2006 őszén Golub Athanász, a város akkori polgármestere egy levélben arról tájékoztatta Orlovác, illetve a város másik felén elhelyezkedő Szelistye városrész lakóit, hogy a képviselő-testület rendeletet hozott az utak szilárd burkolattal történő ellátásáról. Ehhez azonban néhány feltételt teljesíteni kellett az ott élőknek: egyrészt a tulajdonosoknak ingatlanonként 80 ezer forinttal kellett hozzájárulni az útépítés költségeihez, másrészt pedig az útépítéssel egyidejűleg gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetésének műszaki megoldásáról. Ami ingatlanonként további 200 ezer forint hozzájárulást jelentett. A képviselő-testület azt is előírta, hogy a csapadékvíz-elvezetési beruházásnak társulati formában kell megvalósulnia – így jött létre a Vízközmű társulás. Az ingatlanonként összesen 280 ezer forintos tétel 450 családot érintett.
Az önkormányzat közbeszerzési pályázatára öten jelentkeztek, a kivitelezést a Pomáz 2006 konzorcium nyerte, amelyet a Hídépítő Zrt., illetve a Schumann-Fischer Építőipari Kft. alkotott. (A vállalási ár információink szerint 599 millió forint lett. A Hídépítő alvállalkozóként bevonta a Strabagot, amely szintén indult a pályázaton.) Az eredeti tervek szerint a munkálatok során szikkasztóárkokat építettek volna, az aszfaltborításra pedig kiemelt (ún. K-)szegély került volna. A munka közben derült ki, hogy a csapadékvíz befogadására kijelölt terület magántulajdon, és hogy a csapadék elvezetését is magánterületeken keresztül tervezték megoldani. Ám mindez nem akadályozta meg, hogy 2007-re megépüljön az út, amit a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) át is vett az építőktől.
A szomszédhoz is átfolyik
Az árkok azonban az eredeti megállapodás ellenére nem készültek el. Egyes helyeken kocsival nem lehetett ki- és behajtani, máshol pedig ha esett, több pince is víz alá került. „Ha nagy az eső, nemcsak az én ingatlanomba folyik be a víz, de tőlem átfolyik a szomszédhoz is” – mondja a narancs.hu-nak egy helyi lakos. „Hatodik éve tart a huzavona, és nem látszik a vége. Közülünk sokan becsapva érzik magukat, mert olyan valamiért adtak pénzt, ami nem valósult meg. Nincs megemelt szegély, se elvezetőárok, holott mindez elvileg ki lett fizetve” – teszi hozzá. Arról, hogy mekkora kár érte az orlováci pomáziakat, egyelőre nincs pontos adat, noha a károsultak kérték ennek megállapítását az önkormányzattól.
Ilyen lett: ezen nem áll meg a víz
A lakosok türelme 2010-ben fogyott el végleg: ekkor két magánszemély a Budakörnyéki Ügyészséghez fordult panasszal, amelyet később a Pest Megyei Főügyészség magánjogi és közigazgatási jogi osztálya utasított el többek között azért, mert közben a Vízközmű társulás megszüntette magát. Megszűnésének okaként a beruházás befejezését jelölték meg, amelyet azonban az Orlovác városrész lakói nem ismertek el, hiszen itt nem épült ki a vízelvezető árokrendszer.
Az egyik ingatlan tulajdonosa, Varga István még korábban megkereste az Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH), és helyszíni szemlét kért ennek bizonyítására. Akkor azt ígérték, hogy a „Nemzeti Közlekedési Hatóság fokozottan vizsgálni fogja, hogy a megvalósult út vízelvezetése a záradékolt tervdokumentáció szerint valósult-e meg”. Egy évvel később Polcz Kornélia, az NKH kommunikációs főosztályvezetője a Népszabadságnak már mást nyilatkozott: „Az engedély kiadásakor egyetlen szakhatóság sem emelt kifogást, a közlekedési hatóság pedig csak azt vizsgálhatja, hogy az utak megfelelnek-e a forgalombiztonsági szempontoknak.”
Ők tehát nem voltak illetékesek az ügyben.
Megfelel? Nem felel?
Vajon a K-szegély betölti-e ugyanazt a funkciót, amit a vízelvezető árok? – ezen vitáztak sokat az érintettek. A Vízközmű társulás vezetője szerint igen, csakhogy ő – vélik a panaszosok – nem képviselte megfelelően a lakók érdekeit. (Egyikőjük azt mondja, hogy az út átadására a társulás vezetője nélkül került sor.) A társulás vezetőjének pozitív véleménye alapján döntöttek a megszüntetésről, és 2010. január elején fel is számolták a Vízközműt. Csakhogy a szegély az útépítés része volt, így felmerül, mire fizettek a lakosok a 80 ezres útépítési hozzájárulás mellett 200 ezer forintot ingatlanonként? (A pénzt nem fizette be minden ingatlantulajdonos, az önkormányzat ezért először fizetési felszólítást küldött, később végrehajtási eljárásokat indított a „mulasztók” ellen.)
A helyzet tisztázására felkért önkormányzati pénzügyi és ellenőrző bizottság 2010 kora őszén megállapította, hogy „a panaszosok bejelentésében megjelölt utcákban az ún. K-szegélyen és kiemelt szegélyen kívül semmiféle társulati beruházás nem történt, (…) a panaszosok (…) kimerítő és érdemi választ nem kaptak sem a társulattól, sem az önkormányzattól”. A bizottság ezért további vizsgálatot tanácsolt, továbbá azt, hogy a képviselő-testület döntsön az ügyben.
A bizottsági jelentésnek azóta sincs következménye.
Újra nyomoznak
2010 októberében ismét feljelentésre került sor, ezt a vizsgálatot a Dunakeszi Rendőrkapitányság végezte. Ebben megállapították, hogy a „társulat tagjai által ismert (…) szerződésben foglaltaktól eltérő minőségű és mennyiségű csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése történt. A vállalkozói szerződés módosításáról – mely a módosítások vonatkozásában felmerülő költségeket is tartalmazta – a társulat tagjait nem tájékoztatták, és a költség változásáról sem volt tudomásuk.” Ennek ellenére bűncselekmény a vizsgálat alapján nem volt megállapítható.
A határozat ellen fellebbezéssel éltek a panaszosok, aminek a Szentendrei Városi Ügyészség helyt adott, és a panasz alaposságára hivatkozva a nyomozás folytatását rendelte el 2011 szeptemberében. A Pest Megyei Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint az ügyben a Dunakeszi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya csalás miatt folytat eljárást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Jelenleg szakértői véleményekre várnak az eljáró nyomozók.
Az ügyben megkerestük a pomázi polgármestert is, de Vicsi László nem reagált az érdeklődésünkre.
