Újra lecsap a kormány vasökle? Algyő spórol, de nem készül a gödi forgatókönyvre

Kis-Magyarország

300 millió forinttal visszafogja idei kiadásait Algyő. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy Gödhöz hasonlóan a kormány elveheti iparűzési-adóbevételének nagy részét. A Csongrád megyei nagyközség viszont nem a legrosszabb eshetőségre, hanem arra készül, hogy a koronavírus-járvány miatt a cégektől kevesebb adó folyik be.

„A legrosszabb forgatókönyv tényleg az lenne” – utalt Molnár Áron független algyői polgármester hétfői videóüzenetében a Vásárhely24 által április 29-én közzétett információra, amelyről a Narancs.hu is beszámolt. A vásárhelyi portál „megbízható forrásra” hivatkozva, aláírás nélküli cikkben azt írta, Göd után Algyő mellett jelölheti ki a kormány a következő "különleges gazdasági övezetet".

Ez azzal járna, hogy az érintett területen működő cégek az iparűzési adójukat nem a településnek, hanem a megyei önkormányzatnak fizetnék. Erről hivatalos információ nem jelent meg, igaz, cáfolat sem. Az önkormányzat nem kapott azóta sem ezzel kapcsolatos értesítést. Molnár Áron most azt mondta, átnézték, értelmezték a különleges gazdasági övezetek kijelöléséről szóló kormányrendeletet.

Aranytojást tojó tyúk?

Az aranytojást tojó tyúk?

Fotó: 2GO!Hungary.hu

„Történhet olyan…”

A település vezetői arra jutottak: Algyő nem felel meg a jogszabályban leírt feltételeknek. Itt – a gödi Samsung beruházással ellentétben – nem indult, nem zajlik 100 milliárd forintosnál nagyobb állami támogatással létrejövő beruházás. Továbbá a MOL és a többi, helyben működő cég nem számít Csongrád megyei viszonylatban sem a legnagyobb munkaadónak, emellett országos szinten az algyői iparűzési-adóbevétel nem tartozik a legjelentősebbek közé.

A polgármester hozzátette: a jelenlegi rendeletről beszél, amit nyilván lehet módosítani „Történhet olyan, amit az ember sem jogilag, sem logikailag nem tud hová tenni” – mondta. Megígérte, ha a helyzet e téren változik, azonnal tájékoztatja az algyőieket.

300 millió forintot átcsoportosítanak

Ettől függetlenül azért módosítják a februárban elfogadott éves költségvetést az önkormányzatnál, mert arra számítanak, hogy a cégeket a koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válság megviseli, kevesebb adót fognak befizetni. Emiatt mintegy 300 millió forintot csoportosítanak át.

Molnár Áron: a jogszabályból nem olvasható ki

Molnár Áron polgármester

Fotó: mcsipos.hu

A lakosságot érintő szolgáltatások várhatóan nem fognak változni, de az önkormányzatnál, cégeinél a dologi kiadásokat visszafogják, és elhalasztják azokat a beruházásokat, amelyekre még nem kötöttek szerződést. Többek között utcák aszfaltozása, a délnyugati lakóparkban a járda és a csapadék-vízelvezető csatorna építése marad el.

Az év elején elfogadott 2020-as algyői költségvetés 2,4 milliárd forintos bevételi és 3,1 milliárdos kiadási főösszeg számolt. A büdzsé egyensúlyát az előző évi pénzmaradvány, 766 millió forint teremti meg. Még a járvány hazai begyűrűzése és a nyomában járó gazdasági válság előtt az önkormányzat 1,3 milliárdos helyi iparűzési adóbevétellel számolt, amelynek mintegy háromnegyedét a MOL Nyrt. befizetései adják a tervek szerint.

Algyő Samsungja, a MOL

Algyő és környéke az ország legnagyobb kőolajlelőhelye, nemzetközi mércével mérve is számottevő. A régió jelenleg a hazai gáz- és kőolajtermelés közel harmadát adja. Az ország teljes földgázigényének tizedét, kőolajigényének öt százalékát biztosítja.

A lelőhelyek mellett hatalmas ipartelepe és központja is van a nemzeti olajtársaságnak „Algyő a magyarországi ipar egyik legfontosabb helyszíne, ahogy a MOL is a hazai gazdaság meghatározó szereplője” – mondta Hernádi Zsolt az olajtársaság első embere azon a 2015-ös rendezvényen, amikor azt ünnepelték, hogy 50 éve kezdte meg a cég a szénhidrogén-kitermelést a helyi mezőn.

(Nyitóképünk: a Mol algyői ipartelepe. A felvétel forrása: mol.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.