Az ország 3154 településéből 1956 adósságát vállalta át az állam. Az ötezernél kisebbeket mind megmentették, az ötezer fő felettiek 40-70 százalékos adósságkonszolidációban részesültek. A 15 ezer lakosú Berettyóújfalu, Hajdú-Bihar megye legeladósodottabb településének kormánypárti vezetése óriásplakáton köszönte meg a kormánynak, hogy ily módon megszabadulhatott kezelhetetlenné vált, csaknem ötmilliárdos hitelének 70 százalékától. A város nagy léptékű infrastrukturális fejlesztései, a strand- és gyógyfürdő, valamint a két éve átadott új vízsugaras, térköves főtérberuházás közel hárommilliárdjába kerül most a központi költségvetésnek, azaz valamennyi magyar adófizetőnek. A szintén kormánypárti vezetésű, 7800 lakosú Nyíradony is előkelő helyet foglal el a megyei adósok toplistáján. A határszéli kisváros beruházások sorát valósította meg: már az első Orbán-kormány idején elindult az ezer főt befogadó rendezvényközpont-, sportcsarnok- és uszodafejlesztés, amely tíz évvel ezelőtt 1,150 milliárd forintba került, igaz, a leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó intézkedésével 600 millióval beszállt a beruházásba. A medencék fűtését a megnövekedett energiaárak miatt már 2011 óta nem bírta fizetni az önkormányzat, a helyi vagyonkezelő nyilatkozata szerint a kétéves zárva tartással havi 1,5 millió forintot takarítottak meg. Erre az évre is jutott új fejlesztés az eladósodott városkában: nemzeti emlékhely épült. A június 4-i ünnepélyes átadón Tasó László polgármester a háromméteres bronz turulmadár árnyékában elmondta, a nyíradonyi szoborparkot a fővárosi Hősök tere ihlette, és Attila hun fejedelem mellszobra mellé minden évben egy magyar vagy erdélyi uralkodó mellszobrát állítják majd fel. Nyíradony egymilliárdos adósságának 70 százalékát is átvállalta az állam. (Az önkormányzatok eladósodásáról átfogó jelleggel lásd: Lék a vízvonal alatt, Magyar Narancs, 2008. december 11.)
| ||
Tavaly októberben döntött a kormány az önkormányzatok kezelhetetlen adósságának átvállalásáról. Az egyeztetések során kiderült, hogy az 1300 milliárdot meghaladó teljes önkormányzati adósságállománynak mindössze nyolc százaléka oszlik meg az ötezernél kevesebb lélekszámú, szám szerint 1673 település között. Az állami mentőcsomag túlnyomó részét 283 város, köztük a megyei jogú városok kapják: a 684 milliárdból közel 600 milliárdot. Budapest 60 százalékos adósságkonszolidációja 104 milliárdjába kerül a költségvetésnek. Tavaly több városnál is alacsonyabb konszolidációt terveztek, végül 166 önkormányzatnál emelkedett az átvállalás mértéke a törvényben meghatározotthoz képest. Hajdú-Bihar megyének első körben 24, majd összesen 29 milliárd forint jutott: ennek kétharmadát, mintegy 18 milliárdot vitt el a 27,8 milliárdra eladósodott Debrecen (igaz, ott él a megye lakosságának csaknem fele). (A legeladósodottabb városok közül kettő hitelállományát csak 50 százalékig konszolidálja a költségvetés - a nem fideszes vezetésű Esztergomét és Szegedét.)
A bezzegváros
A tárgyalások során az 50 helyett 65 százalékos adósságkonszolidációt elért megyeközpontban egymást érik a megaberuházások: uniós forrás bevonásával épült meg például a belváros forgalmát tehermentesítő nyugati kiskörút, a gyógyfürdő, valamint a Nagytemplom és a Református Kollégium közötti emlékkert. Idén az év végére várhatóan befejeződik az új 2-es villamos vágányépítése. Ezekhez a kötelező önrészt elő kellett teremteni, de a város 29 milliárdos adósságállományának jelentős része nem ebből, hanem a saját erős fejlesztésekre felvett hitelekből áll. A régi művelődési ház helyén emelkedő Modern Művészeti Galéria 4 milliárd forintjába került a városnak. Az éves szinten 50 ezer látogatót vonzó intézmény fenntartására évente egymilliárdot fordítanak. Saját beruházásként készült el a jégcsarnok és az uszoda. Seb a város szövetén az évek óta befejezésre váró Latinovits Színház, amely 4 milliárdért került szerkezetkész állapotba. Szathmáry Károly, a helyi MSZP elnöke szerint nincs még egy olyan város, amelyik egy fillér támogatás nélkül nekiindult volna egy ekkora beruházásnak. "Senki nem érti, miért nem a Csokonai Színház lepusztult hangtechnikájára, színpadtechnikájára költötték azt a pénzt, amikor a Csokonai is rendszeresen negyed, fél házzal ment Vidnyánszky Attila idejében is" - mondja a szocialista politikus, aki úgy emlékszik, akkor döntött a beruházás mellett a városvezetés, amikor Debrecen is versenybe szállt az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért. A város pályázatának akkor ötödik kulcsprojektje volt a helyiek által a külleme miatt csak Erőműnek csúfolt Fórum Bevásárlóközpontban épülő Latinovits Színház. (A vitatott színházépítésről lásd: Fél véka ezüstér', fél véka aranyér', Magyar Narancs, 2009. április 16.)
Kósa Lajos polgármester 2010-ben még derűlátón azt nyilatkozta, hogy két év múlva a város polgárai az új színházba vesznek jegyet, és az új stadionban fogják nézni a meccseket. Úgy tűnik, a két ígéret közül csak a második válik valóra: az állami 12,5 milliárdból épülő stadionberuházás szépen halad, ha minden jól megy, az országos választások előtt átadják. "Lokálpatriótaként azt mondom, hogy kell Debrecennek egy új stadion, különösen úgy, hogy a város csak a területet adja, és ne felejtsük el, hogy stadionok épülnek országszerte, miközben Debrecen futballcsapata volt a legeredményesebb az utóbbi öt évben" - mondja a szocialista politikus, aki elismeri, hogy az országos politika szemszögéből nem feltétlenül van ennek létjogosultsága. Szerettük volna megkérdezni a városházán is, vajon válságidőszakban nem lehetett volna a stadionba beépített állami milliárdokat munkahelyteremtésre fordítani egy olyan megyében, ahol a legújabb kimutatás szerint a nők munkanélküliségi rátája 50 százalék fölött van. Arról is érdeklődtünk volna, milyen számítás alapján emelkedett az eredetileg megítélt 50 százalékos adósságkonszolidáció 65-re Debrecen esetében, miközben öt település nem kapta meg a neki járó morzsányi emelést sem. A polgármester azonban nem válaszolt sem a személyesen, sem az e-mailben feltett kérdéseinkre. (Lásd helyette a Kósa Lajossal készített korábbi interjút Debrecen eladósodásáról: "Majd ha kikötöttünk New Yorkban", Magyar Narancs, 2012. február 23.)
Nem nyerhet mindenki
Az adósságkonszolidáció emelésének újratárgyalásakor Debrecen mellett a többi hajdú-bihari város is sikeres volt, mindössze öt kezdeményezett hiába: Nádudvar, Létavértes, Polgár, Téglás és Hajdúdorog. Az öt településben annyi a közös, hogy egyiket sem kormánypárti polgármester irányítja.
Tóth József, Polgár második ciklusát töltő DK-s polgármestere elfogadhatatlannak tartja, hogy az újratárgyalás után nem kapták meg a számítások alapján nekik járó plusz 2,5 százalékot: ez nem több ötmillió forintnál, de szegény a település, nagyon sokan vannak munka nélkül, itt minden forintnak helye lenne. Tóth József szerint az önkormányzatok döntő többsége nem halmozott fel jelentős tartozást, addig nyújtózott, amíg a takarója ért, és most azok kapnak jutalmat, akik felelőtlenül gazdálkodtak. "Én a saját városomban polgármesterként kényszerűségből megszorító költségvetést csináltam, racionalizáltam, nem könnyű szívvel adót emeltem, létszámleépítést hajtottam végre, hogy a stabilitás meglegyen, eközben azt látom, hogy mások ezt nem teszik meg, sőt, azt mondják, hogy hitelből oldják meg a dolgokat, olyan elképzeléseket, fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek már csak a fenntarthatóságuk miatt is megkérdőjelezhetők" - mondja.
Az előző ciklusban országos képviselőként is dolgozó polgármestert arról - a Fideszben azóta többször cáfolt - Meggyes Tamás-elszólásról faggatjuk, melyben a 2010-ben megbukott esztergomi fideszes polgármester azt találta mondani: "Ezt a konszolidációt 2008-tól mindenki tudta, a mértékét és az időpontját pontosan nem ismerte. Erre szükség volt, 2004-től, 2005-től látszott. Ezzel normális ember tervezett, és annyi hitelt vett fel, amennyiről tudta, hogy csak a felét kell visszafizetni." Tóth szerint a 2006 utáni mértéktelen hitelfelvétel a megyei jogú városokra és a fideszes "sztárvárosokra" volt jellemző. "Aki a Parlament folyosóján nem bedugott füllel járt, tudhatta, amit most Meggyes Tamás elkotyogott" - állítja a polgármester, aki "a felelőtlenség netovábbjának" tartja, hogy egyes önkormányzatok a törvény és a választók felhatalmazása nélkül pénzpiaci spekulációkba bonyolódtak. A svájcifrank-alapú kötvénykibocsátás kezdetben extraprofitot hozott, ám az árfolyam-emelkedés kockázatával senki nem számolt. "Az akkori parlamenti ellenzéki körökben többször hallottam, amint egymást biztatták, milyen jól lehet ezzel keresni. Ám az árfolyam időközben megélt durva változásával és a finanszírozó bank azonnali visszavásárlási jogának érvényesítésével a kötvényesek csapdába kerültek" - mondja Tóth. A megyei önkormányzatokban sem történt ez másként: Hajdú-Bihar megye önkormányzata 2008-ban hárommilliárd forint svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki arra hivatkozva, hogy ez az összeg önerőként szükséges az uniós források lehívásához. 2011-re, a megyei önkormányzatok összeomlása előtt hárommilliárd helyett már 4,2 milliárdos volt a megye tartozása, amit nem is tudott finanszírozni. Kormánysegítség nélkül a megyei önkormányzatok többsége bizonyosan "beborult" volna, a segítséget azonban nem kapták ingyen: a megyék a mentőövért teljes vagyonuk elkobzásával fizettek.
A Hajdú-Bihar megyei önkormányzatok működését jól ismerő Fidesz-közeli forrásunk szerint az állam nem vállalhatta át a megyék mintegy 184 milliárdos adósságát minden ellentételezés nélkül - ezért volt szükség a megyei önkormányzatok ingatlanvagyonának államosítására. Arról nem tud, hogy lett volna központi engedély a pártvezetés részéről az önkormányzatok eladósodására, tény azonban, hogy a legtöbb helyhatóság a felvett pénz nagy részéhez egy-két évig nem nyúlt hozzá, hanem forgatta. Nem bizonyítható tehát, hogy rá lett volna szorulva a hitelfelvételre. Mindazonáltal szerinte a szocialisták által előszeretettel devizaspekulációnak nevezett önkormányzati pénzügyi tranzakciók elkerülhetetlenek voltak, hiszen a Gyurcsány-kormány 150 milliárdos, majd a Bajnai-kabinet 85 milliárdos megszorító csomagjának elfogadása után az önkormányzatok alulfinanszírozottakká váltak, és csak az volt a kérdés, ki mikor dobja be a törülközőt.
A józanság büntetése
A kilencezer lelkes Hajdúdorog fejlesztésre felvett hitele nem éri el a százmillió forintot sem, ami talán a szocialista városvezető és a testület kormánypárti többsége közötti szembenállásnak is köszönhető. (Hajdúdorog nevét viseli a fennállásának 100. évfordulóját tavaly ünneplő magyarországi görög katolikus egyházmegye, amelynek pompás, felújított székesegyháza a főtéren emelkedik.) Csige Tamás polgármester 2006 óta vezeti a várost. (' az, akit tavaly októberben egyszerűen kiretusáltak a Hajdúdorogi Újság egyik képéről, amelyen gyerekek egy csoportjával a kistérségi mesefesztivál megnyitóján lett volna látható.) Feszes gazdálkodási módszeréért korábban csak dicsérték a polgármestert, de amióta kiderült, hogy az állam megsegíti a bajba jutott önkormányzatokat, Csige Tamás a lakosságtól kap hideget, meleget, amiért nem fogott nagyobb léptékű, a város arculatát alapvetően megújító beruházásokba - hiszen épp a Hajdúdoroghoz hasonló, az országos átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi rátájú, szegény települések kaphatják a legnagyobb állami segítséget. Hajdúdorogon az utóbbi években "csak" az óvoda, az iskola és bölcsőde bővítésére, egyéb intézményi fejlesztésekre és az alapinfrastruktúra korszerűsítésére futotta - nem épült viszont új fürdő, sportcsarnok, újrakövezett főtér ötméteres turullal, de még egy műfüves focipálya sem. Csige erre azt mondja: ha egy város a gazdasági helyzetéhez és lakosságszámához képest túlzott méretű beruházást valósít meg, azt képtelenség fenntartani. Szerinte ezután sem lesz másként, hiszen az állami feladatátvállalás miatt idén az önkormányzatok már csak harmadannyi pénzből gazdálkodhatnak, miközben az átadott ingatlanvagyonuk mellé bevételeik jelentős részét, az iparűzési adó közel egyharmadát és a gépjárműadó 60 százalékát is be kell fizetniük a központi költségvetésbe. Csige szerint a kormányzatnak honorálnia kellene, ha egy város "a jó gazda gondosságával intézte pénzügyeit" és nem úszik az adósságban; ezeknek az önkormányzatoknak a jövőben megkülönböztetett figyelmet és fejlesztési terveikhez többlettámogatást kéne kapniuk, ám eddig nem történt ilyen jellegű intézkedés - kesereg a polgármester. Pedig reménykedtek, mivel tavaly októberben Orbán Viktor az önkormányzati adósság részbeni állami átvállalásának bejelentésekor többek között azt mondta: "Az igazságosság érdekében érvényesíteni kell azt a szempontot is, hogy igenis vannak olyan, feszesen gazdálkodó önkormányzatok, amelyeket nem érint az adósságcsapda. Ennek nyomatékosítására azért van szükség, hogy ezek a helyhatóságok ne érezzék úgy, 'megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz'."
