A már jó ideje zajló büntetőper alapkérdése, hogy a kis Békés megyei községben, az alig 2 ezer lakosú Méhkeréken megvalósult-e vagy sem az Európai Unió által közel 31 millió forinttal támogatott fiataloknak szóló bűnmegelőzési program. A per érdekességét és súlyát az is adja, hogy a jelentős összegre elkövetett költségvetési csalás miatti ügy elsőrendű vádlottja a település fideszes polgármestere, Tát Margit. Bár ellene a vádiratot már 2019 májusában benyújtotta a Gyulai Járási Ügyészség, a Fidesz-KDNP mégis őt indította a néhány hónappal későbbi, októberi önkormányzati választáson - amit Tát Margit meg is nyert.
A vádhatóság meggyőződése szerint a program döntő részben nem valósult meg. „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – olvasni a vádiratban, amelyet elsőként a Magyar Narancs közölt.
Az előző, múlt év októberében tartott tárgyaláson négyéves hallgatását megtörve Tát Margit polgármester írásban tett, és büntetőperben felolvasott vallomásában tagadta a vádiratban foglaltakat. Azt hangsúlyozta, szükség volt a projektre, amelynek minden eleme megvalósult, soha nem cselekedtek a törvényellenesen és nem károsítottak meg senkit. Annyit a településvezető elismert, a bűnmegelőzési programba bevont helyi emberek szakmai felkészültsége nem volt megfelelő, egyszerre nagyon sok feladat és adminisztráció hárult rájuk, a megvalósított programok dokumentálása hiányos volt, s ezért vállalja a felelősséget.
Aztán megjelent a "szponzorált" cikk
Azért volt érdekes a szerdai tárgyalási nap, mert a Gyulai Járásbíróság két olyan tanút is meghallgatott, akik a korábbi tanúk többségével ellentétben nem szenvedtek kollektív amnéziában, valamint – szemben a vádlottak és ügyvédeik védekező hadmozdulataival – a vádiratban foglaltakat erősítették. Az ügyben a büntetőfeljelentést egyébként az Igazmondó Alapítvány képviseletében Juhász Péter, az Együtt korábbi elnöke tette meg.
A pályázat előzetes tervei arról szóltak, hogy Tát Margit a helyi általános iskola tanári karát nagymértékben bevonja a program megvalósításába. Ezért egy háromnapos tréningen vettek részt, majd az önkormányzat első embere többekkel megbeszélte, ki milyen feladatokat végez. A tematikát a legtöbben leadták, ám ezt követően nem történt semmi. Annak ellenére sem, hogy az egyik tanú, Kozmáné Boka Mária, a méhkeréki általános iskola mára nyugdíjba vonult matematikatanára , de mások is rendszeresen megkérdezték a fideszes polgármestert, mikor kezdenek és hol tart a program megvalósítása. Ám erre csak kitérő válaszokat kaptak. Majd jóval később, 2015 februárjában azt olvasták a Békés Megyei Hírlapban megjelent cikkben, hogy a bűnmegelőzési program sikeresen befejeződött. Noha ők erről helyben semmit nem tudtak, holott a diákjaik voltak, vagy lettek volna a projekt legfontosabb szereplői.
Furcsaságok Létavértes kapcsán
Ezt követően Kozmáné Boka Mária közérdekű adatigényléssel fordult Tát Margithoz, hogy a megvalósulni mondott program elemeire, résztvevőire rákérdezzen. Beszédes, hogy erre azóta sem kapott választ. De levelét elküldte az EU-s projektet koordináló Emminek is, ahonnan részletes választ kapott, benne sok-sok megvalósult programelem részletes felsorolásával és ismertetésével. Mindez azonban szöges ellentétben állt a programról helyben tapasztalt és szerzett ismereteivel.
A matematikatanár a bíró kérdésére elmondta, ellenséges viszonyban van Tát Margittal, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a részéről ez nem akadálya a tényszerű közlésnek. Elmondta: a projekt elemeinek többsége nem valósult meg. Így nem voltak szakkörök és foglalkozások, nem volt táborozás Létavértesen és 117 gyerek részvételével nyári napközis tábor Méhkeréken. Az Emmi szerint ugyanis Létavértesen egyszerre 80 gyerek és 12 tanár táborozott. Ennek valóságtartalmát nagy mértékben csökkenti, hogy a táborhely befogadóképessége ennek csupán harmada, 33 fő. De az is, hogy egyetlen gyerek sem emlékezett, hogy járt volt a Hajdú-Bihar megyei településen. Tát Margit védője erre némi furfanggal azt kérdezte, nem az ott eltöltött éjszakák számáról van-e szó, másrészt azt firtatta, a méhkeréki tanár honnan tudja a tábor befogadóképességét. Kozmáné egyértelművé tette, az Emmi válasza a résztvevők számáról írt, a befogadóképességet pedig a tábor saját honlapján maga adja meg.
„Ha 120-an járnak összesen az iskolába, akkor hogyan lehet 117 gyerek egyszerre a nyári napközis táborban, amelyben más alkalmakkor csak legfeljebb 15 gyerek lézengett?” – kérdezett vissza a tanú egy, a szavait megkérdőjelező ügyvédi felvetésre. Majd arról beszélt, hogy 2014. november 7-én a nyolcadikosok nem voltak a program keretében debreceni drogambulancián tanulmányúton, hiszen ő volt az osztályfőnökük, és mégsem tűnt fel neki, hogy aznap az egész osztály hiányzott. De felhívta a figyelmet a projekt beszámolójának más csúsztatásaira. Két fotón sem méhkeréki tanulók, sem tanárok nem szerepelnek, míg más felvételeket egy másik, megvalósult projektből emeltek át ide.
A méhkeréki általános iskola volt igazgatója, Sárközi Anna is arról beszélt tanúvallomásában, hogy a programban szereplő szakkörök és foglalkozások nagyobb része nem valósult meg, legalábbis ő nem tud róla, noha ez munkaköréhez valamelyest hozzátartozott volna. Darók Katalin bíró erre azt firtatta, hogyan maradhatott a program során észrevétlen 758 órás foglalkoztatássorozat. Ez másfél év alatt nem jelentett volna kevesebbet, minthogy közel 5 héten át a nap 24 óráján keresztül szakadatlanul megtartották volna a szakköröket 80-100 diáknak.
„Együtt lélegzünk velük…”
Az is a vádlottak jogi képviselőinek próbálkozása volt, hogy arra hívják fel a figyelmet, a tanrenden kívüli és tanórák utáni szakkörökről honnan is tudhattak volna a tanárok. „Úgy, hogy a gyerek mindent elmond és megoszt a tanáraival. Együtt lélegzünk velük, mindent tudunk. Olyan pedig nincs, hogy 80-100 gyerekből ezekkel kapcsolatban soha nem mond senki semmit” – válaszolt erre a felvetésre Kozmáné Boka Mária.
A projekt tartalmára, megvalósulására, az ennek nyomán született beszámolókra többször visszatértek a vádlottak védői azt bizonyítandó, hogy szó nincs meg nem tartott programelemekről. „Mit lehet arról írni, ami nem történt meg?” – replikázott erre Kozmáné. Aki végül az kérdezte: „Megvalósítani vagy megmagyarázni kell a történteket?”
Perbeszédek és ítélet március elején várható.
