Ózdon sétálunk, a műemlék jellegűnek minősített Velence-telepen. Befalazott ajtók, ablakok, megbontott tetők jelzik az évek óta jellemző helyi állapotokat. Két közepes testű, fekete kutya szaladgál a Hangony-patak melletti úton, több autó fékez, hogy kikerülje őket. Bundájuk ápolatlanságából ítélve az állatok gazdátlanok. „Cirka nyolc-tíz ilyen állat zavarja itt folyamatosan az embereket, élelmet keresnek. Szinte biztos, hogy ezeket még soha nem oltották be” – mondja egy arra járó középkorú férfi, aki a telep melletti utcában lakik. Hozzáteszi: az önkormányzat komolyan vehetné a kóbor kutyák begyűjtését, amíg emberre nem támadnak. (Vagy amíg nem fogják be kutyaviadalokra őket, Ózdon ennek ugyanis hagyománya van – a szerk.) Minderre azonban nincs kapacitás – és ez éppúgy igaz a kutyachip-ellenőrzésekre is.
Fotó: MTI/Balázs Attila
A törvény szeretné
Korábbi cikkünkben megírtuk: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosítását korábban mind az öt parlamenti párt támogatta, így 2013. január elsejétől a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus transzponderrel, azaz mikrochippel megjelölve tarthatók. A lépéssel – érvelt érdeklődésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium – meg akarják oldani „az utcára tett kutyák sokaságának, illetve a gazdátlanul talált vagy embert mart ebek beazonosíthatatlanságának problémáját”. A törvény kimondja: az eb transzponderrel megjelöléséért legfeljebb 3500 forint kérhető a kutya gazdájától, amely magában foglalja a chip árát, a beültetés és az országos ebadatbázisba regisztrálás díját is. (Ám a kötelező orvosi vizsgálattal ez az összeg 12-13 ezer forintra is rúghat.)
Az az állattartó azonban, aki a jogszabálynak nem tesz eleget, 5-től 45 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, a büntetés ráadásul megismételhető. A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) által működtetett ún. Petvetdata állatregisztrációs rendszerben egyébként mintegy 650 ezer állatot tartanak nyilván. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke szerint ugyanakkor hazánkban mintegy 1,8 millió eb él, közülük 250 ezer lehet a kóbor állat.
Problémák a kivitelezésben
Noha a törvény célkitűzéseivel több szakmai szervezet is egyetértett, a kivitelezést mégis problematikusnak tartották. További gondként merült fel az ellenőrzés. A minisztérium tájékoztatása szerint a chipek meglétét a jegyző, de akár a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, az állatorvosok számára pedig mindez előírt kötelezettség lesz, míg a „jelöletlen, gazdátlanul talált eb állatmenhelyre vagy ebrendészeti telepre kerül”. Csakhogy – miközben a sintértelepeken évek óta jellemzően kevés a férőhely, vagy egyáltalán nincs – kevéssé tűnt életszerűnek, hogy a jegyzők chipleolvasóval a kezükben járjanak a településen, ahogy „a szankcionálás az állatorvosoktól sem várható el” – állította már idézett cikkünkben Gönczi Gábor. Nem túl életszerű, hogy január elsejétől az az állatorvos, aki évek óta ismeri a kutya tulajdonosát és gyógyítja az állatát (nyilván nem ingyen), feljelenti, ha a gazda nem hajlandó chipet beültetni.
Fotó: MTI/Oláh Tibor
A valóság és a törvény
A valóság – legalábbis Észak-Magyarországon – nem meglepő módon egyelőre nem is hajolt meg a már életbe lépett módosítások előtt. Ózd egy másik, egyébként egyik legszegényebb részén, a Hétes-telepen már kisebb falkákban tűnnek fel a kutyák. Az állatok itt a szemétben keresgélnek élelmet. Miklós harminc éve él itt, és elárulja, hogy a szülők sokszor a gyerekek kedvéért fogadnak be egy-egy arra tévedt kutyát, néhányat meg is kötnek. Amikor azonban híre megy, hogy a helyi sintér kóbor kutyákat jön befogni, gyorsan elengedik az ebeket, félve az ellenőrzés esetleges retorzióitól, hiszen ezek az állatok nincsenek beoltva, azért pedig büntetés járna a beazonosítható gazdáknak.
Hodnics Istvánné, a bejegyzés alatt álló Ózdi Kutyatenyésztők és Sportkutyások Egyesületének alelnöke szerint a környékbeli tartókat a helyi hatóságok nem tudják rákényszeríteni arra, hogy chipet ültessenek a kutyájukba, mert olyan szegények. A legutóbbi szigorítással az egyesület egyébként egyetért, hiszen az az állatok védelmét is szolgálja, mert az ellopott vagy elcsavargott kutya az azonosító segítségével könnyen visszakerül a gazdájához.
Napi 40-70 bejelentés
De korántsem csak ózdi jelenségről beszélünk. A Miskolci Állatsegítő Alapítvány telephelyén 330 kutya él, ami itt telt házat jelent. Éppen ezért még az egészséges, kóbor állatokat sem tudják befogadni, ahogyan a gazdáktól leadásra váró ebeket sem. Napi 40-70 bejelentést kapnak a városból és környékéről kóbor kutyákkal kapcsolatosan, illetve elhelyezési szándékkal – tudtuk meg Mizser Zoltán állatmentőtől. A gondozó hozzátette: közel 300 kutyatartó vár arra, hogy leadhassa kedvencét, mert képtelenek fizetni a beültetés költségeit. Minden harmadik kutyás ember a chip beültetésének és a veszettség elleni évente kötelező oltásnak az árát (az oltás márciusban esedékes) jelöli meg kigazdálkodhatatlan teherként. Az alapítvány az elmúlt két évben közel 1200 mikrochip beültetését végeztette el, az azonosítóval ellátott állatok többsége pedig gazdára talált. Mizser Zoltán elmondta: januártól megnőtt a forgalmuk, a márciusi éves védőoltás időszakában pedig újabb dömpingre számít.
| Ivartalanítás lenne a megoldás A Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora üdvözli a chipek és a regisztráció alkalmazását, de mindezt kevésnek találja. Szilágyi István véleménye szerint az ivartalanítást kellene szorgalmazni. Ismeretei szerint az országban évente 25-30 ezer kutyát lőnek ki a vadászok, és ezt közelíti a kóbor macskák kilövési száma is. A hazánkban található száznál több ebrendészeti telepen emellett 17 ezer elaltatás történik évente. Ez a folyamat csakis ivartalanítással lenne szabályozható, amiért idáig többször kampányoltak. Sokallja ugyanakkor azt az összeget, amit a chipek elhelyezése kapcsán el kell költeni egy kutyára. |
„Akik nem tudják kifizetni a regisztrációs díjat, szabadon engedik az ebeket, amelyek aztán falkákba verődve válhatnak veszélyessé a vadakra, de akár az emberekre is.” Ez már Minár Gyula, a BAZ Megyei Állatorvosi Kamara elnökének véleménye, aki egyre több kóbor állattal találkozik az utak mentén. Ismeretei szerint Borsodban csupán a kutyatartók 30 százaléka ültette be a mikrochipet, ám ez még nem végleges adat, mert naponta újabb 4-6 gazda jelentkezik nála, illetve kollégáinál. A régióban – főként Ózd és Sajókaza térségében – jellemző pénztelenség miatt toleránsan kezelik a helyzetet, és némileg elnézőek azokkal szemben, akik anyagi gondjaik miatt haladékot kérnek.
A „chipelés” folyamatának azonban vannak még hiányosságai: az állatorvosok – amint megtudtuk – ugyanis még azt sem tudják, hogy a beszedett regisztrációs díjat hová kell befizetniük. Mint mondják, egy chip kb. 700-900 forint, ahogy a beültetés ára is, a regisztráció pedig 200. A 3500 forintból fennmaradó összeg (1500–1800 forint) az állatorvosoknál marad, ők azonban nem tudják, hova kell utalni, kell-e egyáltalán. Minár Gyula emellett nem tud olyan polgármesteri hivatalt említeni, ahol már beszerezték volna a chipleolvasót. Márpedig ennek hiányában a gyepmesterek vagy az arra kijelölt személyek nem tudják elvégezni a beazonosítást.
Országosan mégis pozitív
Borsod megyével ellenétben azonban országosan már nem ilyen rossz a helyzet. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint megfelelő ütemben halad az ebek egyedi jelölése. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke pedig már 400 ezer chipbeültetésről szerzett tudomást, amelyekre december elejétől január végéig került sor. Februárban is nagy volt az ügyfélforgalom, ahogyan az általa ismert menhelyeken is, amelyek folyamatosan telt házzal működnek. Utóbbiak eddig is túlterheltek voltak, de a regisztrációs díjak miatt tovább nőtt a forgalmuk. A kamarai elnök megjegyzi: a büntetés egyelőre illúzió. A törvény szigorú alkalmazása ma ugyanis még nem teljesíthető terhet jelentene a hatóságokra nézve.
