Rendeletben tiltja meg az ellenzéknek a Fidesz, hogy rosszat mondjon a városról

  • Magyar Krisztián
  • 2017. szeptember 7.

Kis-Magyarország

Egerben egy új kormánypárti változtatás szerint szeptembertől a közgyűlés elején már csak szépet és jót szabad mondani. Nincs kritika, és kész!

Mint ahogy számos település képviselő-testületi ülésein, így Egerben is van lehetőség napirend előtti felszólalásokra. Ilyenkor a városatyák olyan ügyekben kérhetnek szót, amelyek eredetileg nincsenek a közgyűlés által tárgyalt témák között. Ezt a fideszesek a hevesi megyeszékhelyen is sokszor arra használják, hogy Orbán Viktorról, a kormányról vagy a város eredményeiről dicshimnuszokat zengjenek, az ellenzékiek pedig az önkormányzat előtt álló megoldatlan feladatokra vagy más problémákra próbálják felhívni a figyelmet.

Úgy tűnik, a fideszes városvezetésnek elege lett abból, hogy szabadon kritizálhatták őket, ugyanis a legutóbbi, augusztus utolsó napján tartott egri közgyűlésen maga Habis László polgármester jegyzett egy olyan rendeletmódosítást, amelyben rögzítették, hogy a napirendek előtt felszólalóknak csak szépet és jót szabad mondaniuk. A város alapokmányában is rögzített módosítás pontosan így fogalmaz: a napirend előtti 5 perces felszólalások témája csak olyan lehet, amely

„erősíti a városi összetartozást és egyben pozitív üzenetet hordoz”.

Íme a módosító dokumentum:

false

 

Információink szerint a módosítás után úgy fog kinézni a rendszer, hogy a kormánypárti Stefán Zoltánhoz – ő a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke – oda kell sétálniuk a képviselőknek egy papírral, ezen jelezniük kell, milyen témában szeretnének felszólalni az ülés elején, majd a képviselő egymaga eldöntheti, ki kaphat szót és ki nem. Ha valaki mégis „kijátssza” az új rendszert, és nem arról beszél, amit a lapra előzetesen leírt, automatikusan megvonják tőle a szót, ha ez sem elég, kikapcsolják az előtte található mikrofont – legalábbis így értesült a magyarnarancs.hu.

Tessék kimenni a piacra!

Több, a magyarnarancs.hu-nak nyilatkozó ellenzéki képviselő szerint már a legutóbbit megelőző, júliusi közgyűlésen is volt jele annak, hogy valamire készül a polgármester. Földvári Győző (DK) felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése kapcsán szeretett volna felszólalni a napirendek előtt. Akkoriban kiemelt téma volt Egerben az összekötő út ügye, a Jobbik és a Fidesz többször is nyilvánosan egymásnak feszült, amely eredménye az lett, hogy Habis László polgármester egy petíciót indított, ebben arra kérte az egrieket, hogy álljanak ki az útépítés mellett – mindezt úgy, hogy a munkálatok már javában folytak, az állam pedig biztosította a pénzt. A politikai akció azért indult el, mert a helyi Jobbik felvetette, lenne olyan nyomvonal is, amely szerintük olcsóbbá teszi a kivitelezést, és a kisajátítás során nem sérti annyi földtulajdonos érdekét. Az aláírásgyűjtést megelőzően akart a közgyűlés napirendi pontjai előtt felszólalni Földvári, de nem kapott szót, miután kiderült, milyen témában akart beszélni. A DK-s politikus szavazást is kért arról, hogy engedjék már őt a napirendek előtt megszólalni, de a fideszes többség nem támogatta ebben.

Orbán és Habis

Orbán és Habis

Fotó: MTI

Szűkebb helyi politikai berkekben ezt követően már beszéltek arról, hogy a polgármester meg akarja nyirbálni az ellenzéki képviselők felszólalási lehetőségeit, amely augusztus 31-én végül meg is történt. A másnap tartott sajtótájékoztatójáról kiadott, a magyarnarancs.hu-hoz is eljutott városházi közlemény szerint a korlátozás mellett Habis László polgármester egyebek közt így érvelt: „Fontos, hogy a városatyák ne úgy kezdjék a város életét, működését, jövőbeni irányait jelentősen meghatározó üléseket, hogy napirendek előtti, éles felszólalásokkal egymásnak esnek.” A városvezető azt is hangsúlyozta, hogy neki fontos az ellenzék munkája, de szerinte a közgyűlés elején nincs helyük „szétválasztó, megosztó, politikai célzatú és nem az együttműködés irányába mutató felszólalásoknak”, amelyek sokszor megalapozzák az egész ülés hangulatát. Arra utalva, hogy az összes ellenzéki képviselő egy közös sajtótájékoztatón ítélte el a Fidesz húzását, Habis kiemelte, szerinte az ellenzéknek még így is van egy rakás lehetősége, hogy szóljon a választókhoz: ilyen a fogadóóra, a telefon, az e-mail, de ki lehet menni például a piacra, akár szombaton is, és el lehet beszélgetni a választókkal, ő is ezt teszi.

Legyen kötelező Orbánt dicsérni!

A szocialista Mirkóczki Zita szerint a korlátozásnak azért is van különös jelentősége, mert a napirend előtti felszólalások még a televíziós közvetítés elején vannak, ilyenkor még többen figyelik az Eger Tv-t, illetve a megyei napilap is tudósít percről percre, de utóbbi – általában a lapzárta miatt – már nem számol be a napirend utáni felszólalásokról, miközben a rendeletmódosítás után az ellenzékieknek már csak akkor lesz lehetőségük felhívni számos lényeges helyi ügyre a figyelmet. Az MSZP-s képviselő úgy látja, miután korábban már a Fidesz a közgyűlések végéről száműzte a lakossági hozzászólások lehetőségét, majd a napirendekhez történő hozzászólásokat is időkeretbe szorította, most egy újabb lépéssel próbálja elhallgattatni a kritikus hangokat, amelyek a helyi fideszes médiauralom miatt eddig is nagyon nehezen jutottak el a nyilvánossághoz.

Az LMP-s Komlósi Csaba a rendeletmódosítás előtt beadott egy módosító javaslatot, amelyben azt ajánlotta, ha már megnyirbálják az ellenzék lehetőségeit, akkor azt is tegyék bele a város alapokmányába, hogy napirend előtt csak a Fidesz képviselői kaphassanak szót, akik kötelesek Orbán Viktor nevét háromszor, Nyitrai Zsoltét ötször (ő a térség egyéni országgyűlési képviselője), Habis Lászlóét pedig opcionális jelleggel beleszőni a mondandójukba. Továbbá a „legyőztük”, a „megnyertük” és az „itt van már a Kánaán” kifejezéseknek is szerepelniük kellene, néhány szót pedig muszáj lenne negatív kontextusba helyezniük, például ezeket: „migráns, civil, Soros, ellenzék, Brüsszel”. A DK-s Földvári Győző módosító javaslata szerint pedig azt kellett volna belefogalmazni a rendeletmódosításba, hogy „a polgármesternek és a kormánytöbbségnek mindig igaza van”. Azért egyik javaslatot sem szavazta meg az egri Fidesz.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.