„Nem érzem magam bűnösnek. Napi tízórai munkával kerestem havi 300 ezer forintot, hogy eltartsam a családomat, és erre mondják, hogy bűnszervezet?” – fakadt ki az utolsó szó jogán, kedden a Szegedi Ítélőtábla előtt, a kétmilliárdos kárt okozó költségvetési csalás büntetőügyének harmadrendű vádlottja.
„Részben beismerem a bűnösségemet, hogy naivitásom miatt hittem ezeknek az embereknek” – mondta a negyedrendű vádlott. Azt kérte a bíróságtól, méltányos ítéletet rójon ki rá, olyat, hogy az élettársát elvehesse végre feleségül, és gyermeket vállalhassanak, mert már benne vannak a korban mindketten.
Az ötödrendű vádlott úgy érvelt, jól működő vállalkozásai voltak, a budapesti West End City Centerben üzletet tart fenn most is. Miért kockáztatta volna ezt az egzisztenciát egy kétes ügylet miatt, amivel vádolják?
Kizárt bizonyíték
A hatodrendű vádlott számára is érthetetlen volt, hogyan lett tanúból egyszer csak vádlott, miközben ő mindig tisztességesen fizetett adót. A tárgyalóteremben egy üres szék sem maradt, a vádlottak családtagjai mellett más érdeklődők is voltak.
| ||
A Joó Attila vezette tanács részben megváltoztatta a Szolnoki Törvényszék korábbi ítéletét. Kizárta a bizonyítékok sorából az egyik vádlott telefonjának lehallgatásával gyűjtött adatokat, mert a vizsgálat során eljárási hibát követtek el. És mivel tavaly megváltozott a törvény, abból a szempontból, mi tekinthető bűnszervezetnek, az ítélőtábla megvizsgálta a bűncselekményt ismét, majd úgy találta, a jogszabály kritériumai szerint ez nem volt bűnszervezet, csupán bűnszövetség.
Kétszintes céghálózatot hoztak létre
Ez a másfajta minősítés azzal járt, hogy a törvényszéki ítélethez képest durván egy évvel mérsékelték mindenki büntetését, amit nem fegyházban, hanem börtönben kell letölteniük. Az első- és a másodrendű vádlott 8-8 évet kapott, a harmadrendű vádlott 6 évet, a negyedrendű 5 évet, az ötödrendű 4 év 6 hónapot, a hatodrendű pedig 5 év 6 hónapot.
A lényeget a Szegedi Ítélőtábla is úgy látta, ahogyan a Szolnoki Törvényszék: ezek az emberek – felbujtók, elkövetők, bűnsegédek – kétszintes céghálózatot létrehozva úgy szállították Magyarországra Szlovákiából a tejet, hogy az első szinten lévő cégek nem fizettek áfát, és ezzel a 2010-es évek elején a költségvetésnek kétmilliárd forint kárt okoztak. A második szinten álló cégek csak arra kellettek, hogy továbbítsák az árut a nagykereskedő társaságoknak, amelyek a multinacionális áruházláncokkal álltak kapcsolatban.
Az olcsó szlovák tej körüli botrány emlékezetes: magyar gazdák többször is tüntettek olyan üzletek előtt, ahol szerintük irreálisan olcsón árulnak tejet, leszorítva ezzel itthon is a nyerstej felvásárlási árát.
Szlovák-e a szlovák tej?
„Miért olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar?” – a kérdés 2011 júliusában még a gyakorikerdesek.hu című oldalon is fölbukkant, és ott az első válasz az volt, „azért, mert a magyar ba*ik olcsóbban adni, inkább sírnak, hogy az emberek miért nem veszik a magyart.”
Az újságokban más megközelítést is lehetett olvasni. Például, hogy Európa nyugati és északi részén kiváló tejtermelő gazdaságok működnek évtizedek óta, hatalmas feleslegeket termelve. Hollandiától Németországon át Lengyelországig nagy mennyiségű, raktáron lévő tej nyomja a piacot, így könnyen lehet, hogy mi azt hisszük, szlovák tejet veszünk, valójában lengyel, francia vagy német eredetű az alapanyag, csak most megindult dél felé, nyerstej, UHT-tej formájában.
Valami disznóság van mögötte
„Ezek szerint joggal feltételeztük, kell lennie valami disznóságnak amögött, hogy pont az áfa mértéke hiányzik a polcon feltüntetett árból, a belföldi eredetű, ugyanolyan kategóriájú termékhez képest” – reagált a Narancs.hu kérdésére László Róbert, a Tej Terméktanács elnökségi tagja, egy makói cég szarvasmarha-ágazatának vezetője.
| ||
„A mi gazdaságunk hatvenegynéhány éve termel tejet. Öt évre visszamenőleg minden bizonylatot, dokumentumot meg kell őriznünk, bármikor számíthatunk ellenőrzésre, és kapunk is revíziót rendszeresen. A versenyhelyzet természetes, ha a verseny tiszta. A mélypont 2009 volt, amikor három hónapig 55 forintra süllyedt a termelői tej kilónkénti ára, amit akkor is a dömpingáras, szerintünk áfacsalt áru szorított le. Akkor a termelők 15 százaléka dobta be a törülközőt – mondta a Tej Terméktanács elnökségi tagja.
László azt mondta, nem tudták elfogadni a 2016-os 65 forintos tejárat sem. Éppen ezért szerinte muszáj volt elmenni tüntetni a NAV-hoz, a Nébihhez. "Vittük mi is a teheneinket Budapestre, így próbáltuk felhívni magunkra a figyelmet, segítséget kérni. Még szép, hogy örülök az ítéletnek. Fontos, hogy kiderüljenek az ilyen tisztességtelen húzások.”
