Ájultra verték, mégis őt vádolták meg – Az elmúlt évek legabszurdabb rendőrségi esete

  • narancs.hu
  • 2014. október 21.

Kis-Magyarország

Négy éve verték ájultra Tenken Tóth Zoltánt. A kafkai történetben a férfi élete – a bántalmazás után – teljesen felfordult, ennek ellenére a rendőrség félrevezetésével őt vádolták. Azért, mert rendőrök is érintettek lehetnek az ügyben?

Az 1100 fős Heves megyei községben falunapot rendeztek 2010. július 24-én: ezen a napon Tenken a Rendőrtiszti Főiskola egyik csoportja önvédelmi bemutatót tartott. A program után a társaság átvonult az egyik Dózsa György úti házhoz, itt egyikőjük szüleinél szórakozott tovább a 18 fős baráti társaság, ahol tanúvallomások szerint iszogattak és zenét hallgattak. Mindez az éjszakába nyúlt, a túl hangos zene pedig a pihenni akaró, szomszéd Tóth Zoltánt annyira feldühítette, hogy kérte a rendőrség ügyeletét, szüntessék meg az elviselhetetlen zajt. Ez időszakosan megtörtént, majd Tóth szerint újból felvették a hangerőt, amiért másodszor is intézkedést kért.

Mivel a hangos zene miatt a férfi nem tudott elaludni, kiment az udvarra és rágyújtott. Azt mondja, ekkor, vagyis éjfél után a kapuján belépett a szomszédja, K. Sándor, és mintegy 2-3 méter távolságból durván olyasmit szólt: „mi a k… anyádért nem férsz a bőrödbe?” Ezután Tóth egy ütést érzett a tarkóján, mire elvesztette eszméletét. Az utcában lakó Fekete Csaba és Csontos László a falunapról tartottak hazafelé, amikor a sérült embert meglátták az árokban. Fekete úgy emlékszik, Tóth láthatóan zavart volt, mert nem ismerte meg őket, de bevitték a házába.

Tóth Zoltán saját kertjében, ahol leütötték

Tóth Zoltán saját kertjében, ahol leütötték

 

Tóth Zoltánnak úgy dereng ma már, hogy mentősök érkeztek hozzá, később viszont megtudta, hogy csak rendőri segédlettel tudták mentőbe tenni, annyira rossz állapotba került. Az egri Markoth Ferenc Kórházban tért magához. Itt kiderült, több helyen eltört az állcsontja és agyrázkódást szenvedett, az orvosok ezért hivatalból megtették a feljelentést. Tóth ottani emlékei között szerepel még egy nő, aki kérdéseket tett fel neki. Hogy miről beszéltek, arra nem emlékszik, viszont később előkerült egy jegyzőkönyv a meghallgatásáról, amin az aláírása szerepel.

Felgyorsított eljárás

Tóth máig nem tudja, hogy akkor éjjel 1 és 1.30 óra között szerzett súlyos sérülések után milyen fájdalomcsillapítókat kapott, és egyáltalán kihallgatható állapotban volt-e. A lényeg, hogy a kórházba július 25-én 4.43-kor felvett beteget reggel 8 órakor már kihallgatták, és elkészült a kézzel írott és nehezen olvasható dokumentum.

Tóth emiatt utóbb írásszakértőt kért, majd elmondása szerint annak eredményéről úgy született szakvélemény, hogy tőle nem vettek írásmintát. Ezután kérte, mutassák meg számára a rendőrségi jegyzőkönyv eredeti, golyóstollal írt példányát, ám arra a mai napig nem került sor. Mivel nem ismerte el, hogy az ő kézjegye szerepel a jegyzőkönyvön, hatóság félrevezetésével is megvádolták.

A súlyos, nyolc napon túl gyógyuló fejsérüléseket követő vizsgálatok után családja felszállította a fővárosi Honvéd Kórház szájsebészetére, ahol eltávolították és fémmel pótolták az összeroncsolódott állkapocscsontot. Ehhez minden meglévő fogát ki kellett húzni, ami életmódváltozással járt. Tóth kérte, hogy állapítsák meg a maradandó egészségügyi károsodást, de ehhez a rendőrségnek kellett volna szakértőt biztosítani, ám ez nem történt meg. A kamionsofőrként dolgozó Tóth Zoltán végül hosszan tartó táppénzes állomány után 2012-ben rokkantsági nyugdíjba került, és a havi jövedelme nem éri el a hatvanezer forintot.

Udvarról az árokba

Tóth Zoltán négy éve küzd az igazáért és az elkövető(k) kézre kerítéséért. Nem értette, miért került a jegyzőkönyvbe olyan mondat, hogy ő a kapuja előtt cigarettázott, holott szerinte mindez az udvarán, a szőlőlugas tövében történt és ő azt is vallotta. Igaz, megtalálói – az utcában lakó Csontos László és Fekete Csaba – a kapuja előtti árokban hallották meg a nyöszörgését, és onnan vitték be a házba, ahonnan végül mentő szállította el. Tóth úgy gondolja, az őt bántalmazó(k) szerint a közterületen elkövetett bűncselekmény enyhébb megítélés alá eshet.

Az eljárás dokumentumaival

Az eljárás dokumentumaival

 

Történt néhány tanúmeghallgatás is az ügyben, közte K. Kláráé, akinek a házában zajlott a buli, és akinek a fia a főiskolás csoport tagja. Ő elmondta, hogy évente vendégül látja a bemutató résztvevőit, ahogy most is történt, majd felsorolta a neveket. Ő egyébként K. Sándor nővére, és azt állította, hogy élettársával és öccsével 01.30 órakor mentek át a Dózsa úti házba, vagyis Tóth szomszédjába, és addig az időpontig mindhárman a magánrendezvény helyszínén tartózkodtak. Tóth szerint ugyanakkor ez lehetetlen, mert akkor K. nem szólította volna le és nem ment volna be éjfél után az udvarába.

Titkosított akták

A szembesítésnél K. – akinek Tóth elmondása szerint két közeli rendőr rokona van – nem ismerte el, hogy találkoztak volna azon az éjszakán, és ezt az állítását máig fenntartja. Márpedig Tóth szerint ő lehetne a koronatanúja az ügynek, mert véleménye szerint neki látni kellett, ki ütötte le hátulról. Más bizonyítékról ennyi idő távlatából nemigen lehet beszélni, hiszen a hevesi rendőrkapitányság több mint fél éven át tétlen maradt, ugyanis a 2010. július 24-én elkövetett súlyos testi sértés után csak 2011. február 22-én tartották meg a helyszíni szemlét, amikorra már minden nyomot eltüntetett az időjárás.

Az ügyet ismerő ügyvéd szerint szabálytalanságok sorára derülhetett fény a vizsgálat folyamán, hiszen érthetetlen, hogy ilyen súlyos bűncselekmény elkövetése után ne történjen azonnali nyomkutatás vagy nyomrögzítés a bántalmazás helyszínén, valamint az ügy látókörébe került személyeknél. Mivel a sértettnek az orrából, szájából és füléből is folyt a vér, az óhatatlanul foltot hagyott az elkövető(k) ruházatán vagy bőrén, amit egyszerű laborvizsgálattal ki lehetett volna mutatni. Egy nyomkövető kutya szintén elvezethetett volna a tettes(ek)ig, de akár az egyenkénti meghallgatások során előforduló ellentmondások is eredményt hozhattak volna. Mindez feltételes mód, mert Tóth feltételezi, hogy mivel az utcában nyitottak a kertek, így azokon keresztül érkezett a támadó(k). Elmondta, hogy a szomszéd K. Sándor több évtizede meglévő alacsony fakerítését a történtek után egy héttel lebontották, a teraszukat pedig befalazták. Itt is feltételez egybeesést.

A befalazott rész

A megváltoztatott rész

 

Sőt, Tóth szerint az már csak hab a tortán, hogy miután a kórházban felvett jegyzőkönyv miatt igazságügyi írásszakértőt kért, valamint orvos szakértőt annak megállapítására, hogy kihallgatható állapotban volt-e azon a napon és a kórházi orvos engedélyezte-e a kihallgatását, újabb retorzió érte. Nem emlékszik olyan momentumra, hogy bárkit megvádolt volna azzal, hogy helyette írta alá a kézzel írt jegyzőkönyvet, mégis a hatóság félrevezetésével vádolták meg, majd a Heves Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálatra küldte, amit másik szakértővel megismételtettek. Ő a tetten érhető eljárási hibák miatt többször kérte az elfogultság megállapítását a Heves megyei ügyészekkel szemben, eredménytelenül.

Az ügyben lezajlott egyik eljárásban dr. Gach Tímea ügyvéd képviselte a férfit, aki megkeresésünkre elárulta, hogy pályafutása során nemigen találkozott még egy nyomozáson belül annyi furcsasággal, mint Tóth Zoltánéban.

Masszív falak

Tóth Zoltán az elmúlt években folyamatos levelezésben állt az Egri Nyomozó Ügyészséggel, a Heves Megyei Főügyészséggel, a Legfőbb Ügyészséggel, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséggel, a Kúriával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával vagy az Országos Rendőr-főkapitányság Ellenőrző Szolgálatával egyaránt.

Ennek ellenére ügye mégsem haladt előre, sőt, azt állítja, hogy több ügyvédet megkeresett, ám az iratok tanulmányozása után Heves megyéből „senki sem merte felvállalni” a képviseletét. Máig nem látta a kórházban felvett jegyzőkönyv eredeti példányát, amikor pedig iratismertetésre hívták, ugyanarra az időpontra kapott idézést a K. Sándorral történő szembesítésre.

Tóth nem érti azt se, miért nem került sor a 18 bulizó rendőr kihallgatására, hiszen akár közülük is kikerülhetett az elkövető, de lehetett akár a civil vendégek köréből is. Kórházi kórlapján nem rögzítették a kihallgatás tényét, holott ügyvédek szerint annak ott szerepelnie kellett volna. Tóth úgy érzi, az igazságszolgáltatás összezárt, és mintha nem engednék, hogy esetleg rendőrök kerülhessenek gyanúba a vele szemben elkövetett súlyos bűncselekmény kapcsán. Mindezt megerősíteni látszik az a tény, hogy magánvádas bírósági eljárást kezdeményezett, amivel a megye ügyészeit szerette volna kikerülni, ám különböző jogszabályokra hivatkozva ettől a lehetőségtől is megfosztották.

Mivel az ismeretlen tettes ellen indított nyomozást többszöri fellebbezése ellenére megszüntették, kijelentette: ezek után igazságot csak az Emberi Jogok Európai Bíróságán remélhet, a beadvány elkészítéséhez pedig ügyvédet keres. Közben árulja a házát, mert a még vele élő lányával úgy döntöttek, elköltöznek Tenkről – ott ugyanis az eset óta félelemben telnek napjaik.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és a fentihez hasonló esetet tapasztalt, kérjük, írjon nekünk levelet a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és utánajárunk!

Figyelmébe ajánljuk