Díszpolgárok előnyben! - Olcsón kiárusított városi ingatlanok Jászberényben

  • Magyar Krisztián
  • 2016. november 24.

Kis-Magyarország

Eladja legértékesebb ingatlanjait a jászberényi önkormányzat. Több vevő is Fidesz-közelinek mondott nagyvállalkozó.

Uniós forrásból készült tavaly városfejlesztési stratégia Jászberényben; egyebek közt az áll benne, hogy mivel az önkormányzatnak túl kevés az ingatlanja (és az elhelyezkedésük sem túl kedvező), érdemes lenne a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat megtartani. Már csak azért is, hogy uniós fejlesztési támogatásért lehessen velük pályázni.

Áron alul

Az utóbbi években több olyan városi épületet is eladott az önkormányzat, amellyel korábban terveik voltak, vagy amelyre most könnyebben szerezhetnének uniós forrást. A legértékesebb ingatlanok eladásánál rendre olyan vevők bukkantak fel, akikről a városban köztudott, hogy közel állnak a Fideszhez, sőt helyi forrásaink szerint közülük többen a párt és Szabó Tamás polgármester kampányát is támogatták. A szakértői vélemények ellenére az ingatlanok elherdálásával 2015 után sem állt le a város: éppen most adott túl egy értékes belvárosi házon. Úgy tűnik, a folyamatnak még nincs vége, a legutóbbi ülésen a városvezető jogköreit is szélesítette a fideszes többségű képviselő-testület, így Szabó Tamásnak nagyobb beleszólása lehet az ingatlanügyletekbe.

Az értékesített ingatlanok közül a legnagyobb és legértékesebb az a huszárlaktanya, amelynek használati jogát több mint tíz évvel ezelőtt kapta vissza a város a magyar államtól. Az akkori elképzelések szerint az önkormányzat mindenképp hasznosítani szerette volna, tervek is voltak erre, ahogyan egy 2 milliárd forintos állami ígéret is (beszállítói tudásközpontot alakítottak volna ki több multinacionális céggel és egyetemmel összefogva). Az akkori baloldali polgármester és csapata elképzeléseit a fideszes többségű testület többször leszavazta, így 2008-ban a város bukta a közel kétmilliárdos támogatást is. Az ezután semmire sem használt épületegyüttes a 2010-es önkormányzati választások során lett ismét téma, amikor a végül győztes és máig településvezető fideszes Szabó Tamás és stábja úton-útfélen azt hangoztatta, hogy „perzsa fürdő” lesz a huszárlaktanyából. Az ötlet azért tűnhetett furcsának, mert a 26 ezer lakosú városnak két strandja van, amelyből az egyik termálfürdő is. Aztán a választási ígéret az évek során eltűnt a ködben, s az önkormányzat nem törte magát, hogy megelőzze a laktanya állagromlását vagy tisztességes árat fizető vevőt találjon rá.

A huszárlaktanyát végül 2013-ban adták el. A több mint 7500 négyzetméter alapterületű komplexum jócskán áron alul talált gazdára: egy 2012-es értékbecslés szerint papíron még bruttó 600 millió forintnál is többet értek az ingatlanok. Ez az összeg 2013-ra, az értékesítés évére a felére csökkent, ám az eladási ár ennél is kevesebb, bruttó 190 millió forint lett. A döntést kifogásoló ellenzéknek az önkormányzat azzal magyarázta az áresést, hogy két év alatt is sokat romlott az épületegyüttes állapota, főleg a tető- és födémszerkezeté. (A baloldali ellenzéknek és a Jobbiknak nincs különösebb beleszólási lehetősége, a Fidesz jókora fölényével gyakorlatilag azt csinál Jászberényben is, amit akar.)

A modellértékű Kövér László

A laktanya új tulajdonosa a Jász-Plasztik Kft. lett, annak a Kasza Lajosnak az érdekeltsége, akinek a helyiek szerint kiváló a kapcsolata Szabó Tamás polgármesterrel és a térség fideszes országgyűlési képviselőjével, Pócs Jánossal. Kasza Lajos a város díszpolgára és az ország egyik leggazdagabb embere; a Kasza család a Forbes 2015-ös összesítése alapján még az OTP-vezér Csányi Sándor családjánál is vagyonosabb, a magazin szerint csak a Jász-Plasztik Kft. értéke több mint 90 milliárd forint. Az egyebek közt akkumulátorgyártó és műanyagfröccsöntő társaság több mint 2700 embernek ad munkát, és olyan cégeknek szállít be, mint a Samsung, a Volkswagen vagy az Electrolux.

Kasza vagyoni helyzetét ismerve különösen abszurd volt, amikor az idei kvótanépszavazás előtti jászberényi lakossági fórumon a mellette ülő Kövér László házelnök – az Index tudósítása szerint – azt mondta a helyieknek, hogy szerinte a migránsok gazdagok, és a teremben nincs „tíz embernek annyi pénze a bankszámláján, mint nekik”. (Ezen a fórumon mondta azt a polgármester, hogy ha migránsokat telepítenének be Magyarországra, akkor a jászberényi romáknak kevesebb segély jutna. A házelnök pontos programját nem ismerjük, de akár meg is nézhette Lehel vezér 2014-ben felavatott lovas szobrát, amit a helyiek csak „Kövér-szoborként” emlegetnek, lévén a városháza előtti alkotás arca kísértetiesen hasonlít az övére.)

A „Kövér-szobor”

A „Kövér-szobor”

Fotó: Sióréti Gábor

 

Kasza Lajosnak nem ez az egyetlen jó biznisze az önkormányzattal: a cégéhez került egy másik városi tulajdonú ingatlan is, amely egy részét aztán kiadta Pócs Jánosnak; az országgyűlési képviselőnek itt van a jászberényi irodája. Érdeklődtünk Pócs Jánosnál, hogy kitől, mióta és mennyiért bérli az ingatlant. A politikus szerint nem fontos a bérbeadó személye, de azért csak közölte, hogy a Jász-Plasztik Kft.-től bérli. A szerződést nem ő kötötte, hanem az Országgyűlés Hivatala (OH) – az OH honlapjára feltöltött adatok szerint Pócsnak 2015 januárjától havi 365 ezer forintért lehet irodája Kasza Lajosék ingatlanában. Az utóbbi aláírása látható is az erről szóló szerződésen; a megállapodást határozatlan időre kötötték. Végignéztük az OH bérleti szerződésekről szóló adatsorát, és nemcsak a jászsági viszonyokhoz, hanem majdnem az összes többi képviselő – köztük a fővárosban irodát bérlők – megállapodásaihoz képest is kiugróan magas Pócs bérleti díja.

Kiugróan magas bérleti díj

Kiugróan magas bérleti díj

Fotó: Sióréti Gábor

 

Elnézik

Egy másik díszpolgár, Szatmári Zoltán, pontosabban az érdekeltségébe tartozó Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. is hozzájutott az önkormányzattól egy olyan épülethez, amely a vállalkozásnak azóta is termeli a milliókat. Egy 2011-es szerződésben úgy egyezett meg a két fél, hogy az önkormányzat átadja a korábbi pártházat (más nevén: gondozóházat), cserébe kap egy malomépületet és 18,1 millió forintot. Hogy a városnak mi volt ebben az üzlet, azt nehéz megfejteni, hiszen a megszerzett, eléggé lepukkant épülettel – bár tervek voltak és vannak – máig nem tudott mit kezdeni, miközben az értékesített ingatlan havonta közel 600 ezer forintot fial Szatmáriéknak. Az évi több mint 7 millió forintot az önkormányzat is kaphatná, hiszen az átadott épület egy részét a csere előtt is bérelte egy bank, amelynek jászberényi fiókja változatlanul ott található. De nem csak ebben volt nagyvonalú a város: az ingatlanügyletet rögzítő szerződésben az is szerepel, hogy az új tulajdonos szállodát, apartmant és egyéb üzlethelyiséget alakít ki 2014. június végéig, majd a használatbavételi engedélytől számított 5 évig üzemelteti is azokat – ha erre nem kerül sor, akkor az önkormányzat 5 millió forint kötbért követelhet. A fejlesztésből – azon kívül, hogy körbeállványozták az épületet – egyelőre nem lett semmi, ennek ellenére információink szerint a város nem követeli az 5 milliós kötbért. Hogy az ingatlancserének és az önkormányzat elnéző magatartásának van-e köze ahhoz, hogy Szatmári Zoltán köztudottan a helyi Fidesz egyik támogatója, csak sejteni lehet; mindenesetre Szabó Tamás polgármester a helyi fölvetésre így reagált korábban a megyei napilapnak: „A belvárosi malom és a gondozóház ingatlancseréje nem politikai támogatásért adott juttatás. Jászberény egyik nagyvállalkozójáról van szó, akinek szuverén joga, hogy támogat-e vagy sem bármilyen politikai irányt, tömörülést.”

Malom

Malom

Fotó: Sióréti Gábor

 

Az önkormányzatnak első ránézésre hátrányos ingatlancsere miatt 2013 novemberében feljelentést tett a város korábbi polgármestere, Gedei József – jelenleg a DK helyi önkormányzati képviselője – „jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés” miatt. Szerinte a város vagyoni hátrányt szenved azzal, hogy lemondott az épület egy részét bérlő bank évi több mint 7 millió forintjáról, továbbá kifogásolható a szerződés azon pontja is, amelyben csupán 5 millió forintnyi kötbér kifizetését határoztak meg, amennyiben a vállalkozás nem teljesíti az ígéreteit. Gedei arra is kitért, hogy az új tulajdonos szerződésszegése esetén nincs az önkormányzatnak lehetősége a megállapodástól való elállásra. Az ügyvédként dolgozó önkormányzati képviselő indokai között az is szerepelt, hogy a Szatmáritól kapott ingatlan értékét aránytalanul magas áron kalkulálták a csere során, miközben a neki átadott gondozóházat valódi értékénél alacsonyabban határozták meg. A rendőrség végül arra hivatkozva nem indított nyomozást 2013 végén, hogy a szálloda a következő év közepéig fölépülhet. Gedei a határozatot megpanaszolta, amit a Szolnoki Járási Ügyész­ség elutasított.

Segíts magadon

Szabó Tamás polgármester tavaly nyáron egy általa meghirdetett önkormányzati ingatlan bérleti jogát nyerte el. A 84 négyzetméter alapterületű, két és fél szobás tetőtéri lakásba, amit havi 54 ezer forintért, határozott időre bérel, a válása után költözött be. A nagy vihart kavart ügy miatt – amelyet először a Népszabadság írt meg – a helyi fideszesek közül is volt, aki kérdőre vonta a városvezetőt, de Szabó nem látott ebben semmi kivetnivalót. Annak ellenére sem, hogy egy háromgyermekes család is megpályázta a lakást – amit eredetileg arra tartottak, hogy könnyebben tudjanak szakembereket, például orvosokat a városba csábítani.

 

Nézd már, még egy díszpolgár!

A Lehel vezér-szobor egyik finanszírozója, a szintén jászberényi díszpolgár Pap Géza cége idén októberben vásárolhatott meg egy impozáns épületet a várostól. A főtérnél található közel 1400 négyzetméter alapterületű Bathó-palotát a Kalanag Agro Kft. kapta meg bruttó 61,5 millió forintért, az eljárás során Papék családi vállalkozása tette az egyedüli érvényes ajánlatot. Állítólag szálloda lesz a korábban hivatali célokra is használt épületből, bár nehéz elképzelni, hogy a növénytermesztésre bejegyzett, az utóbbi években szinte semmilyen bevétellel nem rendelkező Kalanag Agro lenne a beruházás motorja. A történetben van egy nehezen félreérthető rokoni szál is: Pap Géza az egyik jászberényi alpolgármester, Hajnal-Nagy Gábor keresztapja. Volt is kisebb csetepaté a maroknyi ellenzék és a fideszes többség között a szavazás előtt, a Jobbik és a DK vádjai után Pap Géza hangosan odaszólt a keresztfiának, hogy „Gábor! Ne szavazzál!” – Hajnal-Nagy Gábor erre kivonult a teremből.

A Bathó-palota

A Bathó-palota

Fotó: Sióréti Gábor

 

Ugyanezen az ülésen a fideszes testület arról is döntött, hogy a polgármester eddigi jogkörét szélesítik az önkormányzati ingatlanok eladásánál. Maga Szabó nyújtotta be azt az előterjesztést, amelynek elfogadásával a településvezető kedve szerint alakíthatja az értékesítések kimenetelét. Az új szabályozás szerint, ha nem tetszik neki a nyertes pályázó, és az első, illetve a második legmagasabb ajánlat között az induló ár tíz százalékánál nem nagyobb a különbség, a polgármester dönthet úgy, hogy nem hirdet nyertest.

Szerettük volna megkérdezni a jászberényi önkormányzatot, hogy mivel magyarázzák a város számára (látszatra) előnytelen ingatlan­eladásokat. Kértünk tőlük korábbi ingatlanbecsléseket is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A NER centrumában

Jászberényben az utóbbi években több botrányba is belekeveredett a vezetés. A város kasszáját minden bizonnyal az a tavaly elveszített per terhelte meg a legjobban, amelynek a végén 750 millió forintot kellett volna kifizetnie az önkormányzatnak. Mivel erre nem lettek volna képesek, 740 milliót átvállalt az állam. A végül közpénzből finanszírozott büntetést azután kellett rendezni, hogy az önkormányzat – még 2008-ban – törvénytelenül bontotta fel a helyi kórház víz- és fűtésszolgáltatójával kötött szerződést. Ennek előzménye pedig az volt, hogy az akkori fideszes többség elvetette a baloldali polgármester tervét a kórház működésének átalakításáról. Az egészségügyi intézményt persze átszervezték, és Jászberény alapított egy vagyonkezelő és egy nonprofit szolgáltató céget, s az élére épp Szabó Tamás került.

A kórházat addig működtető intézményt, amelynek szerződése volt a Dalkia Kft.-vel a kórház fűtésére és vízellátására, megszüntették. A cég perelt, mivel az önkormányzat új szolgáltatót jelölt ki, miközben a műszaki berendezések a Dalkia tulajdonában voltak. Hét év után a bíróság kimondta, hogy a szerződés felmondása törvénytelen volt, a városnak 750 milliót kell fizetnie. Ezután jött a jóságos állam: igaz, az alternatíva az volt, hogy a város csődbe megy. Jászberény akkor is reflektorfénybe került, amikor kiderült: Orbán Viktor vejének korábbi cége annak ellenére nyerte a közvilágítás korszerűsítésére kiírt közbeszerzést, hogy azt korábban a Miniszterelnökség többször is visszadobta, mert a szokásosnál is egyértelműbb volt, hogy az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-re szabták a feltételeit. Az önkormányzat pályázatára végül hárman jelentkeztek: az Elios ajánlata volt a legdrágább, 306 millió forint, de a másik két cégét – egyebek közt műszaki indokokra hivatkozva – érvénytelenítették.

Neked ajánljuk