Többnyire neves műemlék épületekben dolgozik Sztrakay Judit: keze nyomát láthatjuk számos felújított egyházi festményen és szobron. (A restaurátor munkáiról és szakmai életútjáról keretes írásunkban olvashat bővebben.) Munkájáért a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki. „Csakhogy a lovag alól most kivették a lovat, és itt áll tehetetlenül” – kezdi történetét Sztrakay Judit.
| ||
A borsodnádasdi restaurátor kálváriája 2012 májusában kezdődött: ekkor adott ki egy bruttó 7,9 millió forintos számlát a kazincbarcikai ABER Mérnökiroda Kft. számára, miután alvállalkozóként, kolléganőjével és lányával együtt restaurálta a ragályi templom középkori freskóit. Három nap múlva viszont már arról értesült, hogy a cég ellen felszámolás indult. Sztrakay azt mondja, hogy Angyal István, a cég ügyvezetője a bejelentés után megnyugtatta, hogy pénzéhez fog jutni, ő pedig adott a férfi szavára, hiszen korábban is kapott tőle kisebb megbízást, és akkor rendben ment minden. Ám teltek a hónapok, és a család tartalékai újabb megrendelés hiányában elfogytak, így a korábban felvett banki jelzáloghitelt sem tudták törleszteni. Ráadásul az ABER felé kiadott számla után be kellett volna fizetnie az áfát és a társasági adót is (ez több mint kétmillió forint lett volna), de mivel pénz híján ezt sem tudta teljesíteni, a bank mellett a NAV is rátette az ingatlanukra a végrehajtási jogot, így mindkét családi házukat megterhelték.
Elvágva az újabb munkáktól
Ezt követően egyszer csillant meg a remény, hogy hozzájuthat legalább a pénze egy részéhez. Az első csődegyezségen az ABER ügyvezetője ugyanis felajánlotta hitelezőinek, hogy tartozása 35 százalékát rövid határidővel törleszteni tudja, a másik 35 százalékot pedig két éven belül kifizeti, a többi pénztől és a kamatoktól viszont – kérte – tekintsenek el. Kényszerhelyzeténél fogva Sztrakay Judit belement volna az alkuba, a legnagyobb hitelezők, a pénzintézetek viszont elvetették az ötletet. Az asszony számára maradt tehát a reménykedés, miközben úgy látja, az utóbbi évek tendenciája szerint egyre kevesebb restaurátori munka adódik a jövőben, különösen a vidéken élő szakemberek számára. A munkák nagy része ráadásul pályázati forrásokból valósul meg, melyekhez nullás adóigazolás szükséges, amit jelen helyzetében ő természetesen nem tud bemutatni, így ezektől a munkáktól elesik.
| ||
Eközben a bíróság által kijelölt felszámoló, az Invest Almanach nem húzta le a rolót az ABER Kft.-nél, inkább engedélyezte a cégnek a további munkavégzést, melyektől bevételeket várnak, ebből kívánják a hitelezőket valamilyen szinten kártalanítani. Gregor Attila felszámoló megerősítette, hogy második csődegyeztetésre kerülhet sor, de annak időpontjáról – ahogyan egyéb részletekről – csak a hitelezőket tájékoztathatja, a nyilvánosságot nem.
| Több mint harminc éve a pályán Sztrakay Judit 1978-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, azóta számos, főként a középkorban készült falképet restaurált. Az elmúlt évtizedekben dolgozott Szegeden a Hősök kapuján, a szombathelyi bazilikában, Debrecen Szent Anna-templomában, a vizsolyi, a baktalórántházi, a laskodi, a nagyari, a nyíracsádi középkori templomokban, továbbá az edelényi, a kékedi, a pácini, a körösladányi, illetve a nagytétényi kastélyokban, de Bódvaszilasról, Nepomuki Szent János faszobrának felújítására is ő kapott megbízást, akárcsak Szentsimon műemléktemplomában a Pietà restaurálására. A Hősök kapuja restaurálásáért 2001-ben „Szegedért” emlékéremmel tüntették ki, tulajdonosa az „Érted” éremnek, lakóhelyén pedig 2004-ben „Borsodnádasdért” érmet kapott, utóbbit egy kézműves, majd gyermekekből álló színjátszó csoport, a „MŰ-vész-HELY” megszervezéséért, illetve vezetéséért. |
Sztrakay Judit a sors durva fintorának tartja, hogy egy ilyen életpálya után, 62 évesen szinte mindenét elveszítheti, mert egy munkájáért járó jogos fizetését nem kapta meg. Nosztalgiából megemlíti, hogy voltak jobb évei is, amikor több restaurátori munkája és több pénze volt. Ilyen időszakban történt Srí Lankán minden idők egyik legnagyobb cunamija, miután – három gyermeke mellé – egy árván maradt tamil kisfiút jelképesen „örökbe fogadott”, és két éven át anyagilag támogatott. Az elmúlt évtől viszont meg kellett ismerkednie a nélkülözéssel. Lányának, a 23 éves Annának – akit segédként Ragályon bevont a munkákba – hiába van átlagon felüli kézügyessége, pénz nélkül nem tudja beíratni még egy OKJ-s képzésre sem. Most 72 éves férjének a nyugdíja jelenti számukra a megélhetéshez minimálisan szükséges anyagi hátteret.
Nem állnak le
Angyal István a körülmények szerencsétlen összejátszásának tudja be az ABER ellen indított felszámolást. Az ügyvezető érdeklődésünkre úgy fogalmaz: a krach Ragályon ütött be, amikor a templomot csak kéthetes csúszással tudták átadni. Állítása szerint ennek oka az volt, hogy a templom felújításáért felelős műszaki ellenőr két hétre elutazott Montenegróba, emiatt később történt meg az átadás, és az egyház is később tudta a számlájukra utalni a templom felújításáért járó 24 millió forintot. Ezt a két hetet nem várta meg egy aszfaltozással foglalkozó cég, amelynek akkor másfél millió forinttal tartoztak. Ők kérték a bíróságtól a felszámolás elindítását, amit aztán el is rendeltek, így ez az összeg már a felszámolóhoz került. Közben az ABER-nél nem állt meg a munka, a felszámoló engedélyével hamarosan befejeznek egy százmillió forint értékű beruházást, de emellett másfelé is dolgoznak – közölte Angyal. Elmondta azt is, hogy az ABER Mérnökiroda Kft. 22 éve működik 15–30 fős létszámmal, és soha nem kerültek hasonló helyzetbe. Bízik benne, hogy a hitelező bankok a második csődegyezségen engedékenyebbek lesznek, így a kisebb hitelezőket sikerül majd valamilyen mértékben kifizetni az időközben érkező bevételekből.
