Szolnoknál nem először közelíti meg vészesen vagy éri el a valaha mért legkisebb vízállást a Tisza, a mínusz 279 centimétert, amit 2003. augusztus 21-én mértek.
Az extrém alacsony vízállások az utóbbi években egyre gyakoribbak lettek; például 2015-ben a Hernád, a Sajó, a Rába, a Szamos, a Tisza és a Sebes-Körös vízállása is új negatív rekordot állított fel. 2019-ben sem volt jobb a helyzet. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi főigazgatóság szóvivője akkor elmondta, augusztus vége, szeptember eleje ún. kisvizes időszak, nem ritka ilyenkor a hasonló jelenség.
Csakhogy immár július elején alig van víz több folyónkban, főleg a Tiszán és mellékfolyóiban. Ha így marad a helyzet, mi lesz még később?
„Várható, hogy most megdől a legkisebb vízállás.” Ezt már Váriné Szöllősi Irén mondta. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vízrajzi osztályának vezetője hozzátette, a kiskörei tározóban beállítják mínusz 320 centiméterre az alvizet. Ez azt jelenti, hogy a Kisköre alatti szakaszra csak az a víz jut tovább, ami bele is megy a tározóba. Bőséges utánpótlás azonban alig van, mivel alig esett eső a vízgyűjtő területen.
A Kötivizig szakembere elmondta, a Felső-Tiszán is rekordközeliek a negatív vízállások. Így a napokban akár fel is gyorsulhat a természetes apadás, vagyis innentől kezdve várható, hogy megdől a negatív rekord a szolnoki vízmércén. Vízutánpótlás továbbra sem nagyon várható, ha esik is némi eső, azt a talaj egyből elnyeli. Váriné Szöllősi Irén hangsúlyozta, próbálják biztosítani a tározóban lévő vízkészletéből az optimális ellátást.
Az alacsony vízállás a folyó halállománya szempontjából nem probléma; az oldott oxigén ugyanis akkor csökken a vízben, ha extrém meleg van, de most éppen levonulóban van a hőhullám.
Ha továbbra sem várható olyan nagyobb csapadék, ami megjelenik a Tiszában, akkor a megoldást a vízkivételi korlátozás jelentheti. Ebben a lakosság az utolsó érintett.
A tavalyihoz hasonlóan ismét vízhiányos állapot alakult ki a Velencei-tavon. Mint arról a Fejér megyei napilap online kiadása nemrég beszámolt, „a vízhiányos állapot olyannyira »pengeéles« helyzetet tart fenn, hogy bármikor megtörténhet egy tavalyihoz hasonló, újabb halpusztulás”. A hét elején lapunk is megírta, hogy az aszály miatt kiszáradt a Baranya megyei bicsérdi tó és a Debrecenhez közeli Vekeri-tó. Ugyancsak problémás a Fertő tó állapota. „Ausztriának és Magyarországnak meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket arról, hogyan fogják megmenteni a Fertő tavat a kiszáradástól, és biztosítani a terület vízellátását a magyar oldalról. A helyzet annyira rossz, hogy bizonyos területeken már hajók állnak a sárban, és a fürdőzőket is figyelmeztetni kell, hogy ne ugorjanak a derékig sem érő vízbe” - írta a G7. A szárazság miatti alacsony vízállás nemcsak a magyarországi vizeket érinti: Rómában olyan alacsony a Tevere vízszintje, hogy egy ókori híd romjai bukkantak elő a folyóból. A folyó szintje a megszokott legalább négy és fél méterről 112 centiméterre süllyedt.
