Ózd, Miskolc, Kazincbarcika

Elsorvadnak vasút nélkül

  • Kovács István
  • 2012. április 6.

Kis-Magyarország

Észak-Borsod minden nappal távolabb kerül Európától – mondják kétségbeesetten helyi vasutasok, látva a járatritkításokat.

Az Ózd–Miskolc közötti vonal egyes járatainak új menetideje még a vasút őskorában is szégyen lett volna, ugyanis az 58 kilométeres távot a jelenlegi 58 perc helyett április 15-e után 2 óra 15 perc alatt lehet majd megtenni. Ennek oka, hogy a két éve bevezetett kazincbarcikai átszállásból leszállás lesz, majd több mint egy órát kell várni az utasnak a miskolci csatlakozásra. „A vasút villamosítása arrafelé csak a vegyészvárosig történt meg, onnantól dízelmozdony húzza a kocsikat Ózdra. Vagyis Barcikán mozdonyt vált a szerelvény” – tudtuk meg Bernáth Katalin szakszervezeti képviselőtől. A Vasutasok Szakszervezetének Miskolc területi képviselője elmondta, hogy Borsodban 36 vonatot érint a járatritkítás. Például Ózdon megszüntetik azt a reggel ötkor induló járatot, amivel sokan jártak munkába és iskolába a vasútvonal menti településekre. Ugyanakkor meghagyták a reggel 4 órakor indulót – azaz a dolgozóknak és a diákoknak egy órával korábban kell indulniuk, ha vonattal kívánnak utazni. Csakhogy: ebben az esetben 4 óra 42 perctől 5 óra 48 percig várhatnak Kazincbarcikán a csatlakozásra, vagyis elveszítik a korai kelés miatt szerzett előnyt. Ráadásul Miskolcon is alaposan megvárakoztatják az utasokat, ha délután a műszak – vagy tanulás – után indulnának haza, hiszen abban az időszakban csak 15.40-kor indul vonat Ózd felé. Ezen a vonalon a jelenlegi 14 vonatpárból csak 8 marad meg. (A Békés megyei járatritkításokról lásd korábbi cikkünket itt.)

Húsba vágó döntés
Az érdekképviselet idáig közel 3000 aláírást gyűjtött össze az intézkedés életbe léptetése ellen. Bernáth Katalin azért is tartja szakmaiatlannak a döntést, mert van olyan szerelvény, amelyen tényleg kevés az utas, de ezeket meghagyták. Véleménye szerint az egész arról szól, hogy bebizonyítsák, nincs szükség a vasúti közlekedésre, majd ezt felhasználva – véli –, jöhet aztán a nagyarányú létszámleépítés. Azt pedig végképpen nem érti, miért vették célba az egyik legszebb vonalat, az Eger–Szilvásvárad közötti járatot. Ezen április 15-től Egerből 9.46-kor indul vonat, visszafelé pedig 16.10-kor – vagyis egyetlen vonatpárt akarnak közlekedtetni, felszámolva a vasúti turistaforgalmat.

Az ózdi pályaudvar


Az ózdi pályaudvar

Fotó: A szerző felvétele


Borsodnál érdemes még elidőzni: Tiszapalkonyáról Nyékládházára idáig 20 perc alatt lehetett eljutni a vasúton, ez a vonal egy 25 ezres térséget érintett eddig nap mint nap. Az átszervezések után – mivel 23-ból csak 4 vonatpár marad – autóbusszal egy óra alatt lehet majd megtenni a vasúton mindössze 20 kilométeres távolságot, de Gönc térségében is hasonló a helyzet. Bernáth Katalin abszolút családellenes intézkedésnek minősíti az ilyen arányú járatcsökkentést. Megjegyezte, a Borsod Volán illetékeseitől információt kért az autóbusz-közlekedésben várható változásokról, de vagy megtiltották számukra a nyilatkozást, vagy nem tudnak semmiféle új menetrendről, mert nem mondtak semmit.

A Volán igyekszik
Hét község vasúti megállóhelyének neve Pogonyipuszta. A szlovák határ mellett fekvő, Bánrévéhez közel eső település polgármestere, Bende György sem örül a járatritkításnak. „Ezzel korlátozzák a községbe jutást, valamint a munkahelyre és iskolába utazás lehetőségét. Abban a térségben folyik további rombolás, ahol a gazdaság már leépült, ahol felszámolták az ózdi gyárat, a bányákat, a munkanélküliség pedig többszöröse az országos átlagnak. A járatritkítás egy figyelemelterelés a komplexitás hiányáról, mert az elmúlt 20 év a régió tragédiáját hozta. Ki kell mondani, hogy Észak-Borsod minden nappal távolabb kerül Európától, miközben a feszültség egyre csak nő az emberekben” – nyilatkozta Bende György.

Bende György


Bende György

Fotó: A szerző felvétele


A Borsod Volán Személyszállítási Zrt. többhetes hallgatás után péntek délelőtt sajtóközleményt adott ki. Ebben közlik, hogy a legnagyobb felháborodást kiváltó járatmegszüntetéseket autóbuszok indításával, illetve időpont-módosítással igyekeznek korrigálni. Így például az Ózdról április 15-ig reggel 5 órakor induló, majd megszűnő vonat pótlására 5 órakor indítanak autóbuszt Kazincbarcikára. Igazodva a vasúton történő változásokhoz, a Miskolc–Ózd–Salgótarján vonalon reggel 6 órakor induló Volán-járatot 30 perccel korábban közlekedtetik. Ugyancsak korábban indul 15 perccel Hidasnémetiből és Tornyosnémetiből a reggeli 5.40-es járat. Több, jellemzően kisebb település közlekedését (erről bővebben lásd Totális káosz várható című keretes írásunkban) azonban nem fogja megoldani az új buszok indítása.

 

Totális káosz várható
Több sajtótájékoztatót tartott a bejelentés óta a Vasutasok Szakszervezete nagyobb városokban, ahol közölték az érdekképviseletek álláspontját. Kifejtették, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. által bejelentett 8 százalékos járatcsökkentés ténylegesen 13 százalék, de egyes térségekben eléri a 60 százalékot is.
A Vasutasok Szakszervezetének érdekvédelmi alelnöke a narancs.hu tudósítójának elmondta: nem készült új menetrend, így az utasok azt sem tudják, mikor indul vonat egy-egy vonalon. Meleg János szerint nem egyeztettek a Volán-társaságokkal sem, akiknek valamilyen szinten pótolni kellene a kiesett járatokat. Az alelnök példaként az Esztergom–Komárom közötti utazást hozta fel, ahol megszűnik az 5 óra 10 perckor induló és munkásokat szállító vonat, és nem tudja, abban az időpontban állít-e be új járatot a Volán vagy sem, hiszen a buszközlekedésben is a járatok ritkításáról beszélnek. Vagy ott van az Ipolyság helyzete – folytatta Meleg –, ahol az átlagosnál is jobban megritkítják a vasúti járatokat, miközben több településen – Becske, Nógrádkövesd – nincs autóbusz-közlekedés. Véleménye szerint a hónap közepétől totális káosz várható a tömegközlekedésben, ami azért fordulhat elő, mert semmilyen szinten nem egyeztetett a szakmai minisztérium a szakma képviselőivel. Egyébként – tette hozzá – a Vasutasok Szakszervezete nem ragaszkodott volna minden vonalhoz, hiszen megértik a járműpark hiánya miatt kialakult anomáliákat, bár erről szinte szó sem esik. Az ellen viszont határozottan tiltakoznak, hogy létfontosságú, munkába és iskolába utazást biztosító járatokat szüntetnek meg. A szakszervezeti vezetők azt sem értik, miért szüntetik meg az IC-járatokat a közelmúltban felújított Békéscsaba–Budapest vonalon, mikor azt az utasforgalom sem teszi indokolttá.
Meleg János összességében úgy érzi, inkább a drága üzemanyagon akarnak spórolni a járatcsökkentéssel, ám lehet, hogy ez a megtakarítás visszaüt az emiatt bekövetkező munkanélküliség emelkedésében.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.