Kócos, szőke kislány áll a helyi védőnővel szemben az olaszliszkai óvodában. Mosolyog, minden kérdésre bátran válaszol. Felszabadult és kiegyensúlyozott – mint ahogyan a többi gyerek is. Pedig nyolcvan százalékuk olyan körülmények közül érkezik minden reggel az intézménybe, amelyet sokan elképzelni sem tudnak. Az óvoda évek óta rendkívüli sikereket ér el a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. Minisztériumi díjat is kaptak érte nemrég, ők mégis azt mondják, nem ez a lényeg.
Felhördült a terem
Az olaszliszkai Kerekerdő Óvodába járó gyermekek hetven-nyolcvan százaléka úgynevezett három hás, vagyis halmozottan hátrányos helyzetű családban él. A településen munka alig van, a legtöbben szőlő- vagy bodzaművelésért kapott napszámból és szociális juttatásokból élnek. Az intézmény dolgozói ezért jutottak arra a következtetésre évekkel ezelőtt, hogy ha eredményeket szeretnének elérni a hozzájuk járó gyermekekkel, akkor szinte mindent másképp kell csinálni, mint más óvodákban. Smajda Istvánné óvodavezető azt mondja, így alakult ki az a ma már jól működő rendszer, amelynek segítségével minden gyermeknek biztosítják az egyéni odafigyelést, tehetséggondozást.
| ||
Bár a helyiek nem szeretik, ha a település nevével kapcsolatban azonnal szóba kerül a 2006 októberében történt gyilkosság, a tragédia mindenképpen jelentős a falu életében. Az óvodavezető emlékezetében élénken él egy 2007-es óvodai konferencia, amelyen előadóként vett részt. Ez alig néhány hónappal azután történt, hogy a zempléni településen meglincselték a köztiszteletben álló tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost. Amikor Smajda Istvánnét – mint az olaszliszkai program ismertetőjét – a színpadra szólították, a közönség felmorajlott a település neve hallatán. Az előadás végén aztán néma csönd ült a termen: kevesen gondolták volna a hallgatóságban, hogy egy ilyen adottságú településen kisebb csodát lehet tenni a nehéz sorsú gyerekekkel. Ráadásul 2006 után az olaszliszkai óvónők magasabb fordulatszámra kapcsoltak, a gyilkosság és az azt követő események a falu pedagógus közösségét is rendkívül megviselték, hiszen az elkövetők egykor a helyi óvodába, iskolába jártak.
| ||
Két fontos érték: tisztálkodás és munka
De mit jelent az egyéni odafigyelés és tehetséggondozás? Mivel a gyermekek jelentős része olyan higiéniai körülmények közül érkezik, amely bőven elmarad a kívánatostól, az első dolog, amire megtanítják őket, az a tisztálkodás és egészségük megőrzése. A vezető óvónő nem is emlékszik arra, hogy az elmúlt években egy bárányhimlőjárványon kívül más fertőző betegség nagyobb létszámban érintette volna a gyermekeket. A nap alapos kézmosással kezdődik, és ezt megismétlik minden étkezés, játék vagy munka után. Mert az olaszliszkai óvodások dolgoznak is, a hátsó udvarban fóliasátor áll, amiben megterem minden, ami egy átlagos falusi kertben: paradicsom, paprika, uborka, bab, borsó, karalábé, sárgarépa, retek. A kicsik maguk locsolják és ápolják a növényeket, s aztán el is fogyasztják munkájuk „gyümölcsét”.
Csakúgy, mint a szintén általuk termelt gyógyteákat. Az óvodásoknak virágoskertjük is van, ezt szintén maguk gondozzák. Smajda Istvánné azt mondja, mindezzel a munka szeretetére nevelik a gyerekeket, és arra is, hogy milyen szép tud lenni egy virágos- vagy egy haszonnövényekkel teli kert. „A szülők is a gyermekeken keresztül formálhatók a legjobban” – véli.
| Elapadó kormányzati forrás Az olaszliszkai óvodában a szociális különbségek kiegyenlítéséhez nagy segítség volt eddig a 2007-ben bevezetett úgynevezett Integrált Pedagógiai Rendszer, melyben jelentős összegekért lehetett pályázni. Az első év remekül sikerült, az akkor elnyert 4,5 millió forintos támogatásból nagyot lépett előre az intézmény, de később is átlagban 1,5 milliót sikerült pályázniuk. A kormányzati támogatásokból alakították ki a gyermekbarát csoportszobákat és szerelték fel az intézményt. Az épület ugyan 2009-ben teljes felújításon esett át, de ahogyan az ilyen beruházásoknál lenni szokott, berendezésre már nem jutott pénz. A kiegészítő forrás azonban elapadni látszik, idén már nem írtak ki ilyen címmel pályázatot. Smajda Istvánné azt mondja, kaptak ígéretet arra, hogy lesz más lehetőség, de azt egyelőre nem látják a kiírásokban. Az óvodai ballagáson eddig szokás volt, hogy a tarisznya mellé iskolatáskát is adtak a búcsúzó gyermekeknek – ezt szintén a megszűnt pályázatból finanszírozták. Ez nagy segítség volt a nehéz sorsú családoknak, hiszen egy táska ára több ezer forint, ami ott sok pénz. |
| ||
Az intézményvezetőt az óvodában folyó munkáért 2011-ben már kitüntették egyszer, akkor a Teleki Blanka-díjat vette át. De – mint mondja – nem lett volna elégedett, ha nem kap elismerést az összetartó, munkáját teljes mértékben a gyermekek érdekeinek alárendelő dolgozói közösség. Idén augusztusban aztán az Emberi Erőforrások Minisztériuma „a hátrányos helyzetű, különleges gondoskodást igénylő gyermekek nevelésében elért eredményes munkájuk elismeréseként” elismerő oklevelet adományozott az olaszliszkai Kerekerdő Óvoda nevelőtestületének.
Szintén a nevelési program része a gyermekversek, mesék megszerettetése. A korábbi egy gyerek – egy vers program mára átalakult, és minden gyermek a kedvenc versét tanulja meg és mondja el. A költészet napján az óvodások együtt öltöztetik fel a versfát, amelyre mindenki a legkedvesebb költeményének címével ellátott virágot helyezi el. Az óvodások minden helyi rendezvényen szerepelnek, de vettek már részt körzeti mesemondóversenyeken is, ahonnan gyakran díjjal térnek haza. Az olaszliszkai oktatási-közművelődési szakemberek szerint is nagyon könnyű együtt dolgozni az ovisokkal. Mindenféle félsz nélkül, bátran állnak ki a színpadra, és hangosan, érthetően szavalnak. Vagyis látszik rajtuk a szakértő gondoskodás. A fellépéshez és ünnepi alkalmakhoz szükség szerint a ruhát az intézmény biztosítja a gyerekeknek.
Gyógyteás szülői értekezlet
A programok sikeréhez természetesen meg kellett nyerni a szülőket is. Smajda Istvánné azt mondja, nem ment mindig minden zökkenőmentesen, de a következetesség eredményre vezetett. Ehhez azonban nemcsak a szülőknek kellett igazodni az intézmény szabályaihoz, de az óvoda is alkalmazkodott a szülői igényekhez. Sokan napi 4-5000 forintos napszámból élnek Olaszliszkán. Mivel a munka – főleg szüret idején – hajnali hatkor kezdődik és késő délután ér véget, az óvoda nyitva tartását meghosszabbították, sőt – ha egyszerre több családot is érint a betakarítás – akár hétvégén is fogadják a gyerekeket. Hasonlóan gondolkodnak a szülői értekezletek időpontjáról is: korábban ugyanis azt tapasztalták, hogy a délután öt-hat órára meghirdetett találkozókra nem nagyon jártak el a szülők, mivel a sokgyermekeseknek gondot jelent a gyermekfelügyelet megoldása. Azóta a szülői értekezletet akkor tartják, amikor a gondviselők vinnék haza a kicsiket az óvodából. Amíg a felnőttek – egy pohár gyógytea mellett – fontos kérdésekről döntenek, a kicsik felügyelet mellett játszanak az egyik csoportszobában. „Az odafigyelést és a gondoskodást a szülők is értékelik, és mindenben partnerek” – mondja az óvodavezető.
| Máshova viszik a gyereket Kerekes Attila, a település független polgármestere szerint az a legnagyobb gondjuk, hogy sok helybeli a szomszédos Vámosújfaluba hordja át óvodás gyermekét, ahol nem kell együtt lenniük annyi cigány gyerekkel, mint Olaszliszkán. Így helyben inkább a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek maradnak, gyakorlatilag mindenki felzárkóztatásra szorul. A településvezető is úgy véli, hogy az óvodában kiváló munka folyik. Kérdésünkre, hogy ez folytatódik-e az iskolában, azt válaszolja: az oktatási intézmény nem pótolhatja mindazt, amit a szülő otthon elmulaszt. Véleménye szerint a legtöbb kisdiákkal otthon keveset foglalkoznak, őket gyakorlatilag az utca neveli. A hagyományos tantárgyak oktatása mellett viszont már nem marad elég kapacitás és energia, hogy a sok halmozottan hátrányos helyzetű gyerek minden problémáját az iskola keretein belül oldják meg. „Az érintett fiatalok ingyenes tankönyvet és étkezést kapnak, ezeken kívül az önkormányzatnak kevés lehetősége van arra, hogy a nehézségeket kompenzálja” – mondta a polgármester. |
