Most vagy soha – áll azon a fénymásolt papiroson, amelyen az akarattyai lakosságot hívják az leválásról szóló hétvégi referendumra. Nem először merült fel a gondolat, hogy legyen önálló a településrész, amely közigazgatásilag mindig is Keneséhez tartozott. Idén viszont a szándék tettekben testesült meg, tavasszal megalakult a leválást előkészítő bizottság (LEB), beadták a hivatalos papírokat, a népszavazásra pedig augusztus ötödikén kerül sor.
A referendum előtt kötelező a szétváló településrészeken lakossági tájékoztatót tartani az eljárás menetéről, és a döntés lehetséges hatásairól. Kenesén korábban tartották, Akarattyán pénteken került rá sor. A keneseiek véleményét Tömör István polgármester tolmácsolta a Rákóczi park színpadán: a keneseieknek nem húsba vágó kérdés Akarattya leválása, de nagyon is sérti a keneseiek érdekeit, történelmi múltját, hogy a most 3600 fős településből kiválni akaró 800 lakos elvinné a terület felét, benne a honvédüdülőt. Szerintük Akarattya potenciális határai sem ott húzódnak, ahová az akarattyaiak tennék: még Balaton-partja sincsen. A keneseiek körében népi kezdeményezés indult, és népszavazásra készülnek ők is, bár hogy mire vonatkozóan, az nehezen érthető, hiszen nem áll módjukban dönteni arról, hogy a településrész leválik-e vagy sem.
A határt a hadtörténeti térképtárból kapott 1929-es térkép alapján és a polgármesteri hivatal adatai (az akarattyai irányítószám alatt lévő utcák stb.) alapján jelölte ki a LEB, ez határozza meg a most szavazásra jogosultak körét is. A végleges határról 2014-ben kell dönteniük az új képviselő-testületeknek. A szétválás gyakorlatilag akkor történik meg.
A lakossági tájékoztatón az egyik résztvevő megkérdezte a keneseieket, hogy szerintük hol húzódik a határ. A polgármester szerint több elképzelésük is van a keneseieknek, de konkrét javaslatuk nincs, és ő nincs is felhatalmazva arra, hogy a határvitában állást foglaljon.
Két okból
A leválást két okból szorgalmazzák az akarattyaiak. Egyrészt úgy látják, hogy az Akarattyáról származó adókhoz képest több fejlesztés jut Kenesére, másrészt általánosságban sincsenek megelégedve az önkormányzat gazdálkodásával. Különösen fájó pont egy Akarattyán fekvő önkormányzati ingatlan értékesítése. A lakossági fórumon több hozzászóló is jelezte, hogy az ebből befolyt 100 millió forintot testületi határozat ellenére sem fordították vissza Akarattya fejlesztésére, de még csak Keneséére sem: elment a működési kiadásokra. „Ha így megy tovább, 2014-ben nem a vagyon, hanem az adósság megosztásáról kell tárgyalni” – vélte az egyik lakos.
A polgármester szerint viszont az elmúlt években 60 millió forintot költöttek Akarattya fejlesztésére. Erre a közönség közbeszólt, hogy mégis mire, mert látszatja, az nincsen. Tömör elmondta, hogy milliók mentek el a pályázatok előkészítésére, ezekkel nyertek is, de forrás híján várakozólistára kerültek. Utcafelújításra ugyancsak ebből az összegből költöttek 16 millió forintot. (Az akarattyai részönkormányzatnak négy képviselője van a hétfős testületben, ellenükben egy költségvetési tételről sem lehet dönteni. – K. Gy.)
Dr. Endrődi Éva akarattyai lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy a LEB által Akarattyára kiszámolt költségvetés nem lesz elég az önálló önkormányzat fenntartására. Vatics Erzsébet képviselő (a LEB egyik tagja) viszont úgy látja, hogy alultervezték a bevételeket, inkább a rosszra számítanak, nehogy utóbb érjék őket kellemetlen meglepetések. A bizottság véleménye szerint lehet, hogy a két külön település egymással versengene a vendégekért, de ez mindkét településnek csak javára válna. Egy idősebb akarattyai úr szerint épp elég abból, hogy „Kenesén döntsék el, mit fejlesszenek nálunk a saját pénzünkből”.
Bezzeg
A polgármester azt az akarattyai parkot akarta felhozni példának a fejlesztésre, ahol épp voltak: a keneseiek Széchenyi parkjában sem fedett színpad, sem vécé, bezzeg a Rákóczi parkban mindez megvan. A Balatonkarattya Fürdőtelep Egyesület képviselője azonban pontosított: a színpadban egy fillérje sincs az önkormányzatnak, pályázatból és báli bevételekből finanszírozták – mindezeket pedig az egyesület szervezte.
A fürdőegylet talán többet is tett a faluért, mint a helyi lakosok – állítja a narancs.hu-nak egyikük, hozzátéve: több „nagyon gazdag ember”, nyaralótulajdonos kilátásba helyezte, hogy az önállóvá válás esetén vállalkozást hoznának Akarattyára, de amíg Kenesére adóznának, addig eszük ágában sincs beruházni.
Az akarattyaiak úgy gondolják, 70 százalékos részvétel mellett sikeres lehetne a vasárnapi referendum, akkor lenne annyi a leválásra voksolók száma, hogy szentesítse ezt a szándékot. Ha ez összejön, lesz rá két év, hogy a vitás kérdésekben megegyezés szülessen. Nem akarnak viszályt, haragot Kenesével.
