A Miniszterelnökségen már tárgyaltak a felcsúti kisvasút bővítésének tervéről – tudta meg a magyarnarancs.hu. Bár anyagi forrást még nem rendeltek a beruházáshoz, információink szerint Tessely Zoltán, a Felcsút és térsége fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos júniusban egy írásos javaslatot is benyújtott a Miniszterelnökségnek, amelyben kijelenti, hogy szorgalmazza a váli-völgyi (felcsúti) közösségi kisvasút összekötését a bicskei elővárosi közlekedési csomóponttal. Értesüléseinket a tárcánál megerősítették, mint ahogy azt is, hogy Tessely Zoltán és Lázár János egyeztetett a bővítésről.
| ||
Azt már Tessely Zoltántól tudjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek áprilisban személyesen is felvetette a kisvasút meghosszabbításának ötletét Bicske irányába, a Fejér megyei kisváros nagyállomásáig. „A már elkészült szakasz átadó ünnepségén adott megerősítését követően 2016 júniusában Lázár János úrral volt minderről személyes egyeztetésem, majd június 24-én írásos javaslattal éltem ebben a témában” – reagált megkeresésünkre a miniszterelnöki biztos, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is.
Tessely azt is megjegyezte, hogy a Pannónia Szíve program – amely Etyek, Bicske és a Váli-völgy fejlesztési terve – egyik elemeként felvetett bővítésről egyelőre nincs döntés, majd a politikus arról beszélt, hogy szerinte „az építkezést az alapoknál tervezik kezdeni: vagyis a települések infrastruktúrájának, a régió megközelíthetőségének javításával. Ennek keretében sor kerülne a vonalas közúthálózat korszerűsítésére és bővítésére, például a Tarjánt Etyekkel összekötő kerékpárút megépítésére is. Emellett az etyeki bortermelő területek csatornázása és közvilágítással ellátása is szerepel az elképzelések között.”
A Miniszterelnökség a kisvasút fejlesztésével kapcsolatban adott válaszaiban megjegyezte: a fejlesztési program megvalósulása azon múlik, hogy „a helyiek milyen minőségű fejlesztési tervet állítanak össze. Amennyiben az elképzeléseik valós és elérhető célokat tűznek maguk elé és ténylegesen hozzájárulnak az ott élők életminőségének javításához is, akkor eséllyel szállnak versenybe a fejlesztési forrásokért.”
Hogy a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő kisvasút tényleg javítja-e az ott élők életminőségét, egyelőre megkérdőjelezhető, hiszen az első néhány hónap igencsak csődnek mutatkozik, alig vannak utasok. Június közepén jelent meg, hogy a Telegraph cikke szerint az EU is vizsgálódik a felcsúti kisvasút körül, mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi uniós forrást, amiből a kisvasutat építették. Bár a kormány az építkezés EU-nak benyújtott dokumentációban azt ígérte, hogy a kisvasút turisztikai vonzerő lesz majd, és napi 2500–7000 utasra lehet majd számítani, ehhez képest a működés első hónapjában átlagosan napi 30 ember váltott jegyet. Az unió azért vizsgálódhat ebben ez ügyben, mert az ő pénzük adta a kisvasút finanszírozásának 80 százalékát. Később Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azt állította, hogy a kisvasutat előkészítő dokumentumokban is évi 10 ezer, vagy naponta átlagosan 27-28 utassal számoltak. Azaz ezért költöttek el közel 600 millió forintot – napi 28 utasra.
Az alacsony kihasználtságot már június 24-én is lehetett látni, amikor Tessely Zoltán írásban is indítványozta a bővítést, úgyhogy láthatóan továbbra sem elsődleges szempont a fenntarthatóság. A Bicske felé történő bővítés ötlete egyébként már akkor előkerült, amikor nyilvánossá vált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által megbízott SpeciálTerv Kft. előtanulmánya arról, hogy merre és mennyiből lehetne továbbépíteni a nyomvonalat. Az előzetes kalkuláció szerint Bicske és Felcsút között valamivel több mint egymilliárdba kerülne a sínek lefektetése.
| Etyeki tiltakozás A SpeciálTerv előtanulmánya szerint Bicskéről Etyek felé veheti az irányt Orbán Viktor kisvasútja, de ennek a helyiek közül többen nem örülnek, hiszen az állam által megrendelt megvalósíthatósági tanulmány és a beruházást előkészítő bizottság Tessely Zoltánnal olyan nyomvonaltervet támogatott, amely kettészel egy családi birtokot úgy, hogy a lakóház mellett haladnának a sínek egy másik, szintén magántulajdonú telekre. Tessely Zoltán az utóbbi hónapokban több fórumon is igyekezett csillapítani az indulatokat, azt próbálta elmagyarázni, hogy senkinek sincs félnivalója, hiszen ezek csak tervek, az engedélyeztetési eljárások nem indultak el, forrás sem áll rendelkezésre. De a miniszterelnöki biztos nem járt nagy sikerrel, hiszen arra már nem volt hajlandó állami ígérvényt szerezni arról, hogy nem sajátítanak ki magántelkeket a vasútépítésre. Egy májusi etyeki fórumon a politikus már azt mondta, hogy a „nagyon-nagyon távoli tervek” között az szerepel, hogy ne Etyek, hanem Diósd legyen a végső úti cél. |
