Kiállítás

Vető János: Virrasztás

  • - dck -
  • 2016. november 13.

Képzőművészet

A kicsiny térben megjelenő anyag ugyan emlékkiállításnak álcázza magát, de jóval több annál. A kiindulópont Vető barátjának, az ún. második nyilvánosságban nonkomform életmódjáról elhíresült, de a nagyközönség előtt jórészt ismeretlen Csömöri István Csömének a tavalyi halála, illetve a Vető–Hajas Tibor–Csömöri „trió” közös tevékenysége. Ez utóbbi a kiállítás címét is adó, 1980. május 18-án a Bercsényi Klubban megvalósult performanszban csúcsosodott ki – így a kiállításon láthatók a performanszról készült, slide-show-ba rendezett fotók, továbbá hallható Hajas szövege is. A haláltematika már ebben a műben is benne van – lévén Vető az utolsó pillanatban „megfosztotta” Hajast a halálközeli élmény (öntudatlan) megélésétől.

A tér nagy részét a Csöméről készült fotók töltik meg – az installáció hátterében pedig olyan, halálra rezonáló elemek jelennek meg, mint a félig-meddig eltakart tükör és a téglából „faragott” halálfej. Nem véletlenül használtam az installáció szót; a fotósorozatok, szekvenciák ugyanis a „Csömöri-féle rendhagyó installációk szellemében” nem a falon sorakoznak, hanem X alakban lebegnek a térben. Ily módon azonban nagy részük szabad szemmel nem is látható, csak színházi látcsővel – szépen (bár kissé didaktikusan) példázva az „elsüllyedt undergroundhoz való hozzáférés lehetőségét/lehetetlenségét”.

A kiállítás alig titkolt (de teljesen elfogadható) célja Vető munkásságának újrapozicionálása, kiléptetése a „Hajas szerzőtársa” szerepéből. S valóban, Vető életútja és még teljesen fel nem tárt életműve igen érdekes, hiszen a Trabant zenekar alapító tagja már tizenöt éves korától készített fekete-fehér fotókat. Nem is akármilyeneket – még ha a galéria csupán egyetlen szegmensre, a barátokról (Baksa-Soós János, Hajas, Méhes) készített „szociokulturális” fényképekre fókuszál. De valahol el kell kezdeni.

acb NA, Bp. VI., Király utca 74., nyitva október 27-ig

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.