Balatonakarattya önállóságot akar

  • Kupi Györgyi
  • 2012. augusztus 1.

Kis-Magyarország

Most vasárnap szavaz Balatonakarattya lakossága arról, hogy leváljon-e Balatonkeneséről, és önálló községgé alakuljon-e. Megunták, hogy Kenesén dőljön el, mit fejlesszenek náluk a saját pénzükből.

Most vagy soha – áll azon a fénymásolt papiroson, amelyen az akarattyai lakosságot hívják az leválásról szóló hétvégi referendumra. Nem először merült fel a gondolat, hogy legyen önálló a településrész, amely közigazgatásilag mindig is Keneséhez tartozott. Idén viszont a szándék tettekben testesült meg, tavasszal megalakult a leválást előkészítő bizottság (LEB), beadták a hivatalos papírokat, a népszavazásra pedig augusztus ötödikén kerül sor.

A referendum előtt kötelező a szétváló településrészeken lakossági tájékoztatót tartani az eljárás menetéről, és a döntés lehetséges hatásairól. Kenesén korábban tartották, Akarattyán pénteken került rá sor. A keneseiek véleményét Tömör István polgármester tolmácsolta a Rákóczi park színpadán: a keneseieknek nem húsba vágó kérdés Akarattya leválása, de nagyon is sérti a keneseiek érdekeit, történelmi múltját, hogy a most 3600 fős településből kiválni akaró 800 lakos elvinné a terület felét, benne a honvédüdülőt. Szerintük Akarattya potenciális határai sem ott húzódnak, ahová az akarattyaiak tennék: még Balaton-partja sincsen. A keneseiek körében népi kezdeményezés indult, és népszavazásra készülnek ők is, bár hogy mire vonatkozóan, az nehezen érthető, hiszen nem áll módjukban dönteni arról, hogy a településrész leválik-e vagy sem.

A határt a hadtörténeti térképtárból kapott 1929-es térkép alapján és a polgármesteri hivatal adatai (az akarattyai irányítószám alatt lévő utcák stb.) alapján jelölte ki a LEB, ez határozza meg a most szavazásra jogosultak körét is. A végleges határról 2014-ben kell dönteniük az új képviselő-testületeknek. A szétválás gyakorlatilag akkor történik meg.

A lakossági tájékoztatón az egyik résztvevő megkérdezte a keneseieket, hogy szerintük hol húzódik a határ. A polgármester szerint több elképzelésük is van a keneseieknek, de konkrét javaslatuk nincs, és ő nincs is felhatalmazva arra, hogy a határvitában állást foglaljon.

Két okból

A leválást két okból szorgalmazzák az akarattyaiak. Egyrészt úgy látják, hogy az Akarattyáról származó adókhoz képest  több fejlesztés jut Kenesére, másrészt általánosságban sincsenek megelégedve az önkormányzat gazdálkodásával. Különösen fájó pont egy Akarattyán fekvő önkormányzati ingatlan értékesítése. A lakossági fórumon több hozzászóló is jelezte, hogy az ebből befolyt 100 millió forintot testületi határozat ellenére sem fordították vissza Akarattya fejlesztésére, de még csak Keneséére sem: elment a működési kiadásokra. „Ha így megy tovább, 2014-ben nem a vagyon, hanem az adósság megosztásáról kell tárgyalni” – vélte az egyik lakos.

A polgármester szerint viszont az elmúlt években 60 millió forintot költöttek Akarattya fejlesztésére. Erre a közönség közbeszólt, hogy mégis mire, mert látszatja, az nincsen. Tömör elmondta, hogy milliók mentek el a pályázatok előkészítésére, ezekkel nyertek is, de forrás híján várakozólistára kerültek. Utcafelújításra ugyancsak ebből az összegből költöttek 16 millió forintot. (Az akarattyai részönkormányzatnak négy képviselője van a hétfős testületben, ellenükben egy költségvetési tételről sem lehet dönteni. – K. Gy.)

Dr. Endrődi Éva akarattyai lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy a LEB által Akarattyára kiszámolt költségvetés nem lesz elég az önálló önkormányzat fenntartására. Vatics Erzsébet képviselő (a LEB egyik tagja) viszont úgy látja, hogy alultervezték a bevételeket, inkább a rosszra számítanak, nehogy utóbb érjék őket kellemetlen meglepetések. A bizottság véleménye szerint lehet, hogy a két külön település egymással versengene a vendégekért, de ez mindkét településnek csak javára válna. Egy idősebb akarattyai úr szerint épp elég abból, hogy „Kenesén döntsék el, mit fejlesszenek nálunk a saját pénzünkből”.

Bezzeg

A polgármester azt az akarattyai parkot akarta felhozni példának a fejlesztésre, ahol épp voltak: a keneseiek Széchenyi parkjában sem fedett színpad, sem vécé, bezzeg a Rákóczi parkban mindez megvan. A Balatonkarattya Fürdőtelep Egyesület képviselője azonban pontosított: a színpadban egy fillérje sincs az önkormányzatnak, pályázatból és báli bevételekből finanszírozták – mindezeket pedig az egyesület szervezte.

A fürdőegylet talán többet is tett a faluért, mint a helyi lakosok – állítja a narancs.hu-nak egyikük, hozzátéve: több „nagyon gazdag ember”, nyaralótulajdonos kilátásba helyezte, hogy az önállóvá válás esetén vállalkozást hoznának Akarattyára, de amíg Kenesére adóznának, addig eszük ágában sincs beruházni.

Az akarattyaiak úgy gondolják, 70 százalékos részvétel mellett sikeres lehetne a vasárnapi referendum, akkor lenne annyi a leválásra voksolók száma, hogy szentesítse ezt a szándékot. Ha ez összejön, lesz rá két év, hogy a vitás kérdésekben megegyezés szülessen. Nem akarnak viszályt, haragot Kenesével.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.