Csobánkai favágók

Eladták volna? – Talányos hallgatás övezi a brutális fakivágást

  • Kleer László
  • 2013. június 25.

Kis-Magyarország

Semmit sem mond az önkormányzat arról, hova tűntek az év elején kivágott fák. Állítólag a szegényeknek adták, de ők nem tudnak róla. Az ügyet firtató környezetvédőket elhajtották, a faluban adócsalásról pletykálnak.

Leszavazta egyik képviselőjét a csobánkai önkormányzat többsége még április végén: Benke Tamásné szerette volna a NAV állásfoglalását kérni egy hónapok óta húzódó és a faluban komoly indulatokat keltő ügyben. Nem engedték neki.  

Engedély nélkül
Januárban ugyanis eddig tisztázatlan körülmények közt (korábbi cikkünk az esetről itt) vágták ki a pilisi falu temetőjében és a vele szomszédos területen lévő fákat. Az eset után felkért botanikus szakértő 285 darab, 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágását regisztrálta, vizsgálata szerint a fák többsége akác volt, de akadt köztük védett korai juhar és több őshonos fafajta is.

Ilyen volt régen a temető mellett

Ilyen volt régen a temető mellett

Korábbi cikkünkben megírtuk: Winkler Sándorné (KDNP) polgármester többszöri nekifutásra sem tudta se a helyi testületben, se nekünk minden kétséget kizáróan elmagyarázni a kivágás okát és szükségességét, ahogy nem tájékoztatott kielégítően annak körülményeiről sem. Ezzel szemben állította: csak magoncokat és bokrokat vágtak ki. (Ez a szakértői vizsgálat fényében egyszerűen nem lehet igaz.) Az eset után ráadásul a jegyző egy képviselő-testületi ülésen többszöri rákérdezésre végül kijelentette: senki sem kért engedélyt fakivágásra.

Több milliót is érhet
A már említett áprilisi ülésen Benke Tamásné képviselő felvetette, hogy ha a kivágott fákat tűzifaként hasznosították, annak adóvonzata is lehet. Ezért szerette volna a NAV állásfoglalását kérni, sikertelenül.

És ilyen lett az irtás után

Irtás után

A faluban ugyanis az a feltételezés él, hogy az önkormányzat értékesítette a kivágott fákat. („A faluban sokan úgy tudják, hogy Pomázon kalodákban árulták a csobánkai fát, piaci áron” – írja egy hozzászóló a falu egyik blogján. – A szerk.) A településvezetés hallgatása ezt semmiképp nem cáfolja, ahogy az se feltétlenül, hogy a korábbi hivatalos változat szerint a fákat – melyek közt több, negyven centiméternél vastagabb is volt – a helyi szegények közt osztották szét. Lapunk több mélyszegénységben élő csobánkai családdal beszélt az esetről, de ők hangoztatták, hogy egy gramm tűzifához sem jutottak a temetőből, és olyat sem ismernek, aki kapott volna. (A szociális alapú tűzifajuttatásnak amúgy megvannak a maga szabályai, de hogy ebben az esetben ilyesmi történt volna, arról senki sem tud. – K. L.) A szakértői becslés szerint 250 köbméter fát vágtak ki, ennek értéke információink szerint tűzifaként 3-4 millió forint is lehet.

Úgy hagyták
A helyi polgárőrparancsnok egy képviselő-testületi ülésen arra hivatkozott, hogy rendteremtés miatt vágták ki a fákat a temetőben, a mellette lévő kiserdőben pedig azért, hogy autóparkolót létesíthessen az önkormányzat. Utóbbiról az általunk megkérdezett képviselők nem hallottak, s nem is láttak terveket, nem ismerték a beruházás költségeit, még csak nem is határoztak ilyesmiről. Ráadásul a képviselő-testület építészmérnök végzettségű tagja, Szigeti János szerint autóparkoló létesítése a bonyolult terepviszonyok és szintkülönbségek miatt költséges lenne a volt kiserdő helyén. Már ha egyáltalán meg lehetne csinálni.

false

A rendteremtési indok is sántít, hiszen az értéktelen, ám vadul burjánzó bokrokat nem irtották ki, a szemetet nem szedték össze, pedig erre nem is kellett volna engedély. A kivágott fák tuskóit sem távolították el, igaz, ezeket aligha lehet, mert gyökereik feltehetően benőttek a sírok alá.

false

A csobánkaiak közül továbbra is sokan sérelmezik, hogy a temető természetes kerítéséül szolgáló fákat elfogadható indok nélkül vágták ki.

Még a múlt hét közepén kerestük az önkormányzat illetékeseit, azt tudakolva, hová tűntek a fák. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Elhajtották a környezetvédőket
A temetői fairtás felkeltette az Oszoly Környezetvédő Egyesület figyelmét is, amely tájékoztatást kért az ügyben. A jegyző hamarosan arról értesítette az egyesületet, hogy az eljárást 2013. május 13-án felfüggesztette, mert a temető rendezési tervét kiadták egy cégnek, és ez értelmezése szerint befolyásolhatja az egész ügy – mármint a fakivágás – megítélését.

 

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértő esetet tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre!)

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.