Fideszes politikusok már évek óta cenzúrázzák a megyei napilapok cikkeit

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. január 11.

Kis-Magyarország

Vidéki újságírók mesélnek a mindennapos politikai nyomásról, polgármesterek telefonhívásairól és arról, hogy kik és miért tették tönkre a megyei napilapok szakmaiságát.

Terjedelmes cikkben számolunk be arról a friss Magyar Narancsban, hogy hova jutott a rendszerváltás óta a vidéki sajtó – és mi történt vele azután, hogy nemrég egy Mészáros Lőrinchez köthető cég megvett 12 megyei napilapot.

Cikkünkben több történetet is olvashat arról, hogy kormánypárti politikusok miként érték el azt, hogy a legfontosabb cikkek felett teljes kontrollt gyakoroljanak. Azaz rajtuk múljon, hogy mi és mikor jelenhet meg. Pár példa: „Rendszeresen hagyták a fideszes polgármesternek, hogy belenézzen a kéziratokba, hogy lássa, mit nyilatkozott a másik fél, és ezután még alakítgatott rajta. Én emiatt jöttem el a cégtől.” Egy másik helyen a fideszes országgyűlési képviselő „vívta ki” azt a jogát, hogy megjelenés előtt láthassa a róla készült cikket, és akár módosítson is rajta, ha nem tetszett neki az újságíró munkája. „Ezzel a politikussal az is megtörtént, hogy ő küldött anyagot, amit az asszisztense írt, hogy átadott valahol egy zebrát, és mi ezt rendes cikként hoztuk le, csak nem írtuk alá. És erről a gazemberről mi soha nem írhattuk meg a mocskos ügyeit, mert a főszerkesztő, aki jóban volt vele, folyton blokkolta ezeket.” Az ország másik pontján pedig egy vásárolt oldalra került olyan interjú, amelyet saját magával készített a fideszes képviselő, sőt még jegyzetet is írt hozzá. „Nem volt aláírva, de úgy kellett betördelnem, mintha egy rendes, újságíró által készített cikk lenne, ne látszódjon rajta, hogy PR-anyag. Nekem ez olyan volt, mint egy gyomorvérzés” – mondja egy szerkesztő.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

 

A politikai befolyás mintapéldája ma az a Zsohár Melinda, aki egyrészt Mészáros Lőrinc sajtósa, másrészt Mészáros Lőrincről ír a Fejér Megyei Hírlapba tudósítóként. Mészáros Lőrinc ezekben a cikkekben valamiért egészen jó színben tűnik fel: nézze csak meg ezt vagy ezt, vagy ezt.

Cikkünkben olvashat arról, hogy a szerkesztőségekben mi változott azóta, hogy új főszerkesztőket neveztek ki: ez ugyanis azonnali változást jelentett – legalábbis azoknak az újságíróknak, akikkel beszéltünk. „Országos ügyben már nem lehet publicisztikát írni. Az pedig ki lett mondva, hogy politikailag független, pozitív újság leszünk.” Más azt teszi hozzá: „Mondták, ne írjak annyit politikáról. Írjak arról, ami az embere­ket érinti, a kézzel fogható dolgokról. Kérdeztem, a politika tán nem érdekli az embereket? Más a prioritás, felelték. És legyek kicsit pozitívabb, ne bíráljak annyit. A hibákat nem kell mindig észrevenni.”

A cikkben tucatnyi egykori vagy még ma is aktív vidéki szerkesztő és újságíró meséli el a napi tapasztalatait politikáról, megélhetésről, terhelésről, és arról, hogy szerintük kik a felelősek azért, hogy a vidéki napilapok mára olyan állapotba jutottak, amilyenbe. Ja, és még Csermely Péter, a Mediaworks vezérigazgató-helyettese is megosztja velünk, hogy mit terveznek a megyei napilapokkal.

A vidéki médiáról szóló terjedelmes riportunkat a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.