Csobánkai favágók

Eladták volna? – Talányos hallgatás övezi a brutális fakivágást

  • Kleer László
  • 2013. június 25.

Kis-Magyarország

Semmit sem mond az önkormányzat arról, hova tűntek az év elején kivágott fák. Állítólag a szegényeknek adták, de ők nem tudnak róla. Az ügyet firtató környezetvédőket elhajtották, a faluban adócsalásról pletykálnak.

Leszavazta egyik képviselőjét a csobánkai önkormányzat többsége még április végén: Benke Tamásné szerette volna a NAV állásfoglalását kérni egy hónapok óta húzódó és a faluban komoly indulatokat keltő ügyben. Nem engedték neki.  

Engedély nélkül
Januárban ugyanis eddig tisztázatlan körülmények közt (korábbi cikkünk az esetről itt) vágták ki a pilisi falu temetőjében és a vele szomszédos területen lévő fákat. Az eset után felkért botanikus szakértő 285 darab, 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágását regisztrálta, vizsgálata szerint a fák többsége akác volt, de akadt köztük védett korai juhar és több őshonos fafajta is.

Ilyen volt régen a temető mellett

Ilyen volt régen a temető mellett

Korábbi cikkünkben megírtuk: Winkler Sándorné (KDNP) polgármester többszöri nekifutásra sem tudta se a helyi testületben, se nekünk minden kétséget kizáróan elmagyarázni a kivágás okát és szükségességét, ahogy nem tájékoztatott kielégítően annak körülményeiről sem. Ezzel szemben állította: csak magoncokat és bokrokat vágtak ki. (Ez a szakértői vizsgálat fényében egyszerűen nem lehet igaz.) Az eset után ráadásul a jegyző egy képviselő-testületi ülésen többszöri rákérdezésre végül kijelentette: senki sem kért engedélyt fakivágásra.

Több milliót is érhet
A már említett áprilisi ülésen Benke Tamásné képviselő felvetette, hogy ha a kivágott fákat tűzifaként hasznosították, annak adóvonzata is lehet. Ezért szerette volna a NAV állásfoglalását kérni, sikertelenül.

És ilyen lett az irtás után

Irtás után

A faluban ugyanis az a feltételezés él, hogy az önkormányzat értékesítette a kivágott fákat. („A faluban sokan úgy tudják, hogy Pomázon kalodákban árulták a csobánkai fát, piaci áron” – írja egy hozzászóló a falu egyik blogján. – A szerk.) A településvezetés hallgatása ezt semmiképp nem cáfolja, ahogy az se feltétlenül, hogy a korábbi hivatalos változat szerint a fákat – melyek közt több, negyven centiméternél vastagabb is volt – a helyi szegények közt osztották szét. Lapunk több mélyszegénységben élő csobánkai családdal beszélt az esetről, de ők hangoztatták, hogy egy gramm tűzifához sem jutottak a temetőből, és olyat sem ismernek, aki kapott volna. (A szociális alapú tűzifajuttatásnak amúgy megvannak a maga szabályai, de hogy ebben az esetben ilyesmi történt volna, arról senki sem tud. – K. L.) A szakértői becslés szerint 250 köbméter fát vágtak ki, ennek értéke információink szerint tűzifaként 3-4 millió forint is lehet.

Úgy hagyták
A helyi polgárőrparancsnok egy képviselő-testületi ülésen arra hivatkozott, hogy rendteremtés miatt vágták ki a fákat a temetőben, a mellette lévő kiserdőben pedig azért, hogy autóparkolót létesíthessen az önkormányzat. Utóbbiról az általunk megkérdezett képviselők nem hallottak, s nem is láttak terveket, nem ismerték a beruházás költségeit, még csak nem is határoztak ilyesmiről. Ráadásul a képviselő-testület építészmérnök végzettségű tagja, Szigeti János szerint autóparkoló létesítése a bonyolult terepviszonyok és szintkülönbségek miatt költséges lenne a volt kiserdő helyén. Már ha egyáltalán meg lehetne csinálni.

false

A rendteremtési indok is sántít, hiszen az értéktelen, ám vadul burjánzó bokrokat nem irtották ki, a szemetet nem szedték össze, pedig erre nem is kellett volna engedély. A kivágott fák tuskóit sem távolították el, igaz, ezeket aligha lehet, mert gyökereik feltehetően benőttek a sírok alá.

false

A csobánkaiak közül továbbra is sokan sérelmezik, hogy a temető természetes kerítéséül szolgáló fákat elfogadható indok nélkül vágták ki.

Még a múlt hét közepén kerestük az önkormányzat illetékeseit, azt tudakolva, hová tűntek a fák. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Elhajtották a környezetvédőket
A temetői fairtás felkeltette az Oszoly Környezetvédő Egyesület figyelmét is, amely tájékoztatást kért az ügyben. A jegyző hamarosan arról értesítette az egyesületet, hogy az eljárást 2013. május 13-án felfüggesztette, mert a temető rendezési tervét kiadták egy cégnek, és ez értelmezése szerint befolyásolhatja az egész ügy – mármint a fakivágás – megítélését.

 

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértő esetet tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre!)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.