Szentgotthárd

Civil obstrukció

  • Rápli Róbert
  • 2012. január 4.

Kis-Magyarország

Novemberben ünnepelte ötödik születésnapját a Pro Natura St. Gotthard (Pronas) nevű civil szervezet. A tagok összefogása könnyen meghiúsíthatja egy osztrák szemétégető felépítését.

Még 2006 tavaszán tudódott ki, hogy egy burgenlandi cég szemétégetőt építene Szentgotthárdtól mindössze pár száz méterre, de már a határ osztrák oldalán. A tervek arról szóltak, hogy az égetőben évi 325 ezer tonna hulladékot semmisítenének meg, ám az eljárás káros melléktermékeit a jellemző széljárás már jó eséllyel a magyar oldalra zúdítaná.

Az ötödik születésnapját ünneplő szentgotthárdi Pronas tagjait ennek a fejlesztésnek a híre kovácsolta egybe, s erre csak ráerősített, hogy egyes osztrák üzemek az ezredforduló óta szennyezték a települést keresztülszelő Lapincsot és Rábát. (Ezzel kapcsolatban az egyesület tagjai sikerként könyvelhették el, hogy közreműködésükkel idén ősszel lezárult – a Fodor Gábor egykori környezetvédelmi miniszter által kezdeményezett – az úgynevezett Rába-akcióprogram, miután három osztrák bőrgyárban összesen 17 millió eurót fordítottak a víztisztító berendezések korszerűsítésére.)


Fotó: MTI


A hulladékégető ügye azonban nem ilyen egyszerű. A beruházó tervei ellen a Pronas látványos demonstrációkkal és aláírásgyűjtéssel hívta fel a figyelmet, illetve szakmai ellenérvekkel bombázta az illetékeseket, sőt, ügyfélként bejelentkezett az Ausztriában folyó engedélyeztetési eljárásba.
A Pronas saját honlapján német nyelven is publikálta kifogásait – ez utóbbi „tette be a kaput” 2007-ben: a beruházó osztrák cég 60 ezer eurós kártérítési pert indított Ausztriában a szentgotthárdi civilek ellen jó hírnév megsértése miatt. (A cég később elállt a pertől.)  

A hulladékégető ügye ennek ellenére még nem zárult le, mert csak 2012 decemberére várható
a bécsi környezetvédelmi minisztérium végleges döntése. Ám ami eddig biztos: egyebek mellett a Pronas obstrukciós munkájának köszönhetően már öt éve csúszik a beruházás, ráadásul gazdasági szempontok miatt minden bizonnyal okafogyottá vált az égetőmű, hiszen azóta több hulladékégető is felépült Ausztriában. (Az ügyet talán végleg megoldaná, ha végre a magyar állam is felbontaná az osztrákokkal kötött – a Szentgotthárdi Ipari Park területén futó vasúti iparvágányra vonatkozó – használati engedélyt, hiszen ezzel megakadályoznák, hogy a beruházó olcsón szállíthasson szemetet az égetőműbe.)

A szentgotthárdi civil egyesület munkája egyébként az eredményesség mellett arra is példa, hogy egy közös ügy mentén képesek feloldódni a korábbi ideológiai ellentétek: a szervezetben egymást segíti az elkötelezett jobboldali, illetve a helyi szoci pártvezér, a polgári körös és az egykori munkáspárti aktivista is.

Figyelmébe ajánljuk