Rendeletben tiltja meg az ellenzéknek a Fidesz, hogy rosszat mondjon a városról

  • Magyar Krisztián
  • 2017. szeptember 7.

Kis-Magyarország

Egerben egy új kormánypárti változtatás szerint szeptembertől a közgyűlés elején már csak szépet és jót szabad mondani. Nincs kritika, és kész!

Mint ahogy számos település képviselő-testületi ülésein, így Egerben is van lehetőség napirend előtti felszólalásokra. Ilyenkor a városatyák olyan ügyekben kérhetnek szót, amelyek eredetileg nincsenek a közgyűlés által tárgyalt témák között. Ezt a fideszesek a hevesi megyeszékhelyen is sokszor arra használják, hogy Orbán Viktorról, a kormányról vagy a város eredményeiről dicshimnuszokat zengjenek, az ellenzékiek pedig az önkormányzat előtt álló megoldatlan feladatokra vagy más problémákra próbálják felhívni a figyelmet.

Úgy tűnik, a fideszes városvezetésnek elege lett abból, hogy szabadon kritizálhatták őket, ugyanis a legutóbbi, augusztus utolsó napján tartott egri közgyűlésen maga Habis László polgármester jegyzett egy olyan rendeletmódosítást, amelyben rögzítették, hogy a napirendek előtt felszólalóknak csak szépet és jót szabad mondaniuk. A város alapokmányában is rögzített módosítás pontosan így fogalmaz: a napirend előtti 5 perces felszólalások témája csak olyan lehet, amely

„erősíti a városi összetartozást és egyben pozitív üzenetet hordoz”.

Íme a módosító dokumentum:

false

 

Információink szerint a módosítás után úgy fog kinézni a rendszer, hogy a kormánypárti Stefán Zoltánhoz – ő a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke – oda kell sétálniuk a képviselőknek egy papírral, ezen jelezniük kell, milyen témában szeretnének felszólalni az ülés elején, majd a képviselő egymaga eldöntheti, ki kaphat szót és ki nem. Ha valaki mégis „kijátssza” az új rendszert, és nem arról beszél, amit a lapra előzetesen leírt, automatikusan megvonják tőle a szót, ha ez sem elég, kikapcsolják az előtte található mikrofont – legalábbis így értesült a magyarnarancs.hu.

Tessék kimenni a piacra!

Több, a magyarnarancs.hu-nak nyilatkozó ellenzéki képviselő szerint már a legutóbbit megelőző, júliusi közgyűlésen is volt jele annak, hogy valamire készül a polgármester. Földvári Győző (DK) felhívta a figyelmet arra, hogy júliusban az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése kapcsán szeretett volna felszólalni a napirendek előtt. Akkoriban kiemelt téma volt Egerben az összekötő út ügye, a Jobbik és a Fidesz többször is nyilvánosan egymásnak feszült, amely eredménye az lett, hogy Habis László polgármester egy petíciót indított, ebben arra kérte az egrieket, hogy álljanak ki az útépítés mellett – mindezt úgy, hogy a munkálatok már javában folytak, az állam pedig biztosította a pénzt. A politikai akció azért indult el, mert a helyi Jobbik felvetette, lenne olyan nyomvonal is, amely szerintük olcsóbbá teszi a kivitelezést, és a kisajátítás során nem sérti annyi földtulajdonos érdekét. Az aláírásgyűjtést megelőzően akart a közgyűlés napirendi pontjai előtt felszólalni Földvári, de nem kapott szót, miután kiderült, milyen témában akart beszélni. A DK-s politikus szavazást is kért arról, hogy engedjék már őt a napirendek előtt megszólalni, de a fideszes többség nem támogatta ebben.

Orbán és Habis

Orbán és Habis

Fotó: MTI

Szűkebb helyi politikai berkekben ezt követően már beszéltek arról, hogy a polgármester meg akarja nyirbálni az ellenzéki képviselők felszólalási lehetőségeit, amely augusztus 31-én végül meg is történt. A másnap tartott sajtótájékoztatójáról kiadott, a magyarnarancs.hu-hoz is eljutott városházi közlemény szerint a korlátozás mellett Habis László polgármester egyebek közt így érvelt: „Fontos, hogy a városatyák ne úgy kezdjék a város életét, működését, jövőbeni irányait jelentősen meghatározó üléseket, hogy napirendek előtti, éles felszólalásokkal egymásnak esnek.” A városvezető azt is hangsúlyozta, hogy neki fontos az ellenzék munkája, de szerinte a közgyűlés elején nincs helyük „szétválasztó, megosztó, politikai célzatú és nem az együttműködés irányába mutató felszólalásoknak”, amelyek sokszor megalapozzák az egész ülés hangulatát. Arra utalva, hogy az összes ellenzéki képviselő egy közös sajtótájékoztatón ítélte el a Fidesz húzását, Habis kiemelte, szerinte az ellenzéknek még így is van egy rakás lehetősége, hogy szóljon a választókhoz: ilyen a fogadóóra, a telefon, az e-mail, de ki lehet menni például a piacra, akár szombaton is, és el lehet beszélgetni a választókkal, ő is ezt teszi.

Legyen kötelező Orbánt dicsérni!

A szocialista Mirkóczki Zita szerint a korlátozásnak azért is van különös jelentősége, mert a napirend előtti felszólalások még a televíziós közvetítés elején vannak, ilyenkor még többen figyelik az Eger Tv-t, illetve a megyei napilap is tudósít percről percre, de utóbbi – általában a lapzárta miatt – már nem számol be a napirend utáni felszólalásokról, miközben a rendeletmódosítás után az ellenzékieknek már csak akkor lesz lehetőségük felhívni számos lényeges helyi ügyre a figyelmet. Az MSZP-s képviselő úgy látja, miután korábban már a Fidesz a közgyűlések végéről száműzte a lakossági hozzászólások lehetőségét, majd a napirendekhez történő hozzászólásokat is időkeretbe szorította, most egy újabb lépéssel próbálja elhallgattatni a kritikus hangokat, amelyek a helyi fideszes médiauralom miatt eddig is nagyon nehezen jutottak el a nyilvánossághoz.

Az LMP-s Komlósi Csaba a rendeletmódosítás előtt beadott egy módosító javaslatot, amelyben azt ajánlotta, ha már megnyirbálják az ellenzék lehetőségeit, akkor azt is tegyék bele a város alapokmányába, hogy napirend előtt csak a Fidesz képviselői kaphassanak szót, akik kötelesek Orbán Viktor nevét háromszor, Nyitrai Zsoltét ötször (ő a térség egyéni országgyűlési képviselője), Habis Lászlóét pedig opcionális jelleggel beleszőni a mondandójukba. Továbbá a „legyőztük”, a „megnyertük” és az „itt van már a Kánaán” kifejezéseknek is szerepelniük kellene, néhány szót pedig muszáj lenne negatív kontextusba helyezniük, például ezeket: „migráns, civil, Soros, ellenzék, Brüsszel”. A DK-s Földvári Győző módosító javaslata szerint pedig azt kellett volna belefogalmazni a rendeletmódosításba, hogy „a polgármesternek és a kormánytöbbségnek mindig igaza van”. Azért egyik javaslatot sem szavazta meg az egri Fidesz.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.