„Az együttműködési megállapodást öt napos felmondási idővel felmondom” – értesítette a minap Nagy István agrárminiszter levélben Czinkóczky Csabát, aki öt éve nyitotta a mentett állatok kertjét a Balatontól kőhajításnyira, egy 40 hektáros birtokon. A levélben áll ez is: „Felhívom szíves figyelmét, hogy a felmondási idő lejártát követően a megállapodásból sem jog, sem követelés nem érvényesíthető, azt felhasználni, vagy arra hivatkozni semmilyen eljárásban nem lehet.”
60 milliót követelnek
Nagy István és Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke egy éve írta alá azt az együttműködési szerződést, amiről most azt írtja a miniszter: abból sem jog, sem követelés nem fakadhat, arra hivatkozni nem lehet. Vagyis tekintse úgy az alapítvány, mintha meg sem kötötték volna? Erre a kérdésre Czinkóczky Csaba sem tudja a választ. „Jogi képviselőnk sem tudja ezt a mondatot értelmezni, azt mondja, ő még ilyen kitétellel nem találkozott – mondta az alapítványi elnök a Narancs.hu-nak. – Ettől függetlenül persze meg fogjuk támadni a felmondást – igaz, azt írták, öt napunk van rá, de ezzel az erővel akár öt percet is írhattak volna. Pert indítunk, mert az állam számításaink szerint 60 millió forinttal tartozik nekünk. Ennyibe került az államilag elkobzott állatok tartása az elmúlt öt évben.”
Csakhogy az említett, most felmondott megállapodásban nem szerepelt, hogy az állam fizet is az alapítványnak az állatok tartásáért. „Úgy kezdődött, hogy mivel sehol máshol nem volt az országban ilyen, hogy mentett állatok kertje. Mi öt éve befogadtunk elkobzott állatokat, aminek az agrártárca illetékesei nagyon örültek, mi meg úgy voltunk vele, hogy az állatok érdekét nézzük; takarmányoztuk őket, kerítést építettünk, fizettük az állatorvost – idézte fel az elnök. – Tavaly, amikor azzal fordultak hozzánk, hogy újabb állatokat hoznának, a minisztérium javasolta: most már foglaljuk írásba az együttműködésünket. Ez meg is történt, s az aláírás után hangzott el el a részükről szóban: kezdetként ötmillió forintot tudnak nekünk adni és egy ingatlant, ami pont a területünk mellett van. Úgy gondoltuk, magától értetődő, hogy az állattartásnak költségei vannak, és előbb-utóbb pénzt is látunk. Végül nem így történt; számtalanszor beszéltem minisztériumi illetékesekkel, magam is jártam a minisztériumban, de mindig csak ígéretet kaptam, pénzt sose láttunk. Még nemrég is, a jakabszállási birkaleöléses eset előtt, megkerestek bennünket és arra kértek: fogadjuk be a birkákat is, készítsük elő nekik a helyet. Ezt meg is tettük, de mint ismert, végül leölték a jakabszállási gazda összes állatát.”
Eltűnt a legelő
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint csak szóbeli ígéretre alapozzák-e a követelésüket, a Svédországból hazatelepült és a magyar közállapotokra azóta is folyamatosan rácsodálkozó Czinkóczky Csaba azt felelte: „Nem, hiszen jó néhány emailváltás is történt köztünk és az agrártárca között, és egyetlen egyben sem írják azt, hogy alaptalan a követelésünk, sokkal inkább hitegetnek bennünket. Egy alkalommal felmerült, hogy pár szénabálát tudnak adni, de mielőtt hozták volna, jött a telefon, hogy nem megy, mert jogszabályi akadályai vannak.” Az állatmenhely vezetője szerint rájuk bízták az elkobzott állatokat, többtíz milliós tartozást halmoznak fel, majd kiléptek a szerződésből, mintha mi sem történt volna. Czinkóczky Csaba nem fogják ennyiben hagyni, akkor sem, ha az állammal kell szembeszállni.
De mi történhet vajon most, a szerződés felmondás után? Jönnek és elviszik a töreki birtokról az elkobzott állatokat? Kiteszik az alapítványt a számára felajánlott ingatlanból? „Manapság bármi megtörténhet Magyarországon, ezt én ma már jól tudom, de mi továbbra is azt tesszük, amit vállaltunk, ami az életünk. Mi nem fogjuk leölni, elkergetni a több mint száz állatot, lovat, birkát, kecskét, bikát” - válaszolta a Dharma alapítvány vezetője. A területen most éppen nyári nomád gyermektábor zajlik, illetve próbálnak bevételhez jutni egyszázalékos adófelajánlásokból. Csak a lovak takarmányozására naponta 60 ezer forint értékű széna megy el.
A helyzet az időjárás miatt különösen aggasztó, hiszen gyakorlatilag nincs legelő, mert a szárazság következtében kiégett, eltűnt.
Czinkóczky Csaba szerint rosszabb a helyzet, mint amilyen tél előtt, novemberben szokott lenni.
Szabó Rebeka kérdései
Nem mindennapi az alapítvány által tanyaközpontként használt, a töreki birtokkal szomszédos állami ingatlan története sem. A menhely által felújított épületet Czinkóczky Csaba elmondása szerint úgy adták nekik (megint csak szóban), hogy ingyenesen használhatják, erre fel a nemzeti vagyonkezelő utólag havi 758 ezer forint bérleti díjat követel tőlük. Ráadásul éppen az agrártárca javaslatára az alapítvány már korábban beadta az ingyenes használatra irányuló kérelmét. Ehhez képest Szabó Rebeka (Párbeszéd) országgyűlési képviselő kérdésére a közelmúltban azt válaszolta Farkas Sándor államtitkár a parlamentben: a megállapodásban az Agrárminisztérium részéről ingatlanfelajánlásra vonatkozó kötelezettségvállalás nem történt, ahogy ingatlanfelajánlás sem.
A Dharma alapítvány elnöke azt mondta a Narancs.hu-nak: ezt is kapásból cáfolni tudják, több emailváltás bizonyítja az ellenkezőjét annak, amit az államtitkár állít.
Farkas Sándor válaszával Szabó Rebeka sem volt elégedett, a képviselő ezúttal írásbeli kérdéssel fordult az agrárminiszterhez. „A 2020-as állatvédelmi akcióterv készítésekor az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, az országos főállatorvos, valamint az állatvédelmi főfelügyelő jelezte az igényt, hogy nem megoldott az elkobzott haszonállatok ideiglenes befogadóhelyen történő tartása – írta Szabó Rebeka. – Ezzel összefüggésben olyan férőhelyek kialakítására tett javaslatot, amely célzottan az elkobzott állatok ideiglenes tartását szolgálná. 2021-ben került a kormány elé a nemzeti állatvédelmi program, melyben a szakterület vezetésének álláspontja szerint a civilekkel történő együttműködés jóval olcsóbb, költséghatékonyabb, mint önálló befogadótelepet építeni és fenntartani. Ezek után meglehetősen különös, hogy a Dharma Ló Menedék Alapítvánnyal kötött megállapodásukat indoklás nélkül felmondták. Ezek szerint mégsem fontos a haszonállatok befogadóhelyének kialakítása?” A képviselő ezek után azt kérdezte, milyen módon kíván segíteni az Agrárminisztérium a Dharma alapítványnak, mikor fizetik ki számukra a 60 milliós tartozást. Szabó Rebeka azt is kérdezi, tervezik-e rendszeres állami támogatásban részesíteni a Dharma Ló Menedék Alapítványt az ott őrzött állami lovak miatt. „Terveznek-e abban segíteni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő ingatlan ingyenes használatát megkapja a Dharma Ló Menedék Alapítvány? Szándékukban áll-e a megoldani az elkobzott haszonállatok ideiglenes vagy végleges befogadóhelyen történő tartását egy másik menhelyen?” - ezekre a kérdésekre is várja a választ az ellenzéki képviselő az agrártárcától a törvény szabta határidőn belül.
