Bár a kormány is mindent megtesz azért, hogy ne derüljön ki, honnan érkeznek a tao-milliárdok – egyebek közt – Felcsútra, és ott pontosan mire költik a pénzt, október legvégén egy elsőfokú ítélet kimondta, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak – ez működteti az akadémiát Orbán Viktor kedvenc falujában – meg kell mutatnia, hogy kikkel és mire szerződtek le a társasági adókedvezmény révén befolyt összegből.
Az elsőfokú ítélet azután született, hogy a DK beperelte az adatok kiadását megtagadó alapítványt, a Székesfehérvári Törvényszék pedig részben nekik adott igazat. Az akadémiát az a dr. Vörös József ügyvéd védi, és vélhetően ő adta be a fellebbezést is, aki már több perben képviselte a felcsúti milliárdos polgármestert, és nem is olyan rég a MÁV-tól nyert el egy 180 millió forint keretösszegű munkát.
Irány a másodfok!
A bírósági döntésről elsőként a magyarnarancs.hu számolt be, és már akkor is jeleztük: hiába az ítélet, még fellebbezhet a Mészáros Lőrinc által vezetett Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány- mint most megtudtuk, ezt meg is tették. Dr. Varga Noémi, a Székesfehérvári Törvényszék sajtószóvivője érdeklődésünkre közölte, hogy november 8-án érkezett meg hozzájuk a fellebbezés. A továbbiakban az ügy átkerül a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz.
| ||
Ez a per nem csupán a Puskás Akadémia számára, hanem a Fidesz-kormánynak is kiemelten fontos, és szinte borítékolni lehetett, hogy Mészáros Lőrincék nem fogadják el az elsőfokú ítéletet. Ugyanis roppant kellemetlen helyzetbe kerülne Orbán Viktor és környezete, ha kiderülne, kiktől érkeztek felajánlások a sportegyesületekhez, és azokból a pénzekből kikkel szerződtek le az egyesületek. (Piaci pletykák szerint nagy a valószínűsége, hogy a legnagyobb építőipari cégek egy-egy állami megbízás, netán pont stadionépítés reményében küldik el a társasági adójuk jelentős részét olyan sportklubokhoz, amelyek környékén megfordulnak kormányzati szereplők.) Ha kikerülnének a szerződések, könnyen összeállhatna a kép, és egyértelmű bizonyíték állna rendelkezésre arról, amit eddig is sejteni lehetett: a mai Magyarországon egy valamire való vállalkozásnak szeretnie kell a focit, ha nagyobb állami megrendelések után áhítozik.
A végzés szerint nincs igazuk Orbánéknak sem
A kormány október 11-én – a felcsúti akadémia elleni per ítélethirdetése után, de még az erről szóló végzés megérkezése előtt – adótitokká minősítette a tao-pénzek áramlását, így jelenleg a hivatalos adatigénylésben hiába kérnénk, a sportegyesületek gyakorlatilag semmilyen információt adnának ki azon kívül, hogy egy évben mennyi pénzt kaptak a társasági adókedvezménynek köszönhetően. Érdekes, hogy a DK és a felcsúti akadémiát működtető alapítvány perének tárgyalásai során – amelyek jóval az októberi törvénymódosítás előtt voltak – dr. Vörös József szinte teljesen ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel, amelyeket a kormánytagok és maga Orbán Viktor hangoztat. Vagyis: az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek, így a tao-források sem azok, mert azok a cégektől egyből a klubokhoz vándorolnak. A végzés szerint erre reagált úgy a Székesfehérvári Bíróság, hogy az akadémiának „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles”.
Bár a DK nem a tao-rendszer 2011-es életbe lépésétől, hanem 2013-tól kérte ki az adatokat, egy jogerős ítélet után így is kapnának jócskán olyan szerződéseket, amelyekből számos érdekesség derülhetne ki. Egyebek közt talán az, hogy a költségvetésből kiesett milliárdokból, amelyeket például a felcsúti stadion építésére költöttek, mennyit fizettek ki Mészáros Lőrinc építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, ugyanis a milliárdos polgármester már elbüszkélkedett vele – legutóbb Horvátországban az eszéki focicsapat megvásárlásakor –, hogy ő volt a Pancho Aréna fő kivitelezője. A helyzet akkor lenne a legabszurdabb, ha Mészáros az állami megbízásokon felhizlalt cégeiből befolyt tao-pénzekből is kapott volna vissza valamilyen megbízás formájában. De egy későbbi adatigénylés során rejthet magában érdekességet az is, hogy mekkora támogatást címezhetett a Videotonnak a Strabag azelőtt, hogy november 11-én kiderült: az osztrák cég által vezetett konzorcium építheti meg 16 milliárd forintért a székesfehérvári stadiont. (2011 és 2015 között egyébként közel 11 milliárd forint támogatás érkezett Felcsútra „adományozóktól”.)
Más is perel
A tao-pénzek szabad saját felhasználású forrássá alakításának lehettünk szemtanúi Székesfehérváron, ahol a stadionrekonstrukció elindulásához az önkormányzatnak meg kell vennie egy területet a komplexum mellett, ahol sportcsarnok és edzőpályák is vannak. Itt akkor fejlesztett a Puskás Akadémia, amikor még nem volt kész a felcsúti aréna és az utánpótláscentrum, így Fehérváron is edzettek a fiatalok. A Puskás Akadémia a tao-források felhasználásával, vagyis közpénzből bővített, a város pedig 450 millió forintért megveszi a pályákat, amelyeket tovább is ad használatra a Videotonnak. Ezzel a 450 millióval már azt csinál a felcsúti klub, amit csak akar, hiszen a tao-források elköltésére voltak bizonyos megkötések, ebben az esetben már nem lesznek.
Úgy tudjuk, a Transparency International (TI) is perel azért (például az MLSZ-t), hogy kiderüljön, mire mennek el pontosan a tao-pénzek. A TI által kezdeményezett eljárások első tárgyalásai decemberben lesznek, a szervezet minden csapat minden támogatójára kíváncsi, azaz arra is, hogy mely cégek hová és mekkora összegű tao-támogatásokat küldtek.
