Kritikus hónapokat él át a Miskolci Egyetem (ME): a hatmilliárd forintos állami finanszírozás a saját bevételekkel együtt sem volt elég az intézmény tavalyi működéséhez, ráadásul ez az összeg idén másfél milliárddal tovább rövidül. Eközben a campus arra kényszerül, hogy két telephelyének megszüntetését kezdeményezze, több szolgáltatást piaci alapokra helyezzen, és még nem tudni, lesz-e újabb elbocsátás. A miskolci intézmény helyzetéről egy sárospataki fórumon, illetve megkeresésünkkor tájékozódtunk a rektornál.
A fórum hangja
Drámai hangvételű hozzászólást intézett a hallgatósághoz Patkó Gyula professzor, a Miskolci Egyetem rektora a most még az intézményhez tartozó Comenius Főiskolai Kar jövőjével kapcsolatban megtartott sárospataki fórumon pár hete. Az észak-magyarországi campus hamarosan leköszönő vezetője emlékeztetett rá, hogy a nehéz anyagi helyzet miatt tavaly már elbocsátásokra is sor került. Ennek mértékét jól mutatják a dolgozói, oktatói létszámok: 2012 januárjában az egyetem dolgozóinak összes létszáma 1487 volt, közülük 718 oktató, kutató. 2013 januárjában ugyanez a két szám: 1384 és 679. A 2012-es leépítésben érintettek száma 44, köztük 9 oktató, kutató volt. Másokat nyugdíjaztak, illetve átszerveztek.
Patkó Gyula
Idén februárban ráadásul újabb, 14 pontban megfogalmazott megszorító csomagtervezetet fogadott el a szenátus a további forráselvonás miatt. Mindezt az indokolta, hogy a működéshez az előző évben kapott és kevésnek bizonyuló, összesen mintegy hatmilliárd forintos állami támogatás idén másfél milliárddal tovább csökken. A központi forrásból érkező kvóta jelenleg már alig éri el a 2008-ban biztosított pénz felét: az öt éve még az állami támogatásnak az egyetem működtetésére fordítható része 6,3 milliárd forint volt, ez az idén mindössze 3,3 milliárd. Az egyetem eddig a saját bevételeiből és sikeres pályázatok „becsatornázásával” érte el, hogy a szolgáltatás köre és minősége nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan azt a támogatás csorbítása sejtetné.
Lobbi híján
A rektor által kiadott közleményben, amely ismerteti a 14 pontos takarékossági csomag részleteit, az olvasható, hogy a miskolci campuson most is 14 milliárd forint értékű pályázat fut, részben ennek segítségével próbálják elkerülni a nagyobb mértékű dolgozói leépítést, valamint elérni a „szellemi értékek” megmentését. Az úgynevezett TÁMOP pályázatok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók egy részét teljes vagy részmunkaidőben a projektek terhére alkalmazzák (természetesen a projekt megvalósítása érdekében), ezzel bizonyos bérmegtakarítás érhető el.
A racionalizációs lépések között szerepel például az, hogy több szolgáltatást piaci alapokra helyeznek. „Az arra alkalmas termeket, helyiségeket, tereket például – amilyen a díszaula – bérbe adja az egyetem. Ipari munkákat is végeznek a műszaki karok, ezek bevételének több mint felét bérekre és fenntartásra kell fordítani” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Patkó Gyula. Mindezeken túl csökken a könyvtár nyitva tartási ideje, illetve a tanszéki könyvtárakat jellemzően a központi könyvtár olvasztja magába a jövőben. A zavartalan könyvtári ellátás biztosítása, a működés gazdaságosabbá tételének felülvizsgálata még folyamatban van.
Diplomaosztó Miskolcon
Fotó: MTI
A rektor a sárospataki fórumon sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a támogatás csökkenése mellett az egyetem elesett azoktól a kormány által adományozott címektől, minősítésektől (például a kutató egyetemi rang), amelyek pluszforrásokhoz juttatták volna az intézményt. Véleménye szerint a Miskolci Egyetem nem tudott olyan lobbierőt felmutatni, amely a részben politikai alapon megítélt kiemelt vagy kutató egyetemi címek valamelyikéhez hozzásegítette volna az ME-t. (A Debreceni Egyetem például 1,7 milliárd forint éves támogatást kap a kiemelt egyetemi minősítéssel a normatíván túl – a szerk.) Patkó Gyula már nem először adott hangot annak a véleményének, hogy az előző kormányok által bevezetett és továbbvitt felvételi rendszer tönkreteszi a vidéki felsőoktatási intézményeket. 2007-től ugyanis országosan egységes ponthatárok vannak érvényben, ezzel pedig szerinte a budapesti intézményekbe terelték az egyetemista, főiskolás ifjúságot. Az egységes pontszámmal az is probléma, hogy Sárospatak esetében például olyan magas egy-egy szakra, hogy noha túljelentkezés van a férőhelyekre, utóbbiakat mégsem tudják feltölteni. Patakon 2006-ban még több mint 1300 diák tanult, mára a diákok létszáma közel 400 főre zsugorodott. Így a pataki képzés évi mintegy 100 millió forint veszteséggel jár a fejkvóta miatt.
Megszűnő „telephelyek”
A Miskolci Egyetem szenátusának leginkább kézzelfogható határozata a sárospataki, valamint a hejőcsabai „telephelyek” megszüntetésének kezdeményezése. Miskolc Hejőcsaba városrészében az Egészségügyi Kar működik egy volt általános iskolai épületben. Az itteni oktatás beköltöztetése az egyetemvárosba megtakarításokat hozhat. Patkó Gyula elmondta: a Miskolci Egyetem hatalmas erőfeszítéseket tett a nagy múltú sárospataki intézmény megmentéséért. Az elmúlt időszakban a normatíván felül a miskolci egyetem több mint 1,3 milliárd forintnyi pályázati és működtetési pénzeket juttatott a sárospataki intézménybe. Kezdeményezte az idegenforgalmi szakmenedzser képzés elindítását Sárospatakon (a pataki képzésről szóló cikkünket itt olvashatja), de ezt a patakiak nem fogadták be. Az egyetem kezdeményezte az informatikus könyvtáros és a műszaki szakoktató szakok sárospataki elindítását is.
Az intézmény vezetői és a szenátus is folyamatosan hangsúlyozták, hogy Sárospatak mint oktatási intézmény része a nemzeti kincsünknek. „Egy szimbólum, ugyanolyan, mint a németeknek Göttingen és Heidelberg, vagy az angoloknak Cambridge és Oxford, hiszen Patakon már a mohácsi vész után öt évvel elindult a képzés” – mondta a rektor. Eközben a miskolciak a Sárospatak című folyóiratból tudták meg, hogy a zempléni politikusok már három éve tárgyalnak Egerrel a képzés átvételéről. Ebben az időszakban a rektor a református egyházzal is tárgyalt egy esetleges fenntartóváltásról, ám ez nem járt sikerrel. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar tanácsa úgy döntött, hogy Egerhez csatlakozik (erről részletesen keretes írásunkban olvashat).
A sárospataki kar épülete
Fotó: MTI
A Miskolci Egyetem szenátusa márciusban újabb ülést tart, ahol egyebek mellett az is kiderülhet, mekkora létszámleépítést eredményezhetnek a financiális problémák.
| Egeré lesz a pataki tanítóképző „A sárospataki kar kari tanácsának nemrég meghozott döntése alapján kezdeményezik a leválást a Miskolci Egyetemről, egyben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat az egri Eszterházy Károly Főiskolával” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Hegedűs László kari dékán. A csatlakozásért azt kérik feltételként, hogy az iskola a sárospataki telephelyen és önálló karként működhessen tovább. A dékán hozzátette: az új helyzet számtalan lehetőséget jelent intézményüknek, már most tudni lehet például, hogy a következő tanévtől új szakok is indulnak Patakon. „Az egri főiskola szenátusa még tavaly, az intézményi fejlesztéseket tartalmazó tervcsomagban döntött róla, hogy amennyiben lehetőség nyílik rá, kész átvenni a sárospataki tanítóképzőt” – jelentette ki tudósítónknak Hauser Zoltán, az EKF rektora. Mint kiemelte, elsősorban a hagyományos tanító- és óvóképzést erősítenék Sárospatakon, és tervezik szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását. Ezeket pedig a pedagógiai profilhoz illeszkedő felsőoktatási szakképzésekkel egészítenék ki, amelyek térségi igényeket is kielégítenek. Mindezeken túl szeretnének meghonosítani olyan képzéseket is, amelyek jól kihasználják a zempléni város adta lehetőségeket, például a Református Nagykönyvtár, a Rákóczi-vár vagy a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma kutatóbázisát. A tervek között van még turisztikai és borkultúra, valamint – a történelmi egyházakkal egyeztetve – hitoktatói és erkölcstan-oktatói képzés is. A rektor hozzátette: a hallgatóknak biztosítani akarják a két intézmény közötti átjárhatóságot. Meglátása szerint 6–12 jó színvonalú képzési program biztosítani tudja azt a 800–1200-as hallgatói létszámot, amellyel a pataki kar eltarthatja önmagát. Az EKF szenátusa március elején meghozta a döntést, amelynek alapján befogadják a sárospataki tanítóképzőt. |
