Új fejezethez ért a sümegi közösségi főiskola története, amelynek furcsaságairól először lapunk számolt be még novemberben. Múlt héten már a nagy portálokat is beterítették az intézménnyel kapcsolatos hírek, íme, néhány cím: „Tízmilliós sikkasztás Sümegen”, „Sikkasztás gyanúja miatt kirúgták a diplomagyár vezetőjét”, „Nyomoznak a sümegi főiskola ügyében”. Az eljáró Veszprémi Rendőrkapitányság a Narancsnak megerősítette, az ügyben folyik a nyomozás, ám további részleteket nem árult el. Hogy pontosan megértsük, mi történt az elmúlt hetekben Sümegen, mik a főiskolai projekthez amúgy közel álló személy feljelentésének a körülményei, kicsit távolabbról kell indítani, és először egy magát doktornak nevező szemfényvesztővel kell megismerkedni – ő a sikkasztási ügy főszereplője.
Antikrisztus és cégtemető
Kertész-Bakos Ferenc (KBF) életútjával foglalkozni azért volt indokolt (lásd: Doktor Nonszensz és a többiek, Magyar Narancs, 2015. december 3.), mert – amint azt Sümeg polgármestere, Végh László elmondta – KBF a motorja annak a projektnek, amelynek eredményeként ősszel felsőoktatási képzés indulhatna a Veszprém megyei kisvárosban.
Az álmoknak egy törvénymódosítás ágyazott meg, amely már működő felsőoktatási intézményeknek biztosított lehetőséget arra, hogy „kitelepített” egységeket hozzanak létre olyan városokban, ahol egyébként nincs felsőoktatás. Amikor KBF a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola képviseletében bekopogtatott a polgármesterhez, az némi egyeztetés után rábólintott a dologra, és két nagyobb városi épületet – egy korábbi óvodáét és a bíróságét – a projekt rendelkezésére is bocsátott. A tervek szerint ősztől kereskedelmet és menedzsmentet lehetne tanulni Sümegen – félévenként 168 ezer forintért.
Utólag érdekes, hogy a fideszes polgármester miért volt ekkora bizalommal KBF iránt, akiről megjelentek korábban óvatosságra intő információk. 2013-ban az Átlátszó írta meg, hogy KBF a vezetője annak a diplomagyárnak, amelynek papírjaira hivatkozva nevezte doktornak magát korábban a zöldhatóság elnöke. Amikor a magyarnarancs.hu-n megjelent, hogy a gyömrői polgármester is innen eredeztethetően tekintendő kamudoktornak, Gyenes Levente törölte neve elől a doktori címet. Tavaly ősszel magunk is találkoztunk KBF-fel, és rákérdeztünk, hol szerezte a diplomáját. Több amerikai egyetemet is megnevezett, ám hamar kiderült, sehol se hallottak róla. A végzettségét igazoló papírjainak bemutatására megállapodtunk egy új találkozóban, ám KBF ezt később lemondta. A Wekerlén, ahol amúgy tanít, professzori és doktori címét az ajtaja melletti névtáblán is feltüntette, noha ezek Magyarországon nem akkreditált címek – KBF a hozzá köthető kamuegyetemen szerezte őket, amely egy fura, több alkalommal is állovagrendnek nevezett szervezet kapcsán bukkan fel újra és újra. KBF „kutatóként és gondolkodóként” jelenleg vallási fundamentalizmusban utazik, egyik kurzusának beharangozója ez: a „hidegháborút követően egy új globális kulturális forradalom kezdődött, aminek következtében olyan új szavak, paradigmák, normák, értékek, életstílusok, oktatási módszerek és kormányzási folyamatok terjedtek el és arattak teljes győzelmet világunkban, melyek egy bizonyos új etika elemei. (…) A puha egyetértés látszata mögött a globális etikának olyan antikrisztusi programja van, ami a Nyugat hitehagyásában gyökerezik”.
| ||
KBF pályafutásában találtunk népes cégtemetőt is, igaz, ezt még Kertész Ferenc néven hozta össze a 2000-es években. Tíz hozzá köthető cég közül kilenc felszámolással vagy kényszertörléssel szűnt meg. Az egyikről a cégbíróság megállapította, hogy „telephelyén, fióktelepén nem található”. KBF tagja volt egy olyan vállalkozásnak is, amit végül 100 millió forintot meghaladó adótartozása miatt szüntettek meg, egy másikat pedig előbb átadott két horvát állampolgárnak, hogy aztán a cégbíróság újfent megállapítsa: a „cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található”. Az év elején pedig olyan ügyet tártunk fel (lásd: Őrzők és orzók, Magyar Narancs, 2016. február 4.), amelyben KBF szerepvállalásával a kalocsai érsekség kincstárából egy Szent István-ereklye egy szlovákiai kanyarral végül Sümegre, a KBF-hez köthető kft.-hez került. A furmányos ereklyeszerzésben KBF több lovagtársa – így egy dunaszerdahelyi plébános is – feltűnt, mind közül mégis Tián Pál tűnt a legérdekesebbnek, akit korábban a Jobbik gazdasági háttéremberének neveztek. A ma már mélyen vallásos Tián a 90-es években Kaposváron szerzett magának hírnevet sikkasztóként, minek következtében évekre börtönbe is került. Tián KBF barátja, a sümegi projektet igyekszik is népszerűsíteni Fb-oldalán.
Ömlöttek a Matolcsy-milliók
KBF-ről tavasszal újabb hírek jelentek meg. A Matolcsfy-féle MNB-alapítványok kifizetési listáján ugyanis feltűnt a John Henry Newman Oktatási Központ Kft. (JHNOK) neve is, amely összesen 27 millió forint támogatást kapott. (Bár nem KBF az ügyvezető, hanem egy korábbi szerzetes, az irányítást mégis KBF végzi forrásaink szerint – de erről később.) A Pallas-alapítványok méltónak találták KBF-éket arra, hogy 11 millióért kutathassák az argentin adósságkezelést, emellett több mint hatmillió forintért adhattak ki és fordíthattak le két könyvet, illetve 9,5 millióért „interdiszciplináris gazdaságetikai konferenciát” szervezhettek.
A JHNOK-n belüli viszály akkor tört ki, amikor májusra nyilvánvaló lett, hogy a céghez az MNB-alapítványoktól jelentős összeg érkezett. A konfliktus megértéséhez ismerni kell a tulajdonosi viszonyokat: a céget papíron Fülep Dániel exszerzetes vezette júniusig, amikor a kft.-t tulajdonló pécsi egyesület – Kárpát-medencei Jövőegyetemért – vezetése leváltotta őt. A tulajdonos egyesület vezetése összekülönbözött, és ma már egymás állításait cáfolják. Pétervári Zsolt, az egyesület megbízott alelnöke szerint a JHNOK gazdálkodása az elmúlt hónapok után büntetőjogi kategóriákkal írható le. Pétervári nemrég áttekintette a cég könyvelését és bankszámlakivonatait, majd fogta magát, besétált a rendőrségre és feljelentést tett. Vitt magával egy könyvvizsgálói gyorsjelentést is az alábbi megállapításokkal: „2 személyautó van a cég tulajdonában. A gépjárművek használatának jogosultsága nem kideríthető ez idáig. A kft. nevében jogosulatlan személy (megbízási szerződést nem találtam) kötött szerződéseket, illetve vásárolt a cég vagyonából jelenleg indokolatlannak látszó tételeket. Véleményem szerint ez sikkasztás. (…) büntetőjogilag tisztázni kell Kertész-Bakos Ferenc szerepét és tevékenységét a cég működésében.”
KBF-nek bár formális szerepe nincs a cégben, hozzáfért annak bankszámlájához, s úgy tudjuk – ezt ő sem cáfolta nekünk –, bankkártyája is van hozzá. (A cég 2015-ös mérlege szerint 7,8 millió veszteséggel zárt, csak 238 ezer forint bevétele volt; a költésre a támogatások adhattak lehetőséget.) A birtokunkba került számlakivonatokból látszik, fizettek a számláról az IKEA-ban, az OBI-ban, az Auchanban, a Lidlben, de voltak 50 ezer forintot megközelítő tankolások, a sümegi hotelben is maradt 80 ezer forint egyszer, és más szállásköltségek is akadtak. Ahogy többmilliós készpénzfelvételek is – ezeknél nem ellenőrizhető a pénz fölhasználása. Pétervári szerint az is aggályos, hogy KBF berendezett magának egy kis lakást Sümegen az egyik, várostól kapott épületben, s ott lakik feleségével együtt, ingyen. Holott az ingatlanokat – a feljelentés szerint – „a város kizárólag oktatási tevékenység végzésére biztosította (…) Emellett felhatalmazás nélkül 2 db gépkocsi került megvásárlásra a hivatkozott gazdasági társaság nevére, melyek szervizelését, üzemanyag-ellátását szintén a cég számlájára beérkező összegekből finanszírozták. A feljelentésben foglaltak a (…) jelentős értékre elkövetett sikkasztás, valamint további bűncselekmények gyanúját keltik”. A rendőrségi dokumentum szerint összesen 11 millió 780 ezer forint az MNB-s pénzekből magáncélra lett felhasználva. Pétervári azt mondja, azután kezdtek vizsgálódni egyesületi elnöktársával, Vass Máriával, miután kijött az MNB-pályázatok nevesített listája. „A támogatások nagysága meglepett minket” – teszi hozzá. Vass Máriával előbb menesztették a cég éléről KBF emberét, Fülep szerzetest, majd új ügyvezetőt neveztek ki. Csakhogy – Pétervári szerint – miután találkozott KBF-fel és a KBF-et változatlanul támogató wekerlés vezetéssel, Vass álláspontja megváltozott, és már nem látja problémásnak ezeket az ügyleteket.
Vass Mária a Narancsnak azt mondta, KBF-fel volt szerződésük arra, hogy ő intézze a cég ügyeit (bár Pétervári ilyenről nem tud), de a dokumentumot nem láthattuk, mondván, az „a kft. belügye”. Vass szerint a bankkártyás költésekkel nincs gond, „csak ismerni kell a körülményeket”. Mivel hozzájárult ahhoz, hogy az ügyvezető Fülepet menesszék, feltételeztük, neki is volt problémája a tevékenységével. De Vass Mária nekünk ezt válaszolta: „Nekem személy szerint semmilyen vitám nincs Fülep Dániellel. Az egyesületnek van vitája a kft.-vel, mely üzleti titkot képez.” Vass szerint az egész ügy valójában társa magánakciója: Pétervári „a rendőrségre ment feljelentést tenni a szakvéleménnyel ahelyett, hogy a tárgyalóasztalhoz ült volna le ott, ahol őt is várták”. Megkerestük KBF-et is, de ő most nem kívánt megnyilvánulni. A megyei újsággal azonban szóba állt, és ott azt vélelmezte, hogy az ellene irányuló hadjáratot kívülről hónapok óta „titokzatos kezek” mozgatják, szerinte amúgy rágalmazás történt. Az exszerzetes, akit a feljelentő gyanúja szerint strómanként használt KBF, nem reagált a Narancs megkeresésére.
Sümeg polgármestere mindeközben növekvő aggodalommal figyeli az eseményeket. Végh László egyre szkeptikusabb a tekintetben, hogy az idén felsőoktatás lehet a városban, továbbá érzékeli a cégen belüli ellentmondásokat, és ezeknek nem örül. Azon pedig csodálkozik, hogy Vass korábbi álláspontját megváltoztatta, és ma már nem lát problémát a cég körül. A polgármester szerint nem tesz jót ez az ügy Sümegnek, ám van ennél súlyosabb probléma is.
Hopp, egy 9 milliós tartozás!
A JHNOK a város egyik cégével újíttatta fel a könyvtárépületet összesen 9 millió forintért, ezt azonban a cég nem fizette ki nekik eddig. „Február óta ígérgetnek. Szeretnénk, ha a tartozást végre kiegyenlítenék.” (Mivel ígérete szerint KBF hamarosan elhagyja sümegi fészkét, a tartozás rendezése alighanem az egyesületre marad.) A város jelenleg csak várni tud, de a polgármester jelezte: ha ősszel nem indulnak el a képzések, az ingatlanokat azonnal visszavonja városi kezelésbe. Egyelőre 13-an jelentkeztek Sümegre – és mivel az aspiránsok vélhetően máshova is pályáznak, ennek csak töredéke kerülhet a kisvárosba –, így meg kell várni a pótfelvételi időszakát. Végh szerint fennáll a veszélye, hogy a szükséges kétszer húsz fő nem jön össze.
Aki ennek ellenére továbbra is érdeklődik, az a sümegi projekt honlapján tájékozódhat a „közösségi főiskola” szenátusáról. Itt a kamudoktor mellett olyan tekintélyek is felbukkannak, mint Niklós András, akiről azt találjuk a KBF-et is felvonultató lovagok honlapján, hogy „25 évvel ezelőtt fejezte be rendőrségi pályáját. Azóta saját tulajdonában álló civil biztonsági cégeket hozott létre és működtet folyamatosan, igen eredményesen”. A szenátusban szerepel még Horváth István mikrobiológus is, akinek Wikipédia-oldalán ezt olvassuk: „2011. szeptemberben a rendőrség házkutatást tartott nála, melyben elkobozták a kutatásával kapcsolatos dokumentációt és mintákat, majd (…) a BRFK elmondta, hogy ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja miatt. (…) 2016. február elején (…) a bíróság nem jogerősen elítélte Horváth Istvánt (…) A vádirat szerint a négyfős társaság engedélyek nélkül, illegális szerekkel kezelt érelmeszesedésben szenvedő betegeket.”
Azt ugyan nem tudni, mire vezet a nyomozás – kiderülhet akár az is, hogy a cég nem jogsértő módon használta fel az összegeket. Ám hogy miként kaphatott ez a társaság az MNB-alapítványoktól csaknem 30 millió forintot, az fölvet egy sor kérdést. Az MNB-alapítványoknál azonban nem idegeskednek. Mint lapunknak írták, egy pályázattal rendben elszámolt eddig a JHNOK, a sajtóban megjelenteket a cég belügyének tekinti az alapítvány, amely csak a projekt megvalósulását vizsgálhatja. Ha ott nem stimmel valami, visszakérik majd a pénzt. Hol itt a gond?
