Csobánkai favágók

Eladták volna? – Talányos hallgatás övezi a brutális fakivágást

  • Kleer László
  • 2013. június 25.

Kis-Magyarország

Semmit sem mond az önkormányzat arról, hova tűntek az év elején kivágott fák. Állítólag a szegényeknek adták, de ők nem tudnak róla. Az ügyet firtató környezetvédőket elhajtották, a faluban adócsalásról pletykálnak.

Leszavazta egyik képviselőjét a csobánkai önkormányzat többsége még április végén: Benke Tamásné szerette volna a NAV állásfoglalását kérni egy hónapok óta húzódó és a faluban komoly indulatokat keltő ügyben. Nem engedték neki.  

Engedély nélkül
Januárban ugyanis eddig tisztázatlan körülmények közt (korábbi cikkünk az esetről itt) vágták ki a pilisi falu temetőjében és a vele szomszédos területen lévő fákat. Az eset után felkért botanikus szakértő 285 darab, 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágását regisztrálta, vizsgálata szerint a fák többsége akác volt, de akadt köztük védett korai juhar és több őshonos fafajta is.

Ilyen volt régen a temető mellett

Ilyen volt régen a temető mellett

Korábbi cikkünkben megírtuk: Winkler Sándorné (KDNP) polgármester többszöri nekifutásra sem tudta se a helyi testületben, se nekünk minden kétséget kizáróan elmagyarázni a kivágás okát és szükségességét, ahogy nem tájékoztatott kielégítően annak körülményeiről sem. Ezzel szemben állította: csak magoncokat és bokrokat vágtak ki. (Ez a szakértői vizsgálat fényében egyszerűen nem lehet igaz.) Az eset után ráadásul a jegyző egy képviselő-testületi ülésen többszöri rákérdezésre végül kijelentette: senki sem kért engedélyt fakivágásra.

Több milliót is érhet
A már említett áprilisi ülésen Benke Tamásné képviselő felvetette, hogy ha a kivágott fákat tűzifaként hasznosították, annak adóvonzata is lehet. Ezért szerette volna a NAV állásfoglalását kérni, sikertelenül.

És ilyen lett az irtás után

Irtás után

A faluban ugyanis az a feltételezés él, hogy az önkormányzat értékesítette a kivágott fákat. („A faluban sokan úgy tudják, hogy Pomázon kalodákban árulták a csobánkai fát, piaci áron” – írja egy hozzászóló a falu egyik blogján. – A szerk.) A településvezetés hallgatása ezt semmiképp nem cáfolja, ahogy az se feltétlenül, hogy a korábbi hivatalos változat szerint a fákat – melyek közt több, negyven centiméternél vastagabb is volt – a helyi szegények közt osztották szét. Lapunk több mélyszegénységben élő csobánkai családdal beszélt az esetről, de ők hangoztatták, hogy egy gramm tűzifához sem jutottak a temetőből, és olyat sem ismernek, aki kapott volna. (A szociális alapú tűzifajuttatásnak amúgy megvannak a maga szabályai, de hogy ebben az esetben ilyesmi történt volna, arról senki sem tud. – K. L.) A szakértői becslés szerint 250 köbméter fát vágtak ki, ennek értéke információink szerint tűzifaként 3-4 millió forint is lehet.

Úgy hagyták
A helyi polgárőrparancsnok egy képviselő-testületi ülésen arra hivatkozott, hogy rendteremtés miatt vágták ki a fákat a temetőben, a mellette lévő kiserdőben pedig azért, hogy autóparkolót létesíthessen az önkormányzat. Utóbbiról az általunk megkérdezett képviselők nem hallottak, s nem is láttak terveket, nem ismerték a beruházás költségeit, még csak nem is határoztak ilyesmiről. Ráadásul a képviselő-testület építészmérnök végzettségű tagja, Szigeti János szerint autóparkoló létesítése a bonyolult terepviszonyok és szintkülönbségek miatt költséges lenne a volt kiserdő helyén. Már ha egyáltalán meg lehetne csinálni.

false

A rendteremtési indok is sántít, hiszen az értéktelen, ám vadul burjánzó bokrokat nem irtották ki, a szemetet nem szedték össze, pedig erre nem is kellett volna engedély. A kivágott fák tuskóit sem távolították el, igaz, ezeket aligha lehet, mert gyökereik feltehetően benőttek a sírok alá.

false

A csobánkaiak közül továbbra is sokan sérelmezik, hogy a temető természetes kerítéséül szolgáló fákat elfogadható indok nélkül vágták ki.

Még a múlt hét közepén kerestük az önkormányzat illetékeseit, azt tudakolva, hová tűntek a fák. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Elhajtották a környezetvédőket
A temetői fairtás felkeltette az Oszoly Környezetvédő Egyesület figyelmét is, amely tájékoztatást kért az ügyben. A jegyző hamarosan arról értesítette az egyesületet, hogy az eljárást 2013. május 13-án felfüggesztette, mert a temető rendezési tervét kiadták egy cégnek, és ez értelmezése szerint befolyásolhatja az egész ügy – mármint a fakivágás – megítélését.

 

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértő esetet tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre!)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.