rés a présen

„Tartunk családi napokat is”

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, művészettörténész

  • rés a présen
  • 2017. december 30.

Képzőművészet

rés a présen: Mit csinál a Budapesti Történeti Múzeum?

Farbaky Péter: A főváros történetére vonatkozó műtárgyakat, dokumentumokat gyűjti, tárja fel, őrzi és mutatja be. Az Aquincumi Múzeum a római Pannonia fővárosának régészeti maradványait őrzi, valamint az őskortól a honfoglalásig gyűjti a főváros területén fennmaradt tárgyi emlékeket. A Vármúzeum a középkori magyar királyi rezidencia maradványait is magában foglalja, s a budapesti középkor történetével és életével foglalkozik, a Kiscelli Múzeum pedig az új- és legújabb kort dokumentálja és kutatja. A Budapest Galéria több kiállítóhelyén – így a Bálnában is – kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez.

rap: Hogyan került a szakmába, illetve a BTM-be?

FP: Építészként végeztem, majd művészettörténészi diplomát szereztem. Először a fővárosi műemlékvédelemben dolgoztam mint kutató. 1991-ben az Ybl Miklós életmű-kiállítással, majd 2000-ben a királyi palota kiállítás egyik rendezőjeként kerültem kapcsolatba a múzeummal, s 2001-ben hívtak a Kiscelli Múzeumba igazgatónak. A Vármúzeumban több kiállítást is rendeztem, 2010-ben jöttem ide át főigazgató-helyettesnek, majd 2013 végén megpályáztam a főigazgatóságot. Szép, de nehéz feladat: egy 270 kollégával dolgozó, hallatlanul széles körű tevékenységet folytató intézményt kell vezetni.

rap: Milyen koncepció alapján születnek a kiállítások a Vármúzeumban?

FP: Éppen 50 éve költözött be a Vármúzeum a Budavári Palota E épületébe, és őrzi a BTM által e területen feltárt középkori királyi palota maradványait. 2013 óta állandó kiállítás szól az újkori rezidenciáról is. Budapest – Fény és árnyék címmel nagyszabású állandó kiállítás foglalkozik a város ezeréves történetével. Ezeket egészítik ki az időszaki tárlatok. A főváros történetével kapcsolatos kiállításokat rendezünk. Rengeteg a külföldi látogatónk, a város imázsa szempontjából alapvető, hogy mit mutatunk meg nekik, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a fővárosiak is jól megismerhessék a saját életterüket.

rap: Jelenleg milyen tárlatok látogathatók?

FP: Október végén nyílt a Középpontban a középkor című kiállításunk, amely jövő év január 25-ig tart nyitva, s élményszerűen mutatja be a középkori főosztály tavaly végzett kutatásainak legfrissebb eredményeit. Nemrég nyílt tárlat a piarista rend magyarországi tevékenységéről, apropója, hogy 300 éve alakult meg Pesten a piarista gimnázium és rendház. A kiállítás az alapító szent életétől kezdve Öveges tanár úr fizikaóráin át a sekrestye kincseiig számos érdekességet tartogat. A már említett, a főváros 1000 éves történetét interaktív elemekkel fűszerezve bemutató Budapest – Fény és árnyék mellett további állandó kiállítások őrzik a középkori Buda, Pest és Óbuda emlékeit, s külön tárlaton tekinthető meg a budavári gótikus szoborlelet.

rap: Vannak kísérőprogramok is?

FP: Rendszeresen szervezünk a kiállításokhoz kapcsolódó ingyenes, tudományos ismeretterjesztő előadásokat, ezek az ún. szabadegyetemeink. Tartunk családi napokat is, legutóbb a piarista kiállításhoz kapcsolódóan bábszínházzal. 2018. január 19-én este Százgyökérű szív címmel Sík Sándor műveiből, Dóczy Péter rendezésében megvalósuló összművészeti estre várjuk majd az érdeklődőket. Ezenkívül december és január egyes hétvégéin tárlatvezetésekre is invitálunk, ezek időpontjairól a honlapunkon és közösségi oldalakon lehet tájékozódni.

rap: Melyik kort szereti a legjobban?

FP: Mindenevő vagyok, de elsősorban a reneszánsz, a barokk és a historizmus művészetével foglalkozom. Szeretek utazni, új városokat felfedezni, múzeumaikban búvárkodni, megismerni a múltjukat, amely sokat elárul lakói karakteréről is. Jövőre szeretnénk belépni az európai várostörténeti múzeumok szövetségébe, ami nyilván tovább tágítja majd nemzetközi kapcsolati hálónkat.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. Nem azok a győzedelmes, sorsunkat magabiztosan irányítani kész harcosok vagyunk, akiknek látni szeretnénk magunkat, hanem végtelenül sérülékeny, esendő lények. Korunk talán leginkább rettegett betegsége, a sztrók életerős embereket fokoz le magatehetetlen csomaggá, kiváló intellektusú, kreatív elmékből csinál kommunikációra képtelen bábut, valóban egész családok életét képes tönkretenni órák leforgása alatt. Magyarországon félóránként hal meg ebben valaki, de ez a film Dániában játszódik, ahol a túlélés esélye lényegesen nagyobb, a rehabilitációról nem is beszélve.

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.