„Egy hónap kellett, hogy helyrerázódjak” – Szívesebben árul kolbászt, mint hogy kormánypárti sajtónál dolgozzon

  • Katus Eszter
  • 2017. május 10.

Kis-Magyarország

Póré Lászlót biztonsági őrökkel kísérték ki a Mészáros Lőrinchez került újság szerkesztőségéből. A korábbi vezető ma kolbászt árul, és nem bánja a váltást.

Kolbászt, pontosabban kolbice-t árul Pécsett a Dunántúli Napló egykori kiadóvezetője. Póré László tavaly december elsején reggel kilenckor még vezető beosztásban dolgozott, tíz órakor már az e-mail-fiókjába sem tudott belépni. Megérkezett ugyanis a lap – és ezzel együtt az egész Mediaworks – új tulajdonosa, az Opimus Nyrt., amely azóta már bevallottan is Mészáros Lőrinchez köthető.

Szinte lehetetlen két percig megszakítások nélkül beszélgetni Póré Lászlóval új munkahelyén, ahol a napokban látogattuk meg őt. A vásárlók folyamatosan jönnek bódéjához, mindenki az újdonságra kíváncsi. Egyelőre úgy tűnik, jó ötlet volt Pécsre vinni a „kolbice”-t, pedig igazából csak kicsin múlt, hogy nem autómosót nyitott az egykori médiaszakember.

false

 

Fotó: Katus Eszter

„Két választásom volt. Vagy maradok a szakmában, vagy saját vállalkozásba kezdek – magyarázza Póré László. – A családom szeretett volna Pécsen maradni, itt viszont a médiában nem tudtam volna elhelyezkedni. Így maradt a második opció. Többféle dolgot néztünk, majdnem autómosót nyitottunk, de végül a kolbice mellett döntöttünk.”

És jól tették: a volt kiadóvezető eddigi tapasztalatai alapján ugyanis akkora a forgalom, hogy lassan egy alkalmazott bérét is ki tudják gazdálkodni. „Tizennyolc évig dolgoztam a médiában, voltam hirdetés- és kiadóvezető is. Ha valamihez, ahhoz talán értek, hogy kikalkuláljam, mikor lesz rentábilis egy üzlet. Itt ugyan nem újságot adunk el, de az elvek ugyanazok” – véli.

Bár a franchise-rendszerben működtetett vállalkozás egyelőre bizakodásra ad okot, a váltás nem volt egyszerű. A Dunántúli Napló szerkesztőségéből biztonsági őrrel kísértették ki, és 18 év után egyik napról a másikra az utcán találta magát. „Nem szeretnék ezekről a dolgokról beszélni, mert azt hinnék, a sértettség szól belőlem – hangsúlyozza. – De annyit azért elmondhatok, milyen indokkal küldtek el. Behívattak a budapesti irodába, majd közölték, hogy a cég strukturális átalakítása folytatódik, és a mi munkánkra már nem tartanak igényt. A következő percben kiküldtek egy kör-e-mailt, hogy elbocsátottak minket, amit mi már nem is láthattunk, hiszen azonnal kizártak a céges levelezésből.  Egy hónapig tartott, hogy helyrerázódjak, de most már jól vagyok. Sőt, meglehet, még köszönettel is tartozom az új cégvezetésnek.”  (A megyei média kormányzati elfoglalásáról itt írtunk hosszabb cikket.)

false

A volt kiadóvezető szerint a jelenlegi körülmények között nem is tudna dolgozni a médiában. Mint mondja, elfogyott a levegő a szakmában, és azok, akiket nem támogat az állam, egyre nehezebben fognak megélni. „A nyomtatott sajtó sokba kerül, az online médiában pedig nehéz pénzt keresni. A reklámpiac is eltorzult, a hangsúly az állami hirdetéseken van, az új reklámadó pedig a kisebb szereplőket fogja sújtani. Ezzel a lehetőségek tovább szűkülhetnek, és egyre nehezebb lesz azoknak, akik ellensúlyozni próbálják a propagandát. Pedig a lapkiadás nem halott dolog” – véli. „Amíg adott a két szegmens: a hirdetők és az olvasók, addig a nyomtatott sajtónak is van jövője. Én úgy látom, még olvasnak az emberek. Persze, mindez csak akkor tartható, ha a kiadó megfelelő kezekben van, és gazdaságosan működtetik. Én úgy látom, jelenleg nem feltétlenül ebben az irányba haladnak a dolgok.”

Felmerül, vajon ezzel a tudással, vezető beosztásból milyen egy egészen más pozícióba kerülni, irodai munka helyett fizikait végezni. „Az első egy hét nem volt egyszerű – ismeri el Póré. – Meg kellett szoknom, hogy állni, figyelni kell. De mostanra belejöttem, és legalább a magam ura vagyok, nem ugráltat senki. Sokkal szívesebben csinálom ezt, mint hogy a jelenlegi viszonyok között az újságnál dolgozzam. Persze, ha változnának a feltételek, és hívnának, talán visszamennék, mert azt a munkát is szerettem. De azt be kell látni, ma már egy megyei lap vezetői, újságírói nem olyan meghatározó szereplői a közéletnek, mint régen. Kisebb a súlyuk, kevesebben ismerik őket. Sokan engem sem ismertek arcról, csak a napokban megjelent cikkekből értesültek arról, ki vagyok. Többen mondták, hogy drukkolnak, egy-két volt kolléga is meglátogatott… Felesleges lenne keseregni. Van három gyerekem, egy működő vállalkozásom, most már csak előretekintek.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.