Kiállítás

Vető János: Virrasztás

  • - dck -
  • 2016. november 13.

Képzőművészet

A kicsiny térben megjelenő anyag ugyan emlékkiállításnak álcázza magát, de jóval több annál. A kiindulópont Vető barátjának, az ún. második nyilvánosságban nonkomform életmódjáról elhíresült, de a nagyközönség előtt jórészt ismeretlen Csömöri István Csömének a tavalyi halála, illetve a Vető–Hajas Tibor–Csömöri „trió” közös tevékenysége. Ez utóbbi a kiállítás címét is adó, 1980. május 18-án a Bercsényi Klubban megvalósult performanszban csúcsosodott ki – így a kiállításon láthatók a performanszról készült, slide-show-ba rendezett fotók, továbbá hallható Hajas szövege is. A haláltematika már ebben a műben is benne van – lévén Vető az utolsó pillanatban „megfosztotta” Hajast a halálközeli élmény (öntudatlan) megélésétől.

A tér nagy részét a Csöméről készült fotók töltik meg – az installáció hátterében pedig olyan, halálra rezonáló elemek jelennek meg, mint a félig-meddig eltakart tükör és a téglából „faragott” halálfej. Nem véletlenül használtam az installáció szót; a fotósorozatok, szekvenciák ugyanis a „Csömöri-féle rendhagyó installációk szellemében” nem a falon sorakoznak, hanem X alakban lebegnek a térben. Ily módon azonban nagy részük szabad szemmel nem is látható, csak színházi látcsővel – szépen (bár kissé didaktikusan) példázva az „elsüllyedt undergroundhoz való hozzáférés lehetőségét/lehetetlenségét”.

A kiállítás alig titkolt (de teljesen elfogadható) célja Vető munkásságának újrapozicionálása, kiléptetése a „Hajas szerzőtársa” szerepéből. S valóban, Vető életútja és még teljesen fel nem tárt életműve igen érdekes, hiszen a Trabant zenekar alapító tagja már tizenöt éves korától készített fekete-fehér fotókat. Nem is akármilyeneket – még ha a galéria csupán egyetlen szegmensre, a barátokról (Baksa-Soós János, Hajas, Méhes) készített „szociokulturális” fényképekre fókuszál. De valahol el kell kezdeni.

acb NA, Bp. VI., Király utca 74., nyitva október 27-ig

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.