Furcsa és meglepő bejelentésre került sor nemsokkal az önkormányzati választásokat követően Gyulán. A múlt hét csütörtökön kiállt a sajtó elé a város fideszes polgármestere Görgényi Ernő, illetve két alpolgármesteren Alt Norbert és Kóny István, majd közölték: felszólítják Tolnai Pétert, Puju Jánost és Pappné Darida Andreát, hogy október 21-én ne vegyék át mandátumukat, ne üljenek be a Békés Megyei Közgyűlésbe.
Hogy mire hivatkozva tiltották volna ki őket a közgyűléstől? Azt állították, hogy saját településeiken leszerepeltek, így nem rendelkeznek olyan legitimációval, amellyel a Fideszt képviselhetnék a megyei közgyűlésben.
Tény, hogy a békési megyegyűlés korábbi alelnöke, Tolnai Péter saját városában, Eleken, polgármesterjelöltként alig 3 százalékot kapott, és a vert mezőnyben végzett. A dobozi Puju János, aki szűkebb hazájában arról ismernek, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György kabinetfőnöke, nem jutott be a kislistáról a helyi képviselő-testületbe, és hasonlóan járt Csorváson Pappné Darida Andrea is.
Ebből világosan látszik, hogy a Viharsarokban tovább zajlik a Fideszen belül még jóval a választások előtt kirobbant belháború, tehát a felek tesznek Orbán Viktor nemrég meghirdetett 11-dik parancsolatára, amely leszögezi: fideszes fideszesnek nem vájja ki a szemét.
Vita, vita hátán - szelet vetnek és vihart aratnak a fideszesek Békésben
Legalább féltucatnyi konfliktus jellemezte és jellemzi a Fideszt Békés megyében. Még a sokat veszekedő és kifele beszélő MSZP-re sem volt jellemző ennyi konfliktus. Viharos a kormánypárt élete a Viharsarokban. Mint arról hétfőn a Narancs.hu beszámolt: Orbán Viktorig, Kövér Lászlóig és Kubatov Gáborig is eljutott a gyulai belharcokról tudósító 23 oldalas dolgozat.
A 17-ből 10 fideszes
Azért is érdekes Görgényiék bejelentése, mert a polgármester-jelölteket a Fidesz megyei választmánya a nyáron nevezte meg, nem a saját szakállukra indultak. A Békés Megyei Közgyűlés 17 tagú, amelybe az október 13-i választás nyomán a pártlistáról 10 Fidesz-jelölt jutott be. Köztük, a korábbi döntés értelmében, Tolnai Péter, Puju János és Vargáné Darida Andrea.
| ||
A megszólított hármak hétfőn, amikor Békéscsabán megalakult az új közgyűlés, letették az esküt és átvették mandátumukat. Így nem tettek eleget a gyulai fideszes városvezetők felszólításának, amely mögött a mondott tényeken kívül, ha kimondatlanul is, de ott van: a három párttársuk Simonka emberének számít. S helyben köztudott, hogy Görgényiék nem kedvelik a súlyos büncselekményekkel megvádolt országgyűlési képviselőt.
Hogy a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolt Simonkának még mindig van befolyása Békésben azt jól mutatja, hogy hűbérese, Zalai Mihály ismét a megyei közgyűlés elnöke lett. Ráadásul a megyegyűlés új tagjai között új szereplőként ott található egyik leghűségesebb fegyverhordozója, a volt mezőkovácsházi polgármester, Varga Gusztáv.
2016-os csata
A gyulai városvezetők a Viharsarokban a Fidesz markánsan Simonkával szemben álló szárnyához tartoznak. Ezt mi sem bizonyította jobban, hogy már 2016 végén összekülönböztek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak elosztásán. Akkor ugyanis első körben úgy „sikerült” elosztani a Brüsszelből érkező és a Viharsarokra jutó 58 milliárd forintot, hogy annak döntő része a Simonka uralta Dél-Békésnek jutott.
| ||
Ekkor az üzengetés, majd a harc odáig fajult, hogy a Görgényi Ernő gyulai polgármester vezette Békés megyei Fidesz-szárny lemondásra szólította fel Zalai Mihály közgyűlési elnököt. Utóbb megegyezés született és a forrásokat igazságosabban osztották el a Viharsarok térségei között.
(Címlapfotó: Az október 21-én Békéscsabán megalakult Békés Megyei Közgyűlés. A három érintett: Tolnai Péter és Vargáné Darida Andrea (ülő sor) balról az első és a második, Puju János (álló sor), bal oldalt a második. A felvétel forrása: Békés Megyei Önkormányzat/Facebook.com.)
