Miskolc, Sárospatak

Elbocsátások, megvonások – egyre nehezebb a városi egyetemnek

  • Bódisz Attila
  • 2013. március 19.

Kis-Magyarország

Miközben a sárospataki kar az egri főiskolához csatlakozik, a Miskolci Egyetemnek több tucat oktatójától kellett megválnia tavaly, ráadásul az öt évvel ezelőtti támogatás felével kell beérnie. Hogy lehet így tovább működni?

Kritikus hónapokat él át a Miskolci Egyetem (ME): a hatmilliárd forintos állami finanszírozás a saját bevételekkel együtt sem volt elég az intézmény tavalyi működéséhez, ráadásul ez az összeg idén másfél milliárddal tovább rövidül. Eközben a campus arra kényszerül, hogy két telephelyének megszüntetését kezdeményezze, több szolgáltatást piaci alapokra helyezzen, és még nem tudni, lesz-e újabb elbocsátás. A miskolci intézmény helyzetéről egy sárospataki fórumon, illetve megkeresésünkkor tájékozódtunk a rektornál.


A fórum hangja
Drámai hangvételű hozzászólást intézett a hallgatósághoz Patkó Gyula professzor, a Miskolci Egyetem rektora a most még az intézményhez tartozó Comenius Főiskolai Kar jövőjével kapcsolatban megtartott sárospataki fórumon pár hete. Az észak-magyarországi campus hamarosan leköszönő vezetője emlékeztetett rá, hogy a nehéz anyagi helyzet miatt tavaly már elbocsátásokra is sor került. Ennek mértékét jól mutatják a dolgozói, oktatói létszámok: 2012 januárjában az egyetem dolgozóinak összes létszáma 1487 volt, közülük 718 oktató, kutató. 2013 januárjában ugyanez a két szám: 1384 és 679. A 2012-es leépítésben érintettek száma 44, köztük 9 oktató, kutató volt. Másokat nyugdíjaztak, illetve átszerveztek.

Patkó Gyula


Patkó Gyula


Idén februárban ráadásul újabb, 14 pontban megfogalmazott megszorító csomagtervezetet fogadott el a szenátus a további forráselvonás miatt. Mindezt az indokolta, hogy a működéshez az előző évben kapott és kevésnek bizonyuló, összesen mintegy hatmilliárd forintos állami támogatás idén másfél milliárddal tovább csökken. A központi forrásból érkező kvóta jelenleg már alig éri el a 2008-ban biztosított pénz felét: az öt éve még az állami támogatásnak az egyetem működtetésére fordítható része 6,3 milliárd forint volt, ez az idén mindössze 3,3 milliárd. Az egyetem eddig a saját bevételeiből és sikeres pályázatok „becsatornázásával” érte el, hogy a szolgáltatás köre és minősége nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan azt a támogatás csorbítása sejtetné.


Lobbi híján
A rektor által kiadott közleményben, amely ismerteti a 14 pontos takarékossági csomag részleteit, az olvasható, hogy a miskolci campuson most is 14 milliárd forint értékű pályázat fut, részben ennek segítségével próbálják elkerülni a nagyobb mértékű dolgozói leépítést, valamint elérni a „szellemi értékek” megmentését. Az úgynevezett TÁMOP pályázatok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók egy részét  teljes vagy részmunkaidőben a projektek terhére alkalmazzák (természetesen a projekt megvalósítása érdekében), ezzel bizonyos bérmegtakarítás érhető el.
A racionalizációs lépések között szerepel például az, hogy több szolgáltatást piaci alapokra helyeznek. „Az arra alkalmas termeket, helyiségeket, tereket például – amilyen a díszaula – bérbe adja az egyetem. Ipari munkákat is végeznek a műszaki karok, ezek bevételének több mint felét bérekre és fenntartásra kell fordítani” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Patkó Gyula. Mindezeken túl csökken a könyvtár nyitva tartási ideje, illetve a tanszéki könyvtárakat jellemzően a központi könyvtár olvasztja magába a jövőben. A zavartalan könyvtári ellátás biztosítása, a működés gazdaságosabbá tételének felülvizsgálata még folyamatban van.

 

Diplomaosztó Miskolcon


Diplomaosztó Miskolcon

Fotó: MTI


A rektor a sárospataki fórumon sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a támogatás csökkenése mellett az egyetem elesett azoktól a kormány által adományozott címektől, minősítésektől (például a kutató egyetemi rang), amelyek pluszforrásokhoz juttatták volna az intézményt. Véleménye szerint a Miskolci Egyetem nem tudott olyan lobbierőt felmutatni, amely a részben politikai alapon megítélt kiemelt vagy kutató egyetemi címek valamelyikéhez hozzásegítette volna az ME-t. (A Debreceni Egyetem például 1,7 milliárd forint éves támogatást kap a kiemelt egyetemi minősítéssel a normatíván túl – a szerk.) Patkó Gyula már nem először adott hangot annak a véleményének, hogy az előző kormányok által bevezetett és továbbvitt felvételi rendszer tönkreteszi a vidéki felsőoktatási intézményeket. 2007-től ugyanis országosan egységes ponthatárok vannak érvényben, ezzel pedig szerinte a budapesti intézményekbe terelték az egyetemista, főiskolás ifjúságot. Az egységes pontszámmal az is probléma, hogy Sárospatak esetében például olyan magas egy-egy szakra, hogy noha túljelentkezés van a férőhelyekre, utóbbiakat mégsem tudják feltölteni. Patakon 2006-ban még több mint 1300 diák tanult, mára a diákok létszáma közel 400 főre zsugorodott. Így a pataki képzés évi mintegy 100 millió forint veszteséggel jár a fejkvóta miatt.


Megszűnő „telephelyek”
A Miskolci Egyetem szenátusának leginkább kézzelfogható határozata a sárospataki, valamint a hejőcsabai „telephelyek” megszüntetésének kezdeményezése. Miskolc Hejőcsaba városrészében az Egészségügyi Kar működik egy volt általános iskolai épületben. Az itteni oktatás beköltöztetése az egyetemvárosba megtakarításokat hozhat. Patkó Gyula elmondta: a Miskolci Egyetem hatalmas erőfeszítéseket tett a nagy múltú sárospataki intézmény megmentéséért. Az elmúlt időszakban a normatíván felül a miskolci egyetem több mint 1,3 milliárd forintnyi pályázati és működtetési pénzeket juttatott a sárospataki intézménybe. Kezdeményezte az idegenforgalmi szakmenedzser képzés elindítását Sárospatakon (a pataki képzésről szóló cikkünket itt olvashatja), de ezt a patakiak nem fogadták be. Az egyetem kezdeményezte az informatikus könyvtáros és a műszaki szakoktató szakok sárospataki elindítását is.

Az intézmény vezetői és a szenátus is folyamatosan hangsúlyozták, hogy Sárospatak mint oktatási intézmény része a nemzeti kincsünknek. „Egy szimbólum, ugyanolyan, mint a németeknek Göttingen és Heidelberg, vagy az angoloknak Cambridge és Oxford, hiszen Patakon már a mohácsi vész után öt évvel elindult a képzés” – mondta a rektor. Eközben a miskolciak a Sárospatak című folyóiratból tudták meg, hogy a zempléni politikusok már három éve tárgyalnak Egerrel a képzés átvételéről. Ebben az időszakban a rektor a református egyházzal is tárgyalt egy esetleges fenntartóváltásról, ám ez nem járt sikerrel. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar tanácsa úgy döntött, hogy Egerhez csatlakozik (erről részletesen keretes írásunkban olvashat).

 

A sárospataki kar épülete


A sárospataki kar épülete

Fotó: MTI

A Miskolci Egyetem szenátusa márciusban újabb ülést tart, ahol egyebek mellett az is kiderülhet, mekkora létszámleépítést eredményezhetnek a financiális problémák.

 

Egeré lesz a pataki tanítóképző
„A sárospataki kar kari tanácsának nemrég meghozott döntése alapján kezdeményezik a leválást a Miskolci Egyetemről, egyben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat az egri Eszterházy Károly Főiskolával” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Hegedűs László kari dékán. A csatlakozásért azt kérik feltételként, hogy az iskola a sárospataki telephelyen és önálló karként működhessen tovább. A dékán hozzátette: az új helyzet számtalan lehetőséget jelent intézményüknek, már most tudni lehet például, hogy a következő tanévtől új szakok is indulnak Patakon. „Az egri főiskola szenátusa még tavaly, az intézményi fejlesztéseket tartalmazó tervcsomagban döntött róla, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, kész átvenni a sárospataki tanítóképzőt” – jelentette ki tudósítónknak Hauser Zoltán, az EKF rektora. Mint kiemelte, elsősorban a hagyományos tanító- és óvóképzést erősítenék Sárospatakon, és tervezik szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását. Ezeket pedig a pedagógiai profilhoz illeszkedő felsőoktatási szakképzésekkel egészítenék ki, amelyek térségi igényeket is kielégítenek. Mindezeken túl szeretnének meghonosítani olyan képzéseket is, amelyek jól kihasználják a zempléni város adta lehetőségeket, például a Református Nagykönyvtár, a Rákóczi-vár vagy a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma kutatóbázisát. A tervek között van még turisztikai és borkultúra, valamint – a történelmi egyházakkal egyeztetve – hitoktatói és erkölcstan-oktatói képzés is. A rektor hozzátette: a hallgatóknak biztosítani akarják a két intézmény közötti átjárhatóságot. Meglátása szerint 6–12 jó színvonalú képzési program biztosítani tudja azt a 800–1200-as hallgatói létszámot, amellyel a pataki kar eltarthatja önmagát. Az EKF szenátusa március elején meghozta a döntést, amelynek alapján befogadják a sárospataki tanítóképzőt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.