Fideszes politikusok már évek óta cenzúrázzák a megyei napilapok cikkeit

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. január 11.

Kis-Magyarország

Vidéki újságírók mesélnek a mindennapos politikai nyomásról, polgármesterek telefonhívásairól és arról, hogy kik és miért tették tönkre a megyei napilapok szakmaiságát.

Terjedelmes cikkben számolunk be arról a friss Magyar Narancsban, hogy hova jutott a rendszerváltás óta a vidéki sajtó – és mi történt vele azután, hogy nemrég egy Mészáros Lőrinchez köthető cég megvett 12 megyei napilapot.

Cikkünkben több történetet is olvashat arról, hogy kormánypárti politikusok miként érték el azt, hogy a legfontosabb cikkek felett teljes kontrollt gyakoroljanak. Azaz rajtuk múljon, hogy mi és mikor jelenhet meg. Pár példa: „Rendszeresen hagyták a fideszes polgármesternek, hogy belenézzen a kéziratokba, hogy lássa, mit nyilatkozott a másik fél, és ezután még alakítgatott rajta. Én emiatt jöttem el a cégtől.” Egy másik helyen a fideszes országgyűlési képviselő „vívta ki” azt a jogát, hogy megjelenés előtt láthassa a róla készült cikket, és akár módosítson is rajta, ha nem tetszett neki az újságíró munkája. „Ezzel a politikussal az is megtörtént, hogy ő küldött anyagot, amit az asszisztense írt, hogy átadott valahol egy zebrát, és mi ezt rendes cikként hoztuk le, csak nem írtuk alá. És erről a gazemberről mi soha nem írhattuk meg a mocskos ügyeit, mert a főszerkesztő, aki jóban volt vele, folyton blokkolta ezeket.” Az ország másik pontján pedig egy vásárolt oldalra került olyan interjú, amelyet saját magával készített a fideszes képviselő, sőt még jegyzetet is írt hozzá. „Nem volt aláírva, de úgy kellett betördelnem, mintha egy rendes, újságíró által készített cikk lenne, ne látszódjon rajta, hogy PR-anyag. Nekem ez olyan volt, mint egy gyomorvérzés” – mondja egy szerkesztő.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

A politikai befolyás mintapéldája ma az a Zsohár Melinda, aki egyrészt Mészáros Lőrinc sajtósa, másrészt Mészáros Lőrincről ír a Fejér Megyei Hírlapba tudósítóként. Mészáros Lőrinc ezekben a cikkekben valamiért egészen jó színben tűnik fel: nézze csak meg ezt vagy ezt, vagy ezt.

Cikkünkben olvashat arról, hogy a szerkesztőségekben mi változott azóta, hogy új főszerkesztőket neveztek ki: ez ugyanis azonnali változást jelentett – legalábbis azoknak az újságíróknak, akikkel beszéltünk. „Országos ügyben már nem lehet publicisztikát írni. Az pedig ki lett mondva, hogy politikailag független, pozitív újság leszünk.” Más azt teszi hozzá: „Mondták, ne írjak annyit politikáról. Írjak arról, ami az embere­ket érinti, a kézzel fogható dolgokról. Kérdeztem, a politika tán nem érdekli az embereket? Más a prioritás, felelték. És legyek kicsit pozitívabb, ne bíráljak annyit. A hibákat nem kell mindig észrevenni.”

A cikkben tucatnyi egykori vagy még ma is aktív vidéki szerkesztő és újságíró meséli el a napi tapasztalatait politikáról, megélhetésről, terhelésről, és arról, hogy szerintük kik a felelősek azért, hogy a vidéki napilapok mára olyan állapotba jutottak, amilyenbe. Ja, és még Csermely Péter, a Mediaworks vezérigazgató-helyettese is megosztja velünk, hogy mit terveznek a megyei napilapokkal.

A vidéki médiáról szóló terjedelmes riportunkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.