Herman-sír: Elnézést kér, és visszaállítja Miskolc, amit a képviselő szétbarmolt

  • Kovács István
  • 2013. november 5.

Kis-Magyarország

Az önkormányzat máris tűzoltásba kezdett, miután a kormánypárti képviselő törvénytelenül intézkedett Herman Ottó sírjával kapcsolatban. Állítólag a sírköves hibázott.

Alaposan, ám törvénytelenül formáltatta át két országos hírű természettudós síremlékét Felső-Hámor temetőjében a Fidesz–KDNP miskolci képviselője, Kovács László háziorvos. Varga Miklós szobrászművész alkotása Herman Ottó sírját jelzi, aminek nagy részét ma már egy jókora új síremlék takarja, míg Vásárhelyi István nyughelyéből csak egy dombormű maradt fenn, beépítve egy ugyancsak ízléstelen környezetbe. A helyi Védegylet saját honlapján hívta fel a figyelmet a temetőt ért durva változásokra.

false

 

Fotó: Facebook

Kovács László háziorvos a megyei lapnak kifejtette, hogy a megvalósításnál nem biztos, hogy jó döntést hoztak, de a hibát igyekeznek majd a városházi szakemberek segítségével korrigálni. A boon.hu azt is közzétette, hogy Herman Ottó új síremléke – közpénzből – 996 ezer 950 forintba került, amit szembeállítanak hasonló termékekkel, amelyek értéke a 370 ezret sem éri el. Kovács ezt a pénzt a választókerületi keretéből költötte el az alábbi beszámoló tanúsága szerint.

false

 

Csakhogy Miskolcon egy 2009-es helyi rendelettel védetté nyilvánított sírhelyeken csak a városi közgyűlés határozata után végezhető bármiféle módosítás. Ezt a rendeletet szegte meg Felső-Hámor képviselője, amikor megrendelte a sírok átalakítását. A műemlékek és köztéri alkotások módosítása vagy eltávolítása egyébként is csak az alkotó és az érintett családtagjainak a jóváhagyásával történhet meg.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és hallott hasonló esetről, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utána járunk.

 

Kedd délután a városháza közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban: a városfejlesztési és városüzemeltetési főosztály „2012-ben és 2013-ban a vonatkozó jogszabályokat figyelmen kívül hagyva két ízben, a Herman Ottó és a Vásárhelyi István sírok tekintetében engedélyezett szakszerűtlenül és jogszabálysértően végrehajtott sírhelyátépítést. A városfejlesztési és -üzemeltetési főosztály a költségek áthárításával, az építési vállalkozóval helyreállíttatja a Felsőhámori temetőben az átépítések előtti állapotokat”. A közleményben szerepel az is, hogy elrendelik a főosztályon történt jogszabálysértés kivizsgálását. „A Vásárhelyi családtól levélben elnézést kértem. A Felsőhámori temetőben lévő két védett síremlékünk méltó állapotba hozásáról egyeztető tárgyalásokat kezdeményezek az érintett hivatalokkal és a Herman Ottó Múzeum illetékes szakembereivel, valamint a Vásárhelyi-családdal” – írta közleményében Pintér Zoltán főosztályvezető.

Kovács László képviselőt nem sikerült elérnünk, nyilatkozott viszont a magyarnarancs.hu tudósítójának dr. Csiszár Miklós, a város jegyzője. Mint elmondta, személyesen beszélt az ügyről Kovács Lászlóval, és a képviselő neki azt mondta, hogy tudtán kívül véste a nevét a síremlékre a sírköves, amin ő is megdöbbent.

Mester és tanítvány

Az 1914-ben 79 éves korában elhunyt Herman Ottó végakaratát 1965-ben teljesítette Miskolc város tanácsa, amikor Budapestről a hámori temetőbe vitették földi maradványait. Herman a 19. század egyik legismertebb magyar természettudósa volt, aki jártas volt a néprajzban, az ornitológiában, de letette névjegyét régészként is. Korának polihisztoraként emlegették, aki országgyűlési képviselőként a politikában is megmártózott. Síremlékét – amely Varga Miklós alkotása – 1979-ben avatták fel.

Vásárhelyi István Herman tanítványa volt, mesteréhez hasonló területeken dolgozott, és éveken át vezette a lillafüredi pisztrángtelepet. Természetvédő és ornitológus tevékenysége révén is ismertséget szerzett. Sírhelye Herman Ottóé mellett található, ám az eredeti nyughelyet elbontották, és helyére egy manapság használatos, előre gyártott síremlék került.

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.