A 2010-es kulturális évadot követően a pécsi önkormányzat még büszkén deklarálta, hogy „Pécs – továbbra is – a kultúra városa”, ám 2012 nyara előtt ez a hangzatos szólam teljességgel kiüresedni látszik. A múzeumok például itt is – akárcsak több helyen az országban – lassan bezárhatnak, hiszen a megyéktől államosított múzeumokat egy áprilisi kormányhatározat a városi önkormányzatok fenntartására bízta, amelyek azonban jelentős forráshiánnyal küzdenek. Ráadásul a pécsi múzeumok működési forrásából mintegy 100 millió forintot vontak el még év elején. Ekkora összeget azonban – mint Nagy Csaba alpolgármester április eleji sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta – egészen biztosan nem tud az önkormányzat pótolni.
Igaz, a városi önkormányzat szívesen átvenné az államosított megyei múzeum képzőművészeti és régészeti osztályát, így a Csontváry-, a Vasarely-, a Zsolnay- és a Schaár Erzsébet-kiállítást, ugyanakkor a helytörténeti, a néprajzi és a természettudományi osztályra – a nol.hu-n megjelent információ szerint – nem tart igényt. Réthelyi Miklós nemrég távozott erőforrás-miniszter egyik utolsó nyilatkozatában így összegzett a lapnak: „A legnagyobb gondot most a múzeumi intézményrendszer átalakításában látom, ezt a hálózatot, most úgy tűnik, nincs miből fenntartani.” (A témával lapunk is foglalkozott korábban, cikkeinket megtekintheti itt és itt.) A pécsi múzeumokkal kapcsolatban egyébként hírzárlatot rendeltek el.
Felújítás miatt zárva
A városi múzeumok bizonytalan sorsa mellett további kérdéseket vet fel a Nagy Kiállítótéré is, amely az EKF egyik monstre vállalkozása lett volna. Ez ugyan végül nem jött létre, de helyette megvalósult a pécsi Papnövelde utcában a Modern Magyar Képtár számára készült épületrekonstrukció, amely részét képezi a megyei múzeumi hálózatnak. Az épület azonban a magyar aktivizmust világszínvonalon bemutató Nyolcak című kiállítást követően bezárt, és több mint egy éve nem nyitott ki. A múzeum honlapján az szerepel, „Felújítás miatt zárva!”
A helyszín egyes hírek szerint nyáron sem nyit ki, mert nemcsak a fűtése, hanem az épület hűtése is komoly összegeket igényelne.
Megszűnt önálló intézménynek lenni a belvárosban közel 25 évig működő Művészetek Háza, amely kamarakoncerteknek, író-olvasó találkozóknak, kisszínházi bemutatóknak, különféle konferenciáknak és művészeti egyesületeknek adott otthont. Mivel az intézményt fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat lemondott róla, a város átvállalta, végül pedig a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-hez (ZSÖK) került – akárcsak a városközpontban lévő Pécsi Kulturális Központ.
Egy pécsi blog ezenkívül 2011-ben arról számolt be, hogy „a Zsolnay-negyedben és a Baranya Megyei Múzeumnál is »Nagy Kiállítóterek« nyíltak, azóta viszont a város több fontos kiállítóhelyet elvesztett. Januártól a Közelítés Művészeti Egyesület HattyúHáz Kiállítóterme zárt be, mely közel tíz évig működött. Májusban a Pécs–Baranya Megyei Művészek Társasága Egyesület által működtetett Tűztorony Galéria is bezárt.”
Vége a Pécsi Galériának
A Pécsi Kisgaléria a pécsi önkormányzat utasítására szűnt meg 2011. június 30-ával. Arról a Kisgalériáról beszélünk, amely 1984-es létrejöttével a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely önálló működésének székhelye és szimbóluma volt, hiszen a Széchenyi téri Pécsi Galéria „csak” kiállítótérként szolgál. Az elmúlt 27 év alatt a Kisgalériában a pécsi képzőművészek folyamatos bemutatkozási lehetőséget kaptak, de országos és nemzetközi kiállítások sorát is rendezték itt. (Az utóbbi időben például itt láthatta a közönség többek között Picasso élettársának, Françoise Gilot-nak a műveit – F. V.) Az impozáns belvárosi épület azóta üresen áll. (A HattyúHáz egykori galériáját sem sikerült tavaly óta kiadni – erről részletesen lásd nemrég megjelent A kő talán marad című cikkünket a 2012. május 31-ei Magyar Narancsban – a szerk.)
Ám a történetnek ez csak a kezdete. Az önkormányzat 2012. március 22-i döntése alapján a Pécsi Galériát és Vizuális Művészeti Műhelyt mint önálló intézményt megszüntette, és Képzőművészeti Divízióként a város nagy kulturális létesítményéhez, a ZSÖK-höz csatolta, amelynek működése eleve forráshiányos. Az óriási koncertteremből, kiállítótérből, Zsolnay-gyűjteményekből, bábszínházból álló gigaintézmény éves költségvetése majd 1,5 milliárd forint lenne, amihez a mai napig nem érkezett meg az 500 millió forintos központi támogatás.
Fotó: MTI
Így veszélybe került a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely nemzetközi hírű kiállítóhelye, a Széchenyi téri városközpontban, a Nagy Lajos Gimnázium aljában lévő Pécsi Galéria is, amelyért tulajdonosának, a ciszterci rendnek évi 8 millió forint bérleti díjat kell fizetni. Ezt ugyan ez év december végéig rendezték, ám sokan tartanak attól, hogy a Pécsi Galéria és a Vizuális Művészeti Műhely beolvasztásával az anyagi korlátok miatt veszélybe kerül a folytatás. „Az összevonás minden előkészítés, előzetes egyeztetés nélkül, a programév közben történt, amikor már létrejöttek a megállapodások, sőt beadtuk pályázatainkat a különféle programok támogatására. Ez óriási presztízsveszteséget jelent, de nem csak a galériának. A helyi művészek tanácstalanok, hiszen nem látszik világosan, hogy az új feltételek függvényében hol és milyen módon kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, és ki fogja képviselni az érdekeiket, ahogy a korábbi időszakban a tervezhetőséget megszokhatták. A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely név egy olyan brand, amit 35 év alatt a korábbi igazgatóval, Pinczehelyi Sándorral (vele készített beszélgetésünket keretes írásunkban olvashatják – a szerk.) építettünk fel, és amely egy olyan nemzetközi minőséget jelent, amely garancia mindazon alkotóknak, akik kapcsolatba kerülnek velünk” – mondta május eleji beszélgetésünkkor Gamus Árpád, a Pécsi Galéria igazgatója. Hozzátette: „Kérdés volt számomra a döntéssel kapcsolatban az is, hogy kit-mit ment meg a Pécsi Galéria évtizede azonos pár milliós dologi költségvetése (illetve annak megspórolása – a szerk.), amikor a ZSÖK és a Kodály Központ milliárdos költségvetésében csupán egy hónap bérkerete több, mint a mi éves alapköltségvetésünk. A ZSÖK költségvetésében pedig még nyomokban sincs garancia arra, hogy a megszűnő intézmények forrása hogyan lesz utolérhető a jogutód számára.” Gamus szerint ráadásul a váltás időpontja is problémás, hiszen ez a város kulturális és művészeti intézményeinek évek óta fontos POSZT és nyári Kulturális Fesztivál kezdetére, június elejére esik. „Nyáron – ahogy az eddigi tapasztalat mutatja – biztosan nem tudunk a költségvetési problémáinkkal foglalkozni, hiszen a szabadságolás az önkormányzatot is érinti. Az első szeptemberi közgyűlésig valószínűleg nem fog történni semmi. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi autonóm elitművészeti feladatellátás komoly hátrányt szenvedhet.”
Az akkori városvezetés és az intézmények közötti 2008–2009-es megállapodás szerint négy intézmény kapott prioritást, azaz a Pécsi Nemzeti Színház, a Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Galéria és a Kulturális Központ részére kiemelt szerepet szántak a pécsi kulturális életben. Az eredeti tervek szerint a Zsolnay kulturális negyed mint kulturális innováció célja a város leszakadó, ám jelentős nemzeti örökséget (Zsolnay-gyár) magában foglaló negyedének felzárkóztatása volt, úgy, hogy az ott helyet kapó intézmények mindegyikének megmaradnak az eredeti, belvárosi székhelyei. Az EKF program befejezését követő bő egy év alatt mindez feledésbe merült.
|
Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művésznek, a Pécsi Galéria egykori igazgatójának a munkája 22 évig határozta meg a Pécsi Galéria működését és arculatát. „A hetvenes években Pécs szerencsés helyzetben volt, hiszen progresszív képzőművészeti élete, múzeumai irigylésre méltóak voltak. 1977-ben, a kinevezésemkor tudtam, hogy a hagyományokra, az itteni idősebb művészek munkásságára, a meglévő képzőművészeti múzeumokra (Modern Magyar Képtár, Csontváry és Vasarely Múzeum) és kitűnő gyűjteményeik ismeretére bátran lehet építeni. Egyértelmű volt, hogy olyan eseményeket kell szervezni a szűk anyagi lehetőségek és a nehézkes kapcsolatépítés mellett, amelyek a napi aktuális tendenciákat mutatják be, legyen az képzőművészet, iparművészet, fotó, az akkor induló videó vagy építészet. Hamarosan a Pécsi Galériát fontos kiállítóhelyként emlegették az országban, később külföldön is. Jelentős nemzetközi kapcsolatokat építettünk ki, ebben nagy szerepet töltött be a kezelésünkben lévő Pécsi Grafikai Műhely is, amely megszűnéséig fogadott magyar és külföldi művészeket. |
