Eltussolják az újságíróverést? – A rendőrség szerint nem a fideszes ütött, csak ott volt

  • Kovács István
  • 2013. november 5.

Kis-Magyarország

Egy évvel ezelőtt Balassagyarmat egyik szórakozóhelyén alaposan helybenhagytak egy férfit. Eltört az orrcsontja és több bordája is, amiért nyolc nap kórházi kezelésre szorult. Bántalmazóját – aki szerinte a Fidesz egyik Nógrád megyei alelnöke volt – ismerte, és megnevezte. A rendőrség mégis „az elkövető ismeretlen volta miatt” függesztette fel a nyomozást nemrég. A sértett hiába kért hazugságvizsgálatot.

A korábban súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett Tresó Gábor nem érti az igazságszolgáltatás Heves megyei mechanizmusát. Állítása szerint nem volt részeg, amikor 2012. október 29-én betért egy balassagyarmati szórakozóhelyre, és odament egy ismerősökből álló társasághoz, akiktől megkérdezte, rendelhet-e valamit részükre. Ekkor egyik ismerőse ütni kezdte; Tresó a kocsma falánál ülve tért magához, komoly fájdalmakkal. „A bal kezét egy negyven évvel ezelőtti vonatbaleset miatt csak korlátozottan használni tudó nyugdíjas férfi védekezni sem volt képes” – írta korábban a Népszabadság. A kórházban aztán kiderült: a bántalmazás következtében eltört Tresó Gábor orrcsontja. Fájt az oldala is, de a röntgen a sok vérömleny miatt akkor nem adott pontos képet. Amikor viszont tisztult a sérülés, a felvétel három borda törését igazolta, de sérült a medencecsontja is.

Kijevben így

Kijevben így

Fotó: MTI/EPA

A rokkantnyugdíjas újságíró – aki korábban publikált a helyi Palóc Krónikába és az Ipoly Hírnökbe is, éveken át volt a szociáldemokraták balassagyarmati elnöke – két nappal a történtek után tett feljelentést, a nyomozóknak pedig megmondta, ki bántalmazta. Ahogyan akkoriban Tresó  nyilatkozata alapján több fórumon is megjelent, Nógrád megye fideszes alelnökének a neve került a jegyzőkönyvbe. A megnevezett Barna János akkor a magyarnarancs.hu tudósítójának elmondta: bár valóban ismerik egymást Tresóval, aznap este nem találkoztak. Állítása szerint az MLSZ Nógrád megyei elnökeként öt labdarúgó-vezetővel tárgyalt a szóban forgó, Tresó által is említett szórakozóhelyen egy 240 millió forint értékű nyertes pályázat technikai részleteiről, ami este 8 órától 10-ig tartott. Az említett öt főn kívül a személyzetet nevezte még meg Barna, akik a helyiségben voltak.

Ellentmondó emlékek
Mivel politikus került gyanúba, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentett be, így a nyomozást Heves megyébe, a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra helyezték át. „Egy osztályvezető alezredes hallgatott ki, akinek megismételtem a velem történteket. Ő erre arrogáns lett, amit viszonoztam. Akkor már láttam, hogy ebben az ügyben nincs esély az igazság feltárására” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu-nak Tresó, aki máig nem érti, miért verték meg. Történt az ügyben szembesítés is, ám az alelnökkel tárgyalók azt állították, semmit nem láttak, sőt nem is találkoztak aznap este Tresóval. A presszót üzemeltető férfi is azt vallotta, hogy nem tudja, ki bántotta a sértettet.

A vallomások azonban számos kérdést vetnek fel már most is: ha Tresó tényleg nem járt a presszóban, honnan tudta, hogy azon az estén, amikor bizonyíthatóan megverték, az általa megnevezett elkövető ott tartózkodik és épp egy többfős társaság tagjaként teszi ezt, ahogy valóban történt? Tresó ráadásul nemcsak egy elkövetőt nevezett meg, de azok közül kettőt is, akik Barnával voltak akkor (a többieket csak arcról ismerte), ám ők mind azt vallották, aznap nem találkoztak Tresóval. Azaz ha Tresó tényleg nem járt ott, titokban be kellett lesnie a presszóba, hogy kik vannak ott, majd következett a verés, amelynek az elkövetőjét Tresó egy éve nem nevezi meg – döntse el magában mindenki, hogy mindez mennyire életszerű, a rendőrség mindenesetre annak gondolja.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és hasonló esettel találkozott, ami aztán nem kapott nyilvánosságot, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utána járunk.

 

De nem csak ez az egyetlen kétes pont az ügyben. A presszóst a verés után meglátogatta Tresó Gábor nővére és felesége is: ekkor a vendéglátós állítólag néhány részletre másképpen emlékezett, mint ami a rendőrségi jegyzőkönyvbe került. Ezután Tresóék azt kérték a rendőrségtől, hogy tartsanak szembesítést a két asszony és a vendéglátós részvételével – ezt azonban a nyomozó hatóság elutasította, ahogyan a hazugságvizsgálatra tett kérést is. (A presszós információink szerint a helyi önkormányzattól bérli a helyiséget.)

Az elkövető ismeretlen
Lapunk munkatársa az elmúlt egy évben többször is érdeklődött a nyomozás állásáról, ám csak a napokban kapott választ. „Elektronikus úton küldött megkeresésére válaszul tájékoztatom, hogy az Ön által említett esemény kapcsán a Gyöngyösi Rendőrkapitányság testi sértés elkövetésének gyanúja miatt – fokozott ügyészi felügyelet mellett – nyomozást folytatott, amelyet 2013. július 8-án kelt határozatában felfüggesztett az elkövető ismeretlen volta miatt” – közölte Soltész Bálint, a Heves Megyei RFK szóvivője. Arra már nem kaptunk választ, miért nem súlyos testi sértés elkövetése miatt indult nyomozás – valamennyi törés nyolc napon túl gyógyuló volt.


Krémer Ferenc szociológus, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi tanára szerint a balassagyarmati „nem egyedi eset, és nem csak a politikusok esetében fordul elő ilyen. Az említett ügyben azonban eléggé nyilvánvaló a politikai vonatkozás, amit a rendőrség formálisan mindig is igyekszik távol tartani magától, informálisan azonban – megítélésem szerint – nagyon súlyos politikai nyomás, igen erős befolyás érvényesül a munkájában”.

Tresó összegzésül lapunknak annyit mondott: rosszul esett neki, amikor a verekedésnél a presszóban jelenlévő ismerősei a szembesítésnél a szemébe mondták, hogy aznap este nem találkoztak. Úgy fogalmaz: ismerve a mai politikai helyzetet, illúziói nincsenek, de egy neves ügyvéd talán el tudná érni, hogy egy korrekt nyomozást követően kiderüljön az igazság. Hiszen abban talán nem kételkedik senki, hogy mégsem ő verte meg saját magát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.