Fürdő, kemping, hotel! – Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor birodalmába

  • narancs.hu
  • 2016. július 14.

Kis-Magyarország

Ellátogattunk Lakitelekre, és körbenéztünk, hogyan és miből fejlődik a helyi népfőiskola. Útikalauzunk maga Lezsák Sándor volt!

A frissen megjelent Magyar Narancs hosszú riportot közöl a Lakitelek Népfőiskoláról, ahol személyesen tekintettük meg, hogyan fejlődött és fejlődik Lezsák Sándor birodalma évről évre.

Lezsák Sándor

Lezsák Sándor

Fotó: Sióréti Gábor


Ami például az anyagiakat illeti, íme a cikk egyik részlete:

„Már a második Orbán-kormány is támogatta a népfőiskolát, de igazából 2014-től ömlik a közpénz Lezsákékhoz. Míg 2010-ben nem kaptak közvetlen állami támogatást és 102 millió forintos pénzügyi hiánnyal zárták az évet, addig 2011-ben 330 millió landolt náluk a központi költségvetésből, így adósságaikat is le tudták faragni. 2012-ben és 2013-ban 300-300 millió forintot kapott a lakiteleki intézményt működtető Népfőiskola Alapítvány az állami büdzséből. A 2014-es jelentésben már szerepelnek a beruházásokra folyósított összegek is; az év végéig 1,5 milliárd forint került az alapítványhoz. 2016 közepéig ezzel együtt összesen 2,6 milliárd forintot használhattak fel abból a pénzből, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül került Lakitelekre a központi költségvetésből. Tavaly és tavalyelőtt a Miniszterelnökség is adott 40-40 millió forintot – úgy tudjuk, Lázárék idén már nem lesznek ilyen bőkezűek, de nem kell aggódni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2016-ban összesen 3,3 milliárd, 2017-ben pedig 7,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés a Lakitelek Népfőiskolának.”

Ami pedig a konkrét fejlesztéseket illeti, íme:

„A gőzerővel épülő, kopjafákkal és szobrokkal teli komplexumban nemrég Lezsák Sándor vezetett minket körbe. Az egyedi tárlatvezetésen láthattuk, ahogyan a táncteremnek is otthont adó Széchenyi-ház majdnem teljesen elkészült, csakúgy, mint a népfőiskola irodája, a saját nyomdának és kiadónak helyet adó épület vagy a tanuszoda és a hozzá tartozó kis termálfürdő is. A népfőiskolán – amely nemrég kibővült egy 25 hektáros területtel, amit a szeged-csanádi püspökség ajánlott fel tartós használatra – jól haladnak a munkálatok a közel száz főre tervezett vendégháznál, és dolgoznak a hat darab, egyenként ezer négyzetméteres üvegház melletti terményfeldolgozón is. A beruházás részeként átépítik a Tisza vendéglőt és a kollégiumot, a kápolnát, továbbá a Bolyai-házat, amelynek emeletén vendégszobák, alsó részében pedig a Rendszerváltó Archívum található Lezsák Sándor saját gyűjteményével. Hamarosan nekiállnak a lovarda és a fedett sportcsarnok építésének, de készül az a hely is, ahol tiltott pálinkafőző eszközöket fognak bemutatni. Átszabják továbbá a jurtatábor környezetét, de készül a Nimród Szabadidő- és Tájpark is.

A most megújuló tanuszodától és termálfürdőtől néhány tíz méterre strandot építenek egy nagy kempinggel és gyógyászati központtal; két termálkút is van, az azokból feltörő víz jelenleg minősítés alatt áll, van rá esély, hogy megkapja a gyógyvíz besorolást. Innen nem messze húzzák fel a 92 ágyasra tervezett, négycsillagos Hungarikum Hotelt (…)

A teljes cikket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatja el.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.