti estre várjuk majd az érdeklődőket. Ezenkívül december és január egyes hétvégéin tárlatvezetésekre is invitálunk, ezek időpontjairól a honlapunkon és közösségi oldalakon lehet tájékozódni.

rap: Melyik kort szereti a legjobban?

FP: Mindenevő vagyok, de elsősorban a reneszánsz, a barokk és a historizmus művészetével foglalkozom. Szeretek utazni, új városokat felfedezni, múzeumaikban búvárkodni, megismerni a múltjukat, amely sokat elárul lakói karakteréről is. Jövőre szeretnénk belépni az európai várostörténeti múzeumok szövetségébe, ami nyilván tovább tágítja majd nemzetközi kapcsolati hálónkat.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.