Gyula, Békéscsaba

Fogdába küldték, tisztázta magát

Kis-Magyarország

A Békéscsabai Városi Ügyészség a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vádemelési javaslata ellenére nem látta megalapozottnak a vesztegetést egy gyulai orvos ellen – akit a rendőrség verziója szerint tetten értek –, így megszüntette ellene a büntetőeljárást. Közel két és fél évvel ezelőtt e történet országos hír volt.

„Az ügyben nem állapítható meg a bűncselekmény, s ez az eljárás további folytatásától sem várható. (…) A nyomozás során olyan személyi vagy tárgyi bizonyítékot nem sikerült felkutatni, amely kétséget kizáróan bizonyította, hogy vesztegetés történt volna” – áll a Békéscsabai Városi Ügyészség nyomozást megszüntető, 2012 márciusában kézbesített határozatában. Mindez azért meglepő, mert a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság hosszas nyomozás után vádemelési javaslattal küldte az ügyészséghez a 2009 decemberében országos hírré lett ügyet, amelynek főszereplője egy gyulai orvos, dr. Sz. F. volt (aki a narancs.hu-tól azt kérte, ne szerepeljen teljes névvel.)

A túl gyorsan érkező rendőrök
Egy 2009. decemberi rendőrségi sajtóközlemény szerint „vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya büntetőeljárást folytat egy 52 éves gyulai orvos ellen. A vizsgálat addigi megállapításai szerint az orvos 2009. december 7-én Gyulán, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban 200 ezer forint készpénzt vett át borítékban azért, hogy a munkaképesség-csökkenés megállapításával kapcsolatos orvosi felülvizsgálati eljárás, azaz a leszázalékolás során a pénzt adó személynél kedvezően járjon el. Tettenérést követően az orvost őrizetbe vették, majd nem sokkal később a Békéscsabai Városi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatásba helyezését.”

A kórház bejárata


A kórház bejárata

Fotó: MTI


A történtek utáni hónapokban azonban kétségek merültek fel. Legeza László, a gyulai orvos ügyvédje a narancs.hu-nak elmondta: védence az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet békéscsabai kirendeltségénél dolgozik, emellett azzal egészíti ki jövedelmét, hogy a gyulai kórház sebészetén ügyeleti munkát vállal. Utóbbi feladatát látta el 2009. december 7-én is. Az ügyelet alatt egy korábbi – évekkel korábban 67 százalékos rokkantnak minősített – páciense előzetes megbeszélés nélkül megjelent a sebészeten. Bár dr. Sz. F. nem tudta mire vélni, fogadta, mert a férfi azt mondta neki, fontos ügyben akar vele beszélni. Egy vizsgálóba mentek be, ahol a rokkantnyugdíjas minden átmenet nélkül így szólt: „Valakik azt mondták, hogy ezt adjam oda.” Ezzel egy borítékot vett elő és letette az asztalra, majd ezzel a lendülettel elhagyta a helyiséget. A meglepett orvos, elmondása szerint anélkül, hogy megnézte volna, eltette a borítékot. A vizsgálót azonban már nem tudta elhagyni, mert az ajtón nyomozók jöttek be, akik lefoglalták a borítékot, benne azokkal a bankjegyekkel, amelyeknek a sorszámát előzetesen felírták.

„Egy hibát elkövetett védencem. Tanácstalanságában zsebre tette a borítékot. De annyi ideje sem volt, hogy bárkinek szólni tudott volna”  – mondta a narancs.hu-nak az ügyvéd. Hozzátette: a védelem álláspontja szerint rendőrségi provokáció történt, amit a későbbi vizsgálat eredményei igazolni látszanak.

A vesztegető nem tudta, miért vesztegetett
Az előzetes letartóztatás miatt 2009 karácsonyát és szilveszterét a fogdában töltötte a gyulai orvos, akit csak több mint másfél évvel később, 2011 augusztusában szembesítettek a pénzt átadó személlyel. Utóbbi sem a történtekkor, sem későbbi vallomásaiban nem adott magyarázatot arra, hogy kié a levélbe tett 200 ezer forint, és hogy azt miért adta át az orvosnak. Ennek köszönhetően a vizsgálat során nem derült ki, hogy valójában mi is történt.

Az viszont világos lett, hogy a borítékot átadó férfi néhány héttel korábban, 2009 novemberében  átesett a soros felülvizsgálaton, amelyet több orvos végzett, de nem volt közöttük a gyanúsított. Akkor megállapították, hogy a férfi egészségi állapota nem javult. Így pedig – állítja Legeza László – teljességgel értelmetlen és életszerűtlen volt a pénz átadása. A nyomozás során utánanéztek a gyanúsított gyulai orvos azon korábbi vizsgálatainak, amelyek a rokkantosítás tárgykörében folytak, és azok mind megalapozottaknak bizonyultak.

A jogi képviselő értetlenkedett azért is, hogy mindezek ellenére védence ellen miért folyt közel két és fél évig büntetőeljárás. (Az orvos ezalatt nem vesztette el állását.) A hosszú vizsgálódást az is magyarázhatta, hogy a rendőrségi nyomozás  más irányokban is folyt, de ebben az eljárásban – a kezdetek után – senki mást nem gyanúsítottak meg. Arra pedig nem tudtak (talán nem is próbáltak) rájönni, hogy ki adhatta oda a pénzt a rokkantnyugdíjas férfinak, és mindezt milyen megfontolásból tette, ahogyan az is titok maradt, hogy a rendőrök miért pár perccel a pénzes boríték asztalra kerülése után bukkantak fel a vizsgálóban.

 

 

(Ha ilyen, vagy ehhez hasonló vidéki történettel találkozik, kérjük, küldje el a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.