A Budapesttől valamivel több mint 100 kilométerre található Lakitelek határában működik csaknem huszonöt éve az MDF-alapító, jelenleg a Fidesz-frakcióban ülő országgyűlési képviselő Lezsák Sándor népfőiskolája. A Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kiépítését és vezetését is magára vállaló, mélyen átideologizált intézmény az utóbbi években jelentős építkezésekbe kezdett. Van is miből, hiszen a közelmúltban hatalmas mennyiségű közpénz vándorolt a népfőiskolához, sőt 2020-ig akár 12 milliárdot is kaphat az államtól arra, hogy formába öntse az országgyűlési alelnök Lezsák Sándor évtizedes álmait. (Lezsák politikai pályájáról korábban lásd: Már búcsúját veszi, Magyar Narancs, 2004. november 4.)
| ||
Már a második Orbán-kormány is támogatta a népfőiskolát, de igazából 2014-től ömlik a közpénz Lezsákékhoz. Míg 2010-ben nem kaptak közvetlen állami támogatást és 102 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárták az évet, addig 2011-ben 330 millió landolt náluk a központi költségvetésből, így adósságaikat is le tudták faragni. 2012-ben és 2013-ban 300-300 millió forintot kapott a lakiteleki intézményt működtető Népfőiskola Alapítvány az állami büdzséből. A 2014-es jelentésben már szerepelnek a beruházásokra folyósított összegek is; az év végéig 1,5 milliárd forint került az alapítványhoz. 2016 közepéig ezzel együtt összesen 2,6 milliárd forintot használhattak fel abból a pénzből, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül került Lakitelekre a központi költségvetésből. Tavaly és tavalyelőtt a Miniszterelnökség is adott 40-40 millió forintot – úgy tudjuk, Lázárék idén már nem lesznek ilyen bőkezűek, de nem kell aggódni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2016-ban összesen 3,3 milliárd, 2017-ben pedig 7,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés a Lakitelek Népfőiskolának.
Strand, kemping, Hungarikum Hotel
A jelenleg 67 főállású és 11 megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatárssal működő népfőiskola felújításának előkészületei hivatalosan 2013-ban indultak. Megjelentek az első kiírások – azóta a szerződésmódosításokkal együtt 41 tétel szerepel a közbeszerzési értesítőkben –, és az országgyűlési alelnök is ekkor jelentette be, hogy kiemelt állami beruházás keretein belül újul meg az intézmény. A gőzerővel épülő, kopjafákkal és szobrokkal teli komplexumban nemrég Lezsák Sándor vezetett minket körbe. Az egyedi tárlatvezetésen láthattuk, ahogyan a táncteremnek is otthont adó Széchenyi-ház majdnem teljesen elkészült, csakúgy, mint a népfőiskola irodája, a saját nyomdának és kiadónak helyet adó épület vagy a tanuszoda és a hozzá tartozó kis termálfürdő is. A népfőiskolán – amely nemrég kibővült egy 25 hektáros területtel, amit a szeged-csanádi püspökség ajánlott fel tartós használatra – jól haladnak a munkálatok a közel száz főre tervezett vendégháznál, és dolgoznak a hat darab, egyenként ezer négyzetméteres üvegház melletti terményfeldolgozón is. A beruházás részeként átépítik a Tisza vendéglőt és kollégiumot, a kápolnát, továbbá a Bolyai-házat, amelynek emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum található Lezsák Sándor saját gyűjteményével. Hamarosan nekiállnak a lovarda és a fedett sportcsarnok építésének, de készül az a hely is, ahol tiltott pálinkafőző eszközöket fognak bemutatni. Átszabják továbbá a jurtatábor környezetét, de készül a Nimród Szabadidő- és Tájpark is.
| ||
A most megújuló tanuszodától és termálfürdőtől néhány tíz méterre strandot építenek egy nagy kempinggel és gyógyászati központtal; két termálkút is van, az azokból feltörő víz jelenleg minősítés alatt áll, van rá esély, hogy megkapja a gyógyvíz besorolást. Innen nem messze húzzák fel a 92 ágyasra tervezett, négycsillagos Hungarikum Hotelt, amelyet ha átadnak, az összes többi szálláshellyel együtt egyszerre ötszáz embert tud elszállásolni a népfőiskola. A Hungarikum Bizottság egyik tagjaként is dolgozó Lezsák Sándor külön kiemelte, hogy önellátók szeretnének lenni, vagyis az üvegházakban és a használatba kapott földeken megtermelt, továbbá a környék kistermelőitől beszerzett alapanyagokból a komplexum saját maga biztosítja a vendégek étkeztetését – erre az utóbbi években is törekedtek már.
| ||
A közbeszerzési adatokból egyebek közt kiderül, hogy a tanuszodát 110 millióért, a nyomdaépület, a hűtőház, zöldségfeldolgozó építési és a vendégház felújítási, bővítési munkáit 636 millió forintért vállalta a nyertes vállalkozó. A Hungarikum Hotel kivitelezésére még nem szerződtek senkivel, januárban 42 millió forintért bíztak meg egy építészirodát a tervezésével.
Amikor rákérdeztünk Lezsák Sándornál arra, hogy sikerült kilobbiznia ennyi állami támogatást, először elmesélte, hogy az 1992-es alapítás során és azt követően jó darabig maga gründolta a pénzt a népfőiskolára. Az első Orbán-kormány alatt nem kapott jelentősnek mondható támogatást, Gyurcsányék idején pedig majdnem kölcsönt kellett felvenni, de egy magánadomány kihúzta őket a csávából. „A második Orbán-kormány hivatalba lépésétől aztán természetes volt, hogy kapunk segítséget” – hangsúlyozta a népfőiskola alapítója, aki a gigaberuházás jelentős részét saját maga álmodta meg, az ő elképzeléseit öntik formába a szakemberek. Faggattuk Lezsák Sándort arról is, hogy kinél házalt ezért a hatalmas támogatásért, de nem kaptunk egyértelmű választ, azt azonban elmondta, hogy Orbán Viktorral két-három éve beszélt a fejlesztésekről.
Közművelődés a pusztában
A közelmúltban az is kiderült, hogy a 12 milliárdos beruházáson túl Lakiteleken egy másik fejlesztés is elindulhat: az idén megszűnő Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) feladatait a népfőiskola, pontosabban az általa felügyelt nonprofit kft. veszi át. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá tartozó NMI – és jogelődei – közel hetven éve a magyar közművelődés országos központja, és több éve hozzá tartoznak a megyei közművelődési irodák is. Az NMI működteti a teljes magyar közművelődési intézményrendszert, képezi a közművelődési, kulturális területen dolgozó szakembereket, de vele, illetve a területi irodákkal köt szerződést a mintegy hatezer kulturális közfoglalkoztatott is. Az Emmi tájékoztatása szerint 2015-ben a Nemzeti Művelődési Intézet 1,22 milliárd forint központi támogatást kapott, ebből szakmai programokra 448,5 millió forintot fordított; országosan 678 településen 2310 szakmai programot szervezett, a munkatársak tavalyi létszáma 173 fő volt. Sok más mellett ez kerül át Lezsák Sándorék felügyelete alá úgy, hogy a Lakitelek Népfőiskola egy új épületet is felhúzhat, amelyet 1,58 milliárdból építenek fel hamarosan a népfőiskola területén. A pénzt a 2017-es költségvetésből biztosítja az állam, az erről szóló módosító javaslatot május 12-én nyújtotta be a politikus. Megkérdeztük, hogy is kerülhetett egy budapesti központú művelődési intézet Lakitelekre, s az országgyűlési alelnök elmondta: úgy tudja, évek óta dilemma volt, hol működjön az NMI, s ők befogadták. Már régóta jó köztük a kapcsolat, az intézet számos képzést is tartott Lakiteleken – hangsúlyozta Lezsák.
| ||
Az NMI megszűnése és az utódszervezet Lakitelekre költöztetése korántsem tűnik olyan egyszerűnek, mint ahogyan azt Lezsák Sándor vázolta, ugyanis az NMI-t júniusig hivatalosan „elfelejtették” értesíteni arról, hogy mi lesz a sorsa. Lezsák úgy kérhetett több mint 1,5 milliárdot a májusi módosító javaslatában, hogy még nem volt kihirdetett kormányhatározat a Nemzeti Művelődési Intézet megszűnéséről. A politikus tudhatott valamit korábban is, hiszen az általa alapított Lakiteleki Újságban május ötödikén megjelent, hogy a „minden megyében központi irodával rendelkező Nemzeti Művelődési Intézet feladatait – a kormányhatározat döntése szerint – a Lakitelek Népfőiskola kuratóriuma által létrehozott nonprofit gazdasági társaság látja el. Az üvegházak oldalán fekvő területek egy részét adtuk át a Nemzeti Művelődési Intézet részére. Itt épül az országos központjuk, ahol 40-50 munkatárs fog dolgozni.” Nem tudjuk, miért beszél egyes szám harmadik személyben, és azt sem, hogy milyen kormányhatározatra gondolhatott Lezsák Sándor, hiszen csak a néhány hete megjelent hivatalos döntésben szerepel, hogy az NMI biztosan megszűnik, és feladatait a jövőben a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány látja el. Beszédes, hogy a feladatellátásra létrehozott kft.-t már április 19-én megalapították; vezetője Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa. Meg nem erősített információink szerint július elsejétől ő a távozó megbízott igazgató utóda is.
Szakmailag vállalhatatlan
Azt az intézet ügyeire rálátó forrásaink is megerősítették, hogy a munkatársak között hónapok óta terjedt a pletyka a bezárásról, hiszen az NMI rajta volt a februárban kiszivárgott miniszterelnökségi „halállistán” is. Korábban a vezetőség nem mondott senkinek semmit azon kívül, hogy míg nincs kormányhatározat, addig konkrétumok sincsenek. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) hivatalos úton többször próbált érdeklődni több minisztériumnál is, de pontos tájékoztatást nem kaptak. Április végén Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára válaszlevelében ugyan elismerte, hogy szóba került az NMI feladatainak Lakitelekre költöztetése, de hozzátette, egyelőre nincs erről kormánydöntés. Néhány nappal később Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára azt közölte a KKDSZ-szel, hogy az intézet nem kerül magánalapítványi hatáskörbe. Kovács Zoltán május végi hivatalos levelében is azt emelte ki, hogy a kormány „véglegesnek tekinthető álláspontot még nem alakított ki”. Két héttel később jött a határozat, hogy az NMI-nek annyi, a feladatait január elsejétől megkapja a Népfőiskola Alapítvány.
| ||
A Miniszterelnökség úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az NMI-ről is egyeztettek az érintett minisztériummal – vagyis az Emmivel –, illetve az érdekképviseleti és más szakmai szervezetekkel, majd a kormány ezek alapján döntött. Szakszervezeti és a közművelődésben vezető beosztásban lévő forrásaink másként emlékeznek, szerintük nem volt valódi szakmai egyeztetés az intézet ügyéről. Többen úgy értesültek, hogy a Miniszterelnökségen dőlhetett el az NMI sorsa már az év elején, és az Emmit érdemben be sem vonták az első körös döntésbe.
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak megjegyezte: nem értik, hogy miért magánalapítványnak szerveznek ki egy ennyire szerteágazó állami feladatot, és abban sem biztosak, hogy ehhez a Népfőiskola Alapítványnak megvan a megfelelő felkészültsége. A szakszervezeti vezető azt is felvetette: aggályos, hogy az intézet jogutóda – látva a Lakiteleki Népfőiskola mostani tevékenységét – határozott ideológiai töltetet kap majd, ami kifejezetten árt a szerteágazó közművelődés szervezésének. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője, korábbi NMI-igazgató szerint félő, hogy Lakitelekről nem lehet megfelelően irányítani egy ekkora és ilyen szerteágazó hálózatot; úgy látja, a kulturális életben a Bács-Kiskun megyei központ nem tölthet be olyan szerepet, mint egy budapesti.
Kíváncsiak voltunk, hogy az Emmi mivel magyarázza az első ránézésre minden szakmai érvnek ellentmondó döntést: a minisztérium szerint a kormány „az egyszerűbb és takarékosabb működés céljából” döntött így. Hogy miért lenne „egyszerűbb és takarékosabb” a 1,5 milliárdos új épület, s az, hogy egy jól bejáratott rendszer központi irányítását száműzik Budapestről, rejtély – igaz, az NMI székhelyproblémákkal küzd, hiszen a Budai Vigadó felújítása miatt menniük kell az épületből. Próbáltuk megtudni azt is, hogy mi lesz az NMI budapesti központjában dolgozók sorsa, de a minisztérium szerint a szervezeti felépítés a gazdasági társaság hatásköre; annyit azért hozzátettek, hogy a „feladatellátás átszervezésénél az egyik legfontosabb szempont a munkavállalók érdekeinek figyelembevétele”. Ehhez képest úgy tudjuk, hivatalosan még nem tájékoztatták az intézet munkatársait arról, hogy kit milyen formában és hol alkalmaznának január elseje után.
| Keletre nyitnak A felújítási munkák miatt már 2015-ben – ahogyan most is – csökkentett üzemmódban működött a népfőiskola, tavaly a programokat a január és szeptember közötti időszakra tervezték. A Népfőiskola Alapítvány beszámolója szerint – amit Lezsák Sándortól kaptunk meg – csak az előző évben 150 rendezvényük volt, s ezeken közel 9800-an vettek részt. Az állandó tárlatokon és foglalkozásokon kívül rendeztek egy sor konferenciát és szemináriumot is. A népfőiskolán volt sok más mellett a Lovas Polgárőr Szemle, a Nemzeti Lovaskultúra Szövetség alakuló ülése, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők konferenciája, a Mindszenty Társaság – amelynek Lezsák Sándor az elnöke – ülése, a Nemzeti Tanyafejlesztési Programot bemutató konferencia vagy az Alföldi Erdőkért Egyesület tanácskozása. Kiemelt eseményük volt a XV. Lakiteleki Filmszemle, amit Gaál István filmrendező emlékére hirdettek meg. A népfőiskola az utóbbi években 20 olyan kollégiumot is szervezett, melyek keretein belül „az anyaországon kívül magyarok lakta térségek tárgyi, szellemi és természeti értékeinek felmérése, dokumentálása történik”. A dokumentált anyagokból kiadványokat készítenek és összeállítanak egy vándorkiállítást, illetve egy DVD-t. Tavaly hét helyre szerveztek gyűjtést, egyebek közt Kárpátaljára, Zentára és Moldvára. A népfőiskolán képzéseket is tartottak, ezek között szerepelt a Leleményes Hőseink tréning, a Kutyával az Emberért Alapítvány képzése, de csángó pedagógusoknak is tartottak továbbképzést. A tavalyi programot pályázatok és vetélkedők színesítették, így az is kiderült, hogy melyik általános iskolásnak a legszebb a kézírása, s ki tud többet II. Rákóczi Ferenc életéről és koráról. Szinte lehetetlen felsorolni a népfőiskola különböző táborait, illetve azokat a programokat, amelyeket elsősorban a környékbelieknek szerveztek az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térként működő Kölcsey-házban. Rendeztek egyebek mellett fehérorosz–magyar és kazah–magyar országismereti táborokat, valamint mongol–magyar, orosz–magyar és ukrán–magyar műfordítói tábort. A népfőiskolán tavaly fejeződött be a Keleti Nyitás Kollégiuma c. képzés, aminek célja a „magyar kormány »Keleti Nyitás« stratégiája célkitűzéseinek, feladatainak, eszközrendszerének a bemutatása, valamint az ezzel összefüggő alapismeretek átadása, továbbá a célországok megismertetése a résztvevőkkel”. A két évig tartó, általában negyedévente megrendezett okításon magyar külügyi szakértőkön – köztük az azóta letartóztatott, de jelenleg szabadlábon védekező Kiss Szilárd volt mezőgazdasági attasén – kívül előadást tartott Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kína, Mongólia, Oroszország magyarországi nagykövete is. Ha volt hozzá kedvük, a képzésben részt vevők alapszinten tanulhattak olyan nyelveket, mint az azeri, a kazah vagy a türkmén. |
| Maradt a bukta A kormányzati támogatásoknak ugyan örülhetnek Lezsákék, ám a közelmúltban csúnyát bukott Lakiteleken a Fidesz és az a Nemzeti Fórum, amelyet az MDF-ből kizárt országgyűlési képviselők alapítottak 2004-ben. A kudarcot maguknak köszönhetik, ugyanis a helyi jobboldali többség az év elején feloszlatta a testületet, miután a független polgármester nem volt hajlandó úgy vezetni a mintegy 4400 fős nagyközséget, ahogyan azt Lezsák emberei elképzelték. Úgy tervezték, hogy a májusra kiírt választáson a Fidesz és a Nemzeti Fórum polgármesterjelöltje legyőzi a települést vezető Zobokiné Kiss Anitát, és megőrzik a többségüket a testületben. Ám Zobokiné ismét nyert, ráadásul úgy, hogy az összes megválasztott önkormányzati képviselő az ő emberei közül került ki, a Fidesz–Nemzeti Fórum teljesen kiszorult a testületből. Lakiteleki forrásaink szerint a vereség oka egyértelműen az volt, hogy a településen addig nem tapasztalt lejárató kampánnyal próbáltak nyerni a Fidesz–Nemzeti Fórum jelöltjei. Az is látszott, hogy a pénz sem számított, hirdetésekkel, szórólapokkal és matricákkal árasztották el Lakiteleket, két fényújságot is elhelyeztek a településen, kisbusszal járták az utcákat, a polgármester asszonyról pedig azt terjesztették, hogy Gyurcsány embere, és ha ő nyer, migránsokat telepítenek a nagyközségbe. „Lezsák a népfőiskolával törődik, nem a faluval. Elvárom, hogy a történtek után támogassa Lakiteleket” – nyilatkozott a győzelem után Zobokiné Kiss Anita a Népszabadságnak. Megkérdeztük Lezsák Sándort, hogy a lakiteleki önkormányzat számíthat-e a lobbierejére és a támogatására akkor, amikor egyes pályázatok, fejlesztések elbírálására kerül sor. Lezsák Sándor azt mondta, hogy pályázni kell, ha jók az elképzelések és a pályázati anyag megfelel a követelményeknek, minden bizonnyal nyerni fog az önkormányzat. Az országgyűlési alelnök a vereséget nem akarta kommentálni, annyit jegyzett meg, hogy vállalniuk kell a rájuk nézve kedvezőtlen eredményt. Mint megjegyezte, „aki nem tud veszíteni, nyerni sem tud”. Azt már az egyik helyi választási aktivistától tudjuk, hogy a vereség utáni értékelőn – amelyet a népfőiskolán tartottak – nem volt bőséges a menü, Lezsák Sándor lekváros buktával várta az embereket. |
