Rémhírterjesztésért bevitték a gyulai ellenzéki kör helyi vezetőjét, a Momentum tagját

Kis-Magyarország

A gyulai rendőrök szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét, a Momentum gyulai tagját. Rabosították, majd négy óra múlva kiengedték – tudta meg a Narancs.hu.

A Gyulai Rendőrkapitányság öt munkatársa két autóval ment ki szerda hajnali 6 órakor Csóka-Szűcs János, a helyi Kossuth Kör elnökének és a Momentum tagjának házához. Itt azt közölték vele és feleségével, hogy rémhírterjesztés bűncselekmény gyanúja miatt előállítják a férfit. Egyben értésére adták, hogy a rémhírterjesztést gyanújuk szerint április 20-án „Gyula cenzúramentes csevegő” nevet viselő Facebook-oldalon közzétett bejegyzéssel. Az intézkedés során a rendőrök házkutatást tartottak és videón mindent rögzítették.

Értesülésünket megerősítette Csóka-Szűcs János és Körömi János, a Kossuth Kör Békés megyei koordinátora is, aki a Narancs.hu-nak elmondta, hogy a történtről haladéktalanul értesítette Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.

Gyulán is tiltakoztak április 20-án

A rendőrség lefoglalta Csóka-Szűcs mobiltelefonját és számítógépeit. A nyomozók által közölt április 20-i időpont azért érdekes, mert ezen a napon tartották Gyulán a dudálós akciót, amelyet Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, illetve a Momentum kezdeményezett. Ezzel a szervezők az embertelen kórház-átszervezés és járványügyi titkolózás ellen tiltakoztak úgy, "hogy azt a budai várba felköltöző Orbán Viktor is meghallja".

Csóka -Szűcs János Cseh Katalinnal akart beszélni

Csóka -Szűcs János Cseh Katalinnal akart beszélni

Fotó: Csóka-Szűcs János/Facebook.com

Ezen a napon Gyulán is csatlakoztak a rendezvényhez és hangosan dudálva nyolc autó háromszor járta körbe a belvárost. Az eseményt megelőzően, majd utána három poszt szólt erről a tiltakozásról a közösségi oldalon.

A gyulai kórház kong az ürességtől

A rendőrségen előállított és rabosított Csóka-Szűcs Jánossal közölték, hogy azt a Fb-posztot hozták összefüggésben a rémhírterjesztéssel, amelyet a gyulai autós felvonulásról Hadházy Ákos írt a saját közösségi oldalán, majd ezt egyetlen mondat hozzáfűzésével megosztotta Csóka-Szűcs a „Gyulai cenzúramentes csevegőn”. Ez az egy mondat így szólt: „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.” A rendőrség szerint ez a mondattal a Kossuth Kör elnöke „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát.”

Az ország negyedik legnagyobb egészségügyi intézménye, a Békés Megyei Központi Kórház gyulai egységének legnagyobb részét még április közepén járványkórházzá minősítette a Kásler Miklós, és valóban közel 1200 ágyat várta üresen a vírusos betegeket. Ám ahogy április 20-án, úgy ma is kong az ürességtől a gyulai járványkórház, így Csóka-Szűcs János nem érti, mit veszélyeztetett volna, amikor az igazat írta meg.

Végül négy óra hosszáig volt a rendőrségen. Azt követően engedték ki, hogy az őt kihallgató nyomozó megkérdezte, kivel szeretne beszélni. Ő pedig a Momentum két Európa parlamenti képviselőjét, Cseh Katalint és Donáth Annát nevezte meg, s mindvégig ragaszkodott ügyvédhez. A mozgássérült Csóka-Szűcs Jánost a rendőrség nem vitte haza.

A gyulai Kossuth Kör tagjai Márki-Zay Péternél, Csóka-Szűcs (jobb szélen)

A gyulai Kossuth Kör tagjai Márki-Zay Péternél, Csóka-Szűcs (jobb szélen)

Fotó: Márki-Zay Péter/Facebook.com

Márki-Zay Péter: politikai célokra használják!

„A járvány elleni védekezés politikai célokra használják ki, ami felháborító. Orbán Viktor azt mondta, amikor a korlátlan felhatalmazást megkapta, hogy majd amikor visszaadja, akkor az ellenzéknek bocsánatot kell tőle kérnie. Éppen fordítva áll a helyzet, neki kell a magyar társadalomtól elnézést kérnie az embertelen egészségügyi átszervezésekért. A miniszterelnöknek tudnia kell, a korlátlan felhatalmazás korlátlan felelősséggel is jár. A gyulaiak pedig felelős állampolgárként a kormányzati ámokfutás ellen tiltakoztak április 20-án” – mondta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az esetet kommentálva.

Az ügyben megkerestük a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Amennyiben válaszuk megérkezik, közöljük.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.