31 millió forint lenyúlásával vádolják a fideszes polgármestert

Belpol

Történetünk egy uniós támogatás ellopásáról, a közvélemény ingerküszöbét már el sem érő, pimf 31 millió forintról szól. Az eset azonban hűen érzékelteti, hogyan mennek a dolgok a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Igaz, a gyulai ügyészség föllépése eltér az eddig megszokottól.

Költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Gyulai Járási Ügyészség a méhkeréki fideszes polgármestert, aki egy 31 milliós uniós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Tát Margit amúgy ismét polgármesterjelölt.

Jó katona

„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll a Magyar Narancs birtokába került vádiratban, amelyet május végén küldött el a Gyulai Járási Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez.

A bíróságon kérdésünkre elismerték, június végén megérkezett hozzájuk a vádirat, ám hozzátették, a tárgyalást egyelőre nem tűzték ki, talán őszre várható. Ez azért lényeges, mert Tát Margit a Fidesz hivatalos polgármesterjelöltje az őszi önkormányzati választáson – amelynek a legvalószínűbb időpontja október 13. – a Békés megyei, többségében román nemzetiségűek lakta, alig kétezres lélekszámú Méhkeréken.

Kováccsal az Országgyűlés képviselői irodaháza előtt

Kováccsal az Országgyűlés képviselői irodaháza előtt

 

Tát Margit 2010 óta irányítja a román határ melletti községet; első ciklusában függetlenként, majd 2014-es újabb választási győzelme után – megértve az idők szavát, és elfogadva a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a biztatását, támogatását – belépett a Fideszbe. Az idei európai parlamenti választás kampányában fényképes plakátjain a többi fideszes politikushoz hasonlóan ő is a migránsokkal ijesztgette a helyi választókat, és éppúgy Brüsszelnek akart megálljt parancsolni, mint pártja. A Brüsszelből érkező pénzt viszont – mint pártja nagyjai is – nem vetette meg, sőt, a vádirat szerint a sajátjának tekintette.

Az ügyet ismerő méhkerékiek szerint eleve értelmetlen volt a kistelepülés – Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kéttannyelvű Általános Iskolában című – pályázata az Európai Unió támogatta Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében az Európai Szociális Alap (ESZA) és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával megvalósult programra. Bűncselekményt általában is alig követnek el a településen, a gyerek- és fiatalkori bűnözés pedig hosszú ideje gyakorlatilag ismeretlen.

„Az már sokkal érthetőbb lenne, ha a közeli Sarkadon valósították volna meg ezt az uniós programot, mert ott szinte mindennapos feszítő probléma a fiatalkori bűnözés” – mondta a Narancsnak egy neve mellőzését kérő méhkeréki forrásunk. Vicces, hogy Méhkeréken viszont a Brüsszelből finanszírozott bűnmegelőzési program lett a bűn melegágya.

Bűnmegelőzéstől a csalásig

A kínálkozó pályázati lehetőségre 2012 tavaszán bólintott rá a méhkeréki képviselő-testület, majd 2012. május 2-án a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízták a budapesti székhelyű Eubility Group Kft.-t. Az illetékes hatóság 2013 februárjában támogatásra érdemesnek ítélte a beérkezett anyagot, s ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró közreműködő, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013. július 23-án írta alá a támogatási szerződést.

A szerződés értelmében az NFÜ a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz, amelynek nagyobb részét az EU, míg a kisebbik részét a magyar költségvetés állta. A programot 2013. szeptember 1-je és 2014 novembere között kellett megvalósítani. A problémák ekkortól kezdődtek.

„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.

A trükk sikerült, 2013 szeptembere és 2015 októbere között öt részletben ki is fizette az irányító hatóság az összesen csaknem 31 millió forint előleget Méhkeréknek; a legkisebb részösszeg 3,5, a legnagyobb 12,3 millió forint volt. Erről a 2019 májusában elkészült vádirat úgy fogalmaz, hogy Tát Margit az összegeket „a támogatási szerződés megkötésekor fennálló csalárd szándékának megfelelően úgy hívta le, hogy a pályázati célok elérése nem állt szándékában. A program során ténylegesen beszerzett eszközök és teljesült szolgáltatások is kizárólag a támogatási összeg céltól eltérő felhasználásának leplezését szolgálták.”

A büntetőügynek Tát Margiton kívül hét vádlottja van. A másodrendű vádlottal a polgármester 2014 augusztusában kötött munkaszerződést. Az asszisztensként dolgozó nőt is a látszat fenntartásáért foglalkoztatták, miközben a későbbi másodrendű vádlott mindvégig tisztában volt azzal, hogy a méhkeréki bűnmegelőzési programból nem valósul meg semmi.

Munkaköri leírásában a szakmai vezetővel való kapcsolattartás éppúgy szerepelt, mint a projektindító értekezletek és találkozók szervezése, a projekt folyamatos dokumentálása, a szakmai jelentések készítése és a projektzárás elkészítése. A 2013 szeptemberétől 2015 februárjáig alkalmazott másodrendű vádlott közreműködött a valótlan adatokat tartalmazó dokumentumok elkészítésében, meg nem valósult események rögzítésében, szakmai beszámolók, árajánlatok és igazolások beszerzésében. Azaz a vád szerint szándékos segítséget nyújtott a csalásban.

A további megvádoltak azoknak a nonprofit szervezeteknek, gazdasági társaságoknak a munkatársai, akikkel színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket – kötött Tát Margit polgármester. Például a méhkeréki program pénzügyi vezetője a vádirat szerint mindvégig úgy látta el feladatát, hogy tudomása volt arról, kamu a pályázati cél. (Nehezen hihető, hogy a mögötte lévő, projektmenedzseléssel foglalkozó cég ugyanezzel ne lett volna tisztában.)

A harmadrendű vádlott a projekt során valótlan adatokat tartalmazó okiratok, így szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások biztosításával segítséget nyújtott a kedvezményezett önkormányzat nevében eljáró polgármesternek ahhoz, hogy a megjelölt kifizetési kérelmek alapján hozzájusson a támogatási összegekhez. De megoldási javaslatokat is kidolgozott Tát Margitnak és asszisztensének arra, miként lehetséges különböző gazdasági társaságokkal, valamint magánszemélyekkel kötött színlelt szerződésekben rögzíteni a valóságban meg nem történt programelemek leszámlázását és dokumentálását úgy, hogy az lehetőleg ne derüljön ki a pénzügyi elszámoláskor és ellenőrzéskor.

A választási plakátja

A választási plakátja

Fotó: Facebook/Tát Margit

A negyed- és ötödrendű vádlottak egy miskolci céget képviselve biztosították a meg nem valósult bűnmegelőzési program lezárásához szükséges szakmai beszámolókat, amelyek a támogatás felhasználását ellenőrző szerv megtévesztésére szolgáltak; ezek sorába tartozott a kitalált szakkörökről és foglalkozásokról szóló valótlan szakmai beszámolók elkészítése is. Egy másik miskolci nonprofit kft. nevében eljáró hatodrendű vádlott a Tát Margittal megkötött megállapodás részeként rögzített olyan szolgáltatásokat 3,3 millió forint értékben, amelyeket nem kellett teljesítenie.

A Borsod és Térsége Képzési és Humánszolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig olyan táborokat szervezett papíron a méhkeréki gyerekek bűnmegelőzési programja részeként, amelyekből ugyancsak nem valósult meg semmi. A „szer­vezők” még arra sem figyeltek a kamutáboroztatáskor, hogy a mindössze kéttucatnyi gyerek befogadására alkalmas táborhelyre egyszerre közel száz gyereket „vittek” a projekt részeként. Voltak olyan programelemek, amelyek bár megvalósultak, de nem a szakmai beszámoló szerinti helyszínen és időpontban, s a Gyulai Járási Ügyészség megállapítása szerint ezek is csak a látszat fenntartását szolgálták.

Magát is foglalkoztatta

A pályázat során Tát Margit magánszemélyeknek is fiktív megbízást adott a látszat fenntartásáért: papíron volt ott barkács-, tánc- és drámaszakkör, vagy éppen csoportépítő játék, vizuális kultúra foglalkozás. A foglalkozások egyikét sem tartották meg, ám ezek mindegyikről hamis jelenléti íveket és szakmai beszámolókat készítettek. Mi több, a méhkeréki polgármester a pályázat keretében magánszemélyként megbízta önmagát a viselkedéskultúrával foglalkozó szakkör megtartásával, s 2013. december 7-én a fiktív szerződés alapján 168 ezer forintot fizetett ki önmagának.

A Gyulai Járási Ügyészség mindezek alapján Tát Margitot jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg. A vádlottak mindegyike tagadja a bűncselekmények elkövetését, és mindannyian éltek a vallomás megtagadásának jogával.

Az ügyészség azt indítványozza a bíróságnak, hogy amennyiben Tát Margit az előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz, akkor 1 év 10 hónap szabadságvesztést szabjon ki rá, ám a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre függessze fel. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasol a vádirat. A többi vádlott esetében rövidebb idejű felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz a vádhatóság, kivéve a nyolcadrendű vádlottat, akinél 1,6 millió forintos vagyonelkobzást lát célravezetőnek az ügyészség. Ha a vádlottak az első, előkészítő bírósági ülésen nem tesznek beismerő vallomást, akkor súlyosabb büntetést kér rájuk a vádhatóság.

A nyomozás egyébként nem tudott fényt deríteni arra, hová lett a 31 millió forint java része.

Kérdés, mindez hogyan befolyásolja a kormánypárt színeiben újrainduló Tát Margit esélyeit az őszi önkormányzati választáson. Ahogyan az is kérdés, árt-e a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Kovács Józsefnek, hogy annak idején ő fedezte föl a Fidesznek a méhkeréki településvezetőt. (A Fideszben minden országgyűlési képviselő felel a választókerületében történtekért.)

A büntetőügyről és a súlyos vádakról hosszabb ideje tud Kovács is, mégsem akadályozta meg, sőt, támogatta Tát Margit újraindulását a polgármesteri posztért.

Figyelmébe ajánljuk