Bűnösnek találták a fideszes polgármestert, mégsem lesz büntetett előéletű?

Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat folytatólagos felhasználása miatt első fokon bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság a napokban hozott ítéletében Tát Margit méhkeréki fideszes polgármestert és hét társát. A bűnösségét végig tagadó viharsarki község vezetője felfüggesztett börtönbüntetést és közel egymillió forintos pénzbírságot kapott, ám a bíróság előzetesen mentesítette a büntetett előélet hátrányai alól. E szerint maradhat közszereplő.

A Narancs.hu 2019 nyarán elsőként adott hírt arról, hogy az ügyben megérkezett a vádirat a Gyulai Járásbíróságra. Ebben ez állt: „Tát Margit első rendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa.” Kiterjedt bizonyítási eljárás keretében, közel másfél évig tárgyalta a politikai szempontból kényes ügyet a bíróság. A NER-rendeszerén belül nem mindennapos eset, hogy egy kormánypárti polgármestert költségvetési csalással vádol az ügyészség. Az alapkérdés az volt: megvalósult vagy sem a méhkeréki általános iskolában egy több tízmilliós bűnmegelőzési program. (Azt a helyiek tették hozzá, hogy ebben a kétezer lakosú, viszonylag jómódú Békés megyei községben ismeretlen fogalom a gyermek- vagy ifjúkori bűnözés.)

A történtek tisztázásában sokáig nem segített az ügy kulcsfigurája, Tát Margit polgármester, aki a bírósági szakban elsőrendű vádlottja lett az ügynek, mert négy éven át sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek és sokáig a bírósági tárgyaláson sem tett vallomást. Ez jogában állt, s feltehetően a védekezési taktika része volt, de aligha erősítette azt a látszatot, hogy minden a legnagyobb rendben történt az általa vezetett programban. A hosszúra nyúlt csöndet 2020 októberében törte meg a fideszes faluvezető, amikor írásbeli vallomást tett, majd utóbb szóban is nyilatkozott, és az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangsúlyozta.

Mondandójának lényege, hogy a pályázat teljes egészében megvalósult, de ha egyes elemek esetleg el is maradtak, akkor arról ő más elfoglaltságai miatt nem tudott, ezért felelősség nem terheli. A nyolc vádlott egyike sem ismerte el bűnösségét, mindannyian sikeres projektről számoltak be, egyben értetlenségüknek adtak hangon, amiért a vádlottak padjára kerültek. Ezt az érvelést támasztotta alá az Emmi ellenőreinek tanúvallomása is. A pályázat lezárulta után előbb helyszíni, majd a minisztériumhoz befutó jelzés után rendkívüli ellenőrzést tartottak, és mindent rendben találtak. E megállapítást némiképp árnyalta, hogy az ellenőrök kizárólag dokumentumokból: programterv, elszámolás, beszámoló, számlák, projektleírás, jelenléti ív és fotók alapján dolgoztak. Ahogy az egyik ellenőr a bíróság előtt fogalmazott: „Papíron minden rendben volt.” A vádlottak védői minden alkalommal az Emmi-ellenőrök megállapításait hangsúlyozták, holott ezek formalitása a tárgyalás során nyilvánvalóvá vált. Továbbá nem sikerült feloldani azt az ellenmondást, ha minden ennyire rendben volt, akkor költségvetési csalás miatt mit keres a nyolc ember a vádlottak padján.

A büntetőperben meghallgatott tanúk esetében a felejtés, az emlékezetkiesés olyan összetorlódásával találkozhatott a tárgyalást figyelemmel követő újságíró, ami önmagában is rendkívüli. Mindez aligha magyarázható azzal, hogy a történtek 2013 és 2015 között történtek, mert a tanúk nagy része a projekttel összefüggő legalapvetőbb kérdésekre sem tudta a választ.

Az amnézia ilyen összesűrűsödése hallatán Darók Katalin bíró többször figyelmeztette a tanúkat az igazmondási kötelezettségükre, és azt kérdezte tőlük: „Félnek-e valakitől, vagy tartanak-e valaki befolyásától?”

A kérdésekre minden alkalommal nem volt a válasz.

„Mióta tudja, hogy megvalósította a programokat?” – tette fel a bíró kissé meglepő kérdését Tát Margit méhkeréki fideszes polgármesternek a tárgyalássorozat vége felé. A büntetőper bírája azt az ellentmondást szerette volna feloldani, hogy az eljárás során négy évig következetesen hallgató fideszes polgármester a per végén szokatlanul beszédes lett. Pedig, ha minden aggály nélkül megvalósultak a programok, akkor azokról az elejétől, részletesen és tisztázó jelleggel lehetett volna beszélni, nem pedig évek át hallgatni. Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán azt mondta a polgármester: „nem bűnös, a jó szándék vezette, nem követett el költségvetési csalást, minden program megvalósult és folytatni szeretné 2010 óta tartó polgármesteri munkáját.”

Nem csak a vádak alóli felmentéséért, hanem politikai túléléséért is harcolt. Ha ugyanis bűnösnek mondják ki és nem mentesítik a büntetett előélet alóli hátrányok alól, akkor a jogerős ítélet után le kell mondani a méhkeréki önkormányzat vezetéséről.

Mintha megvalósult volna

Az elsőfokú ítéletben és annak részletes indoklásában Darók Katalin bíró egészen más álláspontra jutott, mint amit a vádlottak és védőik ártatlanságukat hangsúlyozva újra és újra elmondtak. A bíróság osztotta a Gyulai Járási Ügyészség utóbb módosított vádiratát. Eszerint a vádlottak padján ülőknek a kezdettől fogva nem állt szándékában a pályázat megvalósítása, szinte minden tevékenységük azt szolgálta, hogy azt a látszatot teremtsék meg, mintha a bűnmegelőzési program megvalósult volna. A járásbíróság szerint a projektben dokumentált programok döntő része a valóságban csak írott malaszt maradt, valós teljesítés nélküli számlák sokaságát állították ki. A nyomozóhatóság által lefoglalt, a vádlottak egymás között folytatott levelezései is arra szolgálnak bizonyítékul, hogy utólagosan kellett beszámolókat és dokumentumokat gyártani arról, mintha a programokat megvalósították volna. „A felek úgy leveleztek egymással, hogy közben nem gondoltak a következményekre” – hangsúlyozta indoklásában a bíró. Ezekben tegező és nemegyszer negédes stílusban arról is szó volt 2015 nyári dátumokkal,

hogyan kell egy évvel korábbi programok tervét és beszámolóját utólag megírni, s hogy a projekttel semmilyen kapcsolatban nem lévő táboroztatás fotóit miképpen használják itt, a dokumentáció részeként.

A programban állítólagosan részt vevő gyerekek buszos szállítására három árajánlat érkezett, ám közülük két ajánlattevő nem is rendelkezett busszal. A projektben szereplő foglalkozások, szakkörök megtartására befutott terembérleti ajánlatokat olyan helyi vállalkozók adták, akik nem rendelkeztek ezek megtartására alkalmas ingatlannal, helyiségekkel. Feltűnt a bíróságnak, hogy több árajánlat nem csak tartalmában, hanem külcsínében is teljesen egyforma volt. Arról pedig a Sarkadi Rendőrkapitányság nyilatkozott a nyomozóknak, hogy a projektdokumentációban foglaltakkal ellentétben 2014 nyarán semmilyen rendőrségi bemutatót nem tartottak Méhkeréken a bűnmegelőzési pályázat részeként. (Azaz a projekt vezetői papíron még a rendőrséget is bevonták a fedősztori hitelesítésére.) A hivatalos beszámolóval szemben nem volt háromnapos létavértesi kirándulás 85 gyerekkel és 3 kísérővel. Egyrészt mert a szálláshely befogadóképessége csupán 33 fős, másrészt erre a „nagyszerű” programra egyetlen diák sem emlékszik, s végül a tábor tulajdonosa a nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses időpontban nem voltak náluk vendégek. Hasonló eredményre jutottak a nyomozók a debreceni drogambulancián tett állítólagos látogatás kapcsán. A Kenézy Gyula Kórház nem tudott a méhkeréki csoport náluk tett szakmai látogatásáról. Amit az is bizonyít, hogy az egyik érintett évfolyam osztályfőnöke, Kozmáné Boka Mária vallomásában elmondta, a kérdéses napon minden diákja az iskolában volt. „Csak észrevettem volna, hogy aznap mindenki távol maradt és Debrecenben ment” – mondta a bíróság előtt a tanár.

A tanúként meghallgatott iskolaőr nem emlékezett egyetlen, az iskolában vagy a községházán megtartott szakköre sem, holott ezekből a projektbeszámoló alapján 508 órányit tartottak. (Ez több mint 3 hétnyi, egyvégtében megtartott foglalkozás idejének felelne meg!) Emellett a Gyulai Járásbíróság az ítélet indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a program lebonyolításába bevont külsős cégek vezetői, tulajdonosai és alkalmazottai között olyan személyi és tulajdonosi összefonódások mutathatók ki, ami párját ritkítja.

Azt a Gyulai Járásbíróság kimondta, hogy bizonyos programelemek megvalósultak, így egy gyopárosfürdői rekreációval összekötött csapatépítő tábor. Ám ennek sem tartalmilag, sem személyileg nem volt köze a később papíron megvalósult programokhoz. Már csak azért sem, mert a csapatépítésre elvitt tanárokat utóbb nem vonták be az egyébként fiktív programokba, azok dokumentációjában már a községháza dolgozói voltak. A szakkörök és foglalkozások komolyságáról sokat elárul, hogy vezetőiknek semmilyen képesítéssel nem kellett rendelkezniük. Ami ezen is túlmutat, valójában megtartaniuk sem kellett. A projekt keretében megvásárolt számítógépek, projektorok és egyéb eszközök nem a pályázati cél megvalósítását szolgálták.

Az már csak hab a tortán, hogy ha a program kapcsán minden rendben volt, akkor

miért készítette fel Tát Margit és egy ügyvéd hamis vallomással a NAV-nyomozókhoz beidézett az egykori alpolgármestert, Netye Bertoldot még 2016-ban.

Önmaga lelkiismeretével is viaskodva Netye előre tollba mondott vallomásáról és egy döntő többségében meg nem valósított pályázatról beszélt a bíróság előtt, amelyért ő is jogos büntetést kapott, megrovással és a pénz-visszafizetési kötelezettséggel. Netye Betold többször hangsúlyozta, a polgármestertől alig kaptak információt ebben és más ügyben is. Amikor pedig azt tapasztalták, hogy a projekt késésben van, többször keresték a polgármestert, és a pályázat megkezdéséről, végrehajtásáról érdeklődtek nála. De mindannyiszor megnyugtató és kitérő válaszokat kaptak. Azt mondta nekik: „Ráérünk, nem kell félni, nem lesz semmi baj.” Aligha véletlen, hogy elfogultságra hivatkozva Netyét a védelem ki akarta zárni a tanuk köréből.

Mindenki bűnös

A módosított vádirattal egyezően

a per mind a nyolc vádlottját bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság május 27-i első fokú ítéletében költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat folytatólagos felhasználásának vétsége miatt.

Ezért Tát Margitot 1 év 10 hónapos börtönbüntetéssel sújtotta, amelynek végrehajtását két és fél évre felfüggesztette, emellett 900 ezer forint pénzbírsággal és 168 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta. Hasonló büntetést kapott a polgármester asszisztense és a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízott Eubility Group Kft.-t. egykori alkalmazottja is, valamint egy további közreműködő. Míg a többieket pénzbírsággal sújtotta a bíróság.

Az ítélet ugyanakkor mindenkit, így Tát Margitot is mentesítette a büntetett előéletből adódó hátrányok alól,

azaz minimális tervét a fideszes politikus elérte, egyelőre nem kell azzal számolnia, hogy le kell mondani 11 éve betöltött polgármesteri pozíciójáról. Ha súlyos sérülésekkel is, de saját politikai túlélése irányába tett lépésként értékelhető az ítélet. A perbeszédben védője is kérte az előzetes mentesítést, amivel szembehelyezkedett Balogh Péter ügyész, aki azt hangsúlyozta: Tát esetében súlyosbító körülmény, hogy a bűncselekményt polgármesterként követte el. A bírósági ítélet éppen ezért felemásnak mondható, hiszen az indoklás azt is leszögezi, hogy ebben az ügyben mindenkit a méhkeréki polgármestert vitt bűnbe. A bíróság enyhítő körülményként értékelte Tát büntetlen előéletét, azt, hogy három gyerekről kell gondoskodnia, s az ügy elhúzódását. Tény, az okozott kár egy része megtérült.

A Gyulai Járási Ügyészség háromnapos gondolkodás után elfogadta az ítéletet, egy kivétellel.

A vádhatóság nem ért egyet azzal, hogy Tátot mentesítsék a büntetett előélet hátrányai alól, ezért fellebbezett. Kérdés, hogy majd a Gyulai Törvényszéken folytatódó perben – a védelem mindenki estében felmentésért fellebbezett – milyen döntés születik a méhkeréki polgármester előzetes mentesítésének kérdésében. Ha a jogerős ítéletben nem mentesítik, akkor rövid időn belül le kell mondani választott tisztségéről, ha mentesítik, akkor 2024-ig maradhat a román határ mellett található viharsarki község polgármestere és a következő választáson újraindulhat.

De lehetséges – a büntetőjogon kívüli – más forgatókönyv is. A történtek után a hétfős méhkeréki testület méltatlansági eljárást kezdeményezhet polgármestere ellen. Ám ez Tát Margit biztos többsége miatt szinte elképzelhetetlen.

Irányadó lehet Lázár János, a Miniszterelnökséget egykor vezető miniszter egy 2015-ös parlamenti válasza, amelyben Harangozó Tamás szocialista képviselőnek azt mondta:

„A magam részéről azt gondolom, hogy az a polgármester, akit költségvetési csalásért ítélnek el, méltatlan a hivatala betöltésére, és le kell mondania.”

Az apropó ekkor a pusztaföldvári fideszes polgármester büntetőügye volt. Aki úgy oldotta fel a problémát, hogy kilépett a Fideszből. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Fidesz országos választmánya a 2019-es helyhatósági választásokra felkészülés és jelöltállítás részeként 18/2018-as számon határozatot fogadott el. E szerint „A Szövetség olyan jelöltek indítását támogatja, akik: feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek, akik közösségük megbecsült tagjai.” A határozatot ez az összegzés zárja le: „Tudomásul veszik, hogy jelöltté válásuk elengedhetetlen feltétele egy, a fenti követelmények elfogadását tartalmazó kötelezettség-vállalási nyilatkozat aláírása is.” Ez alapján 2019 októberében a Fidesz színeiben elindítani sem lett volna szabad Tátot, de a magasztos elveket felülírta a rövid távú politikai stratégia. Aki a bűnösséget kimondó első fokú ítélet ellenére is számíthat a térség fideszes parlamenti képviselője, Kovács József és a kormánypárt támogatására.

 

Tát Margit és támogatója, Kovács József parlamenti képviselő

Fotó: Tát Margit/Facebook

Csalás és büntetlen előélet

„Végtelenül sajnálom, hogy ma megtörténhet az, hogy egy teljes mértékben elszámolt, lezárt pályázat kapcsán önös érdekből, irigységből és rosszindulatból elindulhat egy büntetőeljárás, aminek a során meghurcolnak jóravaló, becsületes embereket, és ezzel egy közösséget, egy települést sároznak be. A munkát elvégeztük, a célt, hogy a méhkeréki gyerekek egyedi programokban és élményekben részesüljenek, elértük. Hosszú évek óta dolgozom, dolgozunk azért, hogy a Méhkeréken élőknek is jobb legyen az életük” – írta elkötelezett választóihoz szólva és aligha a tényekre támaszodva az ítélet után Tát Margit Facebook-posztjában. 

A kérdés az, milyen üzenete van annak, hogy egy virtigli költségvetési csalás miatt a bíróság által bűnösnek mondott, közbizalomból közfeladatot és közszolgálatot ellátó és e minőségében csaló politikus élvezheti a büntetlen előélet előnyeit.