Kiállítás

Torzult valóság

Gerhes Gábor: blackmirror

Képzőművészet

Gerhes kiállításaiban nemigen csalódik, aki szereti az abszurdot, az iróniát és a groteszket.

A humor nála nem öncélú, a legtöbb sorozatában komoly kultúrpolitikai referenciákat ír/fordít át egy másik értelmezésbe. Gerhes az utóbbi tíz év kiállításain általában több narratívát is megmozgat, szemben az olyan korábbi fotósorozataival, mint az 1997-ben készült e és é, ahol az említett betűket nevükben viselő képzőművészek pózoltak különféle jelek társaságában, vagy a 2000-es Second hand, ahol maga a művész bújt egy-egy valós vagy fikciós férfitípusra jellemző ruházatba, de említhetnénk még a 2001–2002-ben készült és Grätzer József SICC című munkájának képrejtvényeitől ihletett műveket, vagy a 2004-es Letakart harcosokat is. A 2009-es Bolond világ (Székesfehérvár), a 2011-es Nótaszó (acb Galéria) vagy a 2016-os Dilettanten erhebt Euch gegen die Kunst! (acb Galéria) azonban már nem csupán mediális szempontból voltak sokszínűek (fotók, festmények, kisplasztikák, szövegek és objektek), hanem a néhol széttartónak tűnő, de mégis összegubancolódott témacsoportok szempontjából is.

A mostani, húsz műből összeálló kiállítás minimum öt szálat mozgat. Maga a cím egy kortárs művészeti allegóriára utal, egész pontosan az olyan, tömegeknek is elérhető rendszerekre, mint a számítógép, a mobil, illetve ezek mindenféle kombinációi, amelyek digitális „valóságai” hatással vannak mindennapi életünkre, ideértve a mesterséges intelligenciák algoritmusain alapuló manipulációt, a percepció gyökeres átalakulását és a valóság elfedését is. A fekete üvegre nyomtatott üveg­printek közül három is „nagyra nőtt” mobiltelefonra emlékeztet, ahol a sötét „képernyőn” megjelenő ábrák/rajzok alatt a márkajelzések helyén fényjelenségekre utaló címek állnak (Gunshot, Thunderlight, Explosion).

Ehhez kapcsolódik az angol tájképfestészetben a 18. században elterjedt konkrét eszköz, egy kis méretű, fekete, konkáv tükör – más néven a Claude Lorrain tájképfestőről elnevezett Claude glass –, amely alkalmas arra, hogy a tónus- és színtartományok lecsökkentésével festőibbé és esztétikusabbá változtassa a lefestett tájat (a puha, lágy árnyalatok a kiállítás több művében is visszaköszönnek, nem véletlenül egy tájképfotón is).

 
Fotó: Tóth Dávid

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?