rés a présen

„Tartunk családi napokat is”

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész

  • rés a présen
  • 2017. december 30.

Képzőművészet

rés a présen: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A főváros történetére vonatkozó műtárgyakat, dokumentumokat gyűjti, tárja fel, őrzi és mutatja be. Az Aquincumi Múzeum a római Pannonia fővárosának régészeti maradványait őrzi, valamint az őskortól a honfoglalásig gyűjti a főváros területén fennmaradt tárgyi emlékeket. A Vármúzeum a középkori magyar királyi rezidencia maradványait is magában foglalja, s a budapesti középkor történetével és életével foglalkozik, a Kiscelli Múzeum pedig az új- és legújabb kort dokumentálja és kutatja. A Budapest Galéria több kiállítóhelyén – így a Bálnában is – kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez.

rap: Hogyan került a szakmába, illetve a BTM-be?

FP: Építészként végeztem, majd művészettörténészi diplomát szereztem. Először a fővárosi műemlékvédelemben dolgoztam mint kutató. 1991-ben az Ybl Miklós életmű-kiállítással, majd 2000-ben a királyi palota kiállítás egyik rendezőjeként kerültem kapcsolatba a múzeummal, s 2001-ben hívtak a Kiscelli Múzeumba igazgatónak. A Vármúzeumban több kiállítást is rendeztem, 2010-ben jöttem ide át főigazgató-helyettesnek, majd 2013 végén megpályáztam a főigazgatóságot. Szép, de nehéz feladat: egy 270 kollégával dolgozó, hallatlanul széles körű tevékenységet folytató intézményt kell vezetni.

rap: Milyen koncepció alapján születnek a kiállítások a Vármúzeumban?

FP: Éppen 50 éve költözött be a Vármúzeum a Budavári Palota E épületébe, és őrzi a BTM által e területen feltárt középkori királyi palota maradványait. 2013 óta állandó kiállítás szól az újkori rezidenciáról is. Budapest – Fény és árnyék címmel nagyszabású állandó kiállítás foglalkozik a város ezeréves történetével. Ezeket egészítik ki az időszaki tárlatok. A főváros történetével kapcsolatos kiállításokat rendezünk. Rengeteg a külföldi látogatónk, a város imázsa szempontjából alapvető, hogy mit mutatunk meg nekik, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fővárosiak is jól megismerhessék a saját életterüket.

rap: Jelenleg milyen tárlatok látogathatók?

FP: Október végén nyílt a Középpontban a középkor című kiállításunk, amely jövő év január 25-ig tart nyitva, s élményszerűen mutatja be a középkori főosztály tavaly végzett kutatásainak legfrissebb eredményeit. Nemrég nyílt tárlat a piarista rend magyarországi tevékenységéről, apropója, hogy 300 éve alakult meg Pesten a piarista gimnázium és rendház. A kiállítás az alapító szent életétől kezdve Öveges tanár úr fizikaóráin át a sekrestye kincseiig számos érdekességet tartogat. A már említett, a főváros 1000 éves történetét interaktív elemekkel fűszerezve bemutató Budapest – Fény és árnyék mellett további állandó kiállítások őrzik a középkori Buda, Pest és Óbuda emlékeit, s külön tárlaton tekinthető meg a budavári gótikus szoborlelet.

rap: Vannak kísérőprogramok is?

FP: Rendszeresen szervezünk a kiállításokhoz kapcsolódó ingyenes, tudományos ismeretterjesztő előadásokat, ezek az ún. szabadegyetemeink. Tartunk családi napokat is, legutóbb a piarista kiállításhoz kapcsolódóan bábszínházzal. 2018. január 19-én este Százgyökérű szív címmel Sík Sándor műveiből, Dóczy Péter rendezésében megvalósuló összművészeti estre várjuk majd az érdeklődőket. Ezenkívül december és január egyes hétvégéin tárlatvezetésekre is invitálunk, ezek időpontjairól a honlapunkon és közösségi oldalakon lehet tájékozódni.

rap: Melyik kort szereti a legjobban?

FP: Mindenevő vagyok, de elsősorban a reneszánsz, a barokk és a historizmus művészetével foglalkozom. Szeretek utazni, új városokat felfedezni, múzeumaikban búvárkodni, megismerni a múltjukat, amely sokat elárul lakói karakteréről is. Jövőre szeretnénk belépni az európai várostörténeti múzeumok szövetségébe, ami nyilván tovább tágítja majd nemzetközi kapcsolati hálónkat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.