Rendeletben tiltja meg az ellenzéknek a Fidesz, hogy rosszat mondjon a városról

  • Magyar Krisztián
  • 2017. szeptember 7.

Kis-Magyarország

Egerben egy új kormánypárti változtatás szerint szeptembertől a közgyűlés elején már csak szépet és jót szabad mondani. Nincs kritika, és kész!

Mint ahogy számos település képviselő-testületi ülésein, így Egerben is van lehetőség napirend előtti felszólalásokra. Ilyenkor a városatyák olyan ügyekben kérhetnek szót, amelyek eredetileg nincsenek a közgyűlés által tárgyalt témák között. Ezt a fideszesek a hevesi megyeszékhelyen is sokszor arra használják, hogy Orbán Viktorról, a kormányról vagy a város eredményeiről dicshimnuszokat zengjenek, az ellenzékiek pedig az önkormányzat előtt álló megoldatlan feladatokra vagy más problémákra próbálják felhívni a figyelmet.

Úgy tűnik, a fideszes városvezetésnek elege lett abból, hogy szabadon kritizálhatták őket, ugyanis a legutóbbi, augusztus utolsó napján tartott egri közgyűlésen maga Habis László polgármester jegyzett egy olyan rendeletmódosítást, amelyben rögzítették, hogy a napirendek előtt felszólalóknak csak szépet és jót szabad mondaniuk. A város alapokmányában is rögzített módosítás pontosan így fogalmaz: a napirend előtti 5 perces felszólalások témája csak olyan lehet, amely

„erősíti a városi összetartozást és egyben pozitív üzenetet hordoz”.

Íme a módosító dokumentum:

false

 

Információink szerint a módosítás után úgy fog kinézni a rendszer, hogy a kormánypárti Stefán Zoltánhoz – ő a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke – oda kell sétálniuk a képviselőknek egy papírral, ezen jelezniük kell, milyen témában szeretnének felszólalni az ülés elején, majd a képviselő egymaga eldöntheti, ki kaphat szót és ki nem. Ha valaki mégis „kijátssza” az új rendszert, és nem arról beszél, amit a lapra előzetesen leírt, automatikusan megvonják tőle a szót, ha ez sem elég, kikapcsolják az előtte található mikrofont – legalábbis így értesült a magyarnarancs.hu.

Tessék kimenni a piacra!

Több, a magyarnarancs.hu-nak nyilatkozó ellenzéki képviselő szerint már a legutóbbit megelőző, júliusi közgyűlésen is volt jele annak, hogy valamire készül a polgármester. Földvári Győző (DK) felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése kapcsán szeretett volna felszólalni a napirendek előtt. Akkoriban kiemelt téma volt Egerben az összekötő út ügye, a Jobbik és a Fidesz többször is nyilvánosan egymásnak feszült, amely eredménye az lett, hogy Habis László polgármester egy petíciót indított, ebben arra kérte az egrieket, hogy álljanak ki az útépítés mellett – mindezt úgy, hogy a munkálatok már javában folytak, az állam pedig biztosította a pénzt. A politikai akció azért indult el, mert a helyi Jobbik felvetette, lenne olyan nyomvonal is, amely szerintük olcsóbbá teszi a kivitelezést, és a kisajátítás során nem sérti annyi földtulajdonos érdekét. Az aláírásgyűjtést megelőzően akart a közgyűlés napirendi pontjai előtt felszólalni Földvári, de nem kapott szót, miután kiderült, milyen témában akart beszélni. A DK-s politikus szavazást is kért arról, hogy engedjék már őt a napirendek előtt megszólalni, de a fideszes többség nem támogatta ebben.

Orbán és Habis

Orbán és Habis

Fotó: MTI

Szűkebb helyi politikai berkekben ezt követően már beszéltek arról, hogy a polgármester meg akarja nyirbálni az ellenzéki képviselők felszólalási lehetőségeit, amely augusztus 31-én végül meg is történt. A másnap tartott sajtótájékoztatójáról kiadott, a magyarnarancs.hu-hoz is eljutott városházi közlemény szerint a korlátozás mellett Habis László polgármester egyebek közt így érvelt: „Fontos, hogy a városatyák ne úgy kezdjék a város életét, működését, jövőbeni irányait jelentősen meghatározó üléseket, hogy napirendek előtti, éles felszólalásokkal egymásnak esnek.” A városvezető azt is hangsúlyozta, hogy neki fontos az ellenzék munkája, de szerinte a közgyűlés elején nincs helyük „szétválasztó, megosztó, politikai célzatú és nem az együttműködés irányába mutató felszólalásoknak”, amelyek sokszor megalapozzák az egész ülés hangulatát. Arra utalva, hogy az összes ellenzéki képviselő egy közös sajtótájékoztatón ítélte el a Fidesz húzását, Habis kiemelte, szerinte az ellenzéknek még így is van egy rakás lehetősége, hogy szóljon a választókhoz: ilyen a fogadóóra, a telefon, az e-mail, de ki lehet menni például a piacra, akár szombaton is, és el lehet beszélgetni a választókkal, ő is ezt teszi.

Legyen kötelező Orbánt dicsérni!

A szocialista Mirkóczki Zita szerint a korlátozásnak azért is van különös jelentősége, mert a napirend előtti felszólalások még a televíziós közvetítés elején vannak, ilyenkor még többen figyelik az Eger Tv-t, illetve a megyei napilap is tudósít percről percre, de utóbbi – általában a lapzárta miatt – már nem számol be a napirend utáni felszólalásokról, miközben a rendeletmódosítás után az ellenzékieknek már csak akkor lesz lehetőségük felhívni számos lényeges helyi ügyre a figyelmet. Az MSZP-s képviselő úgy látja, miután korábban már a Fidesz a közgyűlések végéről száműzte a lakossági hozzászólások lehetőségét, majd a napirendekhez történő hozzászólásokat is időkeretbe szorította, most egy újabb lépéssel próbálja elhallgattatni a kritikus hangokat, amelyek a helyi fideszes médiauralom miatt eddig is nagyon nehezen jutottak el a nyilvánossághoz.

Az LMP-s Komlósi Csaba a rendeletmódosítás előtt beadott egy módosító javaslatot, amelyben azt ajánlotta, ha már megnyirbálják az ellenzék lehetőségeit, akkor azt is tegyék bele a város alapokmányába, hogy napirend előtt csak a Fidesz képviselői kaphassanak szót, akik kötelesek Orbán Viktor nevét háromszor, Nyitrai Zsoltét ötször (ő a térség egyéni országgyűlési képviselője), Habis Lászlóét pedig opcionális jelleggel beleszőni a mondandójukba. Továbbá a „legyőztük”, a „megnyertük” és az „itt van már a Kánaán” kifejezéseknek is szerepelniük kellene, néhány szót pedig muszáj lenne negatív kontextusba helyezniük, például ezeket: „migráns, civil, Soros, ellenzék, Brüsszel”. A DK-s Földvári Győző módosító javaslata szerint pedig azt kellett volna belefogalmazni a rendeletmódosításba, hogy „a polgármesternek és a kormánytöbbségnek mindig igaza van”. Azért egyik javaslatot sem szavazta meg az egri Fidesz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.