Nekrológ

Megjelent a szellem

Révész László László (1957–2021)

Képzőművészet

Emlék a gimnáziumi rajzszakkörből: Révész hullaként terül el a járdán, testét fotók borítják.

Ő maga ezeket a korai performance-okat „fotó attrakcióknak” nevezte. Talán otthonról hozta ezt a már gyerekként kibontakozó kreativitást: édesanyja jó nevű opti­kus, édesapja gépészmérnök. A kisfiú pedig festegetett, rajzversenyt nyert, verseket és krimiszerű népszínműveket írt, a könyveket bújta. Sosem szakadt el teljesen a művészi közegtől: abban a két évben, amíg nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, a Pannónia Film­stúdió­ban volt anyagbeszerző, de dolgozott animációs filmek asszisztenseként is. A Pannónia titkos mozitermében letiltott filmeket nézett, statisztaként többször szerepelt Ragályi Elemér filmjeiben, és három rajzszakkörbe is járt egyszerre. Palotai Gáborral egy Folyamat-dokumentáció címen futó kollázsrevüt is elindított, az egyik ilyenben bőrdzsekis motorosként, illetve bártáncosként fel is lépett. Ekkoriban két poszter lógott a falán: egy Cézanne-mű reprodukciója és Az ördöggel cimborál plakátja (Godard kevésbé híres filmje, amelyben a nagyon híres Rolling Stones Sympathy of the Devil című száma szól).

Ekkoriban lett az Indigo csoport tagja is. Főiskolásként az Iparművészetire áthallgatva animációt is tanult, készített kísérleti filmeket, és társírója volt a nyolcvanas évek elején szintén Erdély Miklóshoz járó Enyedi Ildikó Az én XX. századom (1989), illetve a Bűvös vadász (1994) című filmjeinek.

Mivel a Révész László név már foglalt volt a filmszakmában, 1986 körül nevet változtatott. László László egy szélhámos médium volt a 19. század elején, aki libazsíros vattát tömött a pofazacskójába, s amikor kifújta, megjelent ektoplazmaként a szellem. Mivel Erdély édesanyja is médium volt, így a névváltás egyfajta tisztelet­adással is felért.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.