Néhány fehér kődarab rajzol kaput a fekete földre – ennyi mutatja ma Edelényben azt a helyet, ahol 2010. június 4-én, hajnalban átszakadt a gát. A dolog szépséghibája, hogy az elmosott szakaszt csak helyreállították, a Bódva gátját azonban semmilyen formában nem erősítették meg. És egy darabig nem is fogják: a napokban értesítették a várost arról, hogy pályázatuk, melyet a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program alapjához nyújtottak be, és amelyben a Bódva töltésének megerősítését is tervezték, forráshiány miatt nem nyert támogatást. Az eredmény lassan már meg sem lepi az edelényieket.
Gát, ami nem véd
Nem ez az egyetlen elbukott pályázat ugyanis Edelényben az utóbbi két évben, hiszen a kárenyhítésre fordítható alapokból nemigen jutott forrás a város számára. Pedig a 2010-es árvíz Felsőzsolca mellett itt okozta a legtöbb kárt: lassan két éve, hogy pár nap alatt 30 ház dőlt össze és 320 épület került szinte teljesen víz alá a várost átszelő Bódva áradásakor. Nyíri Lajosné sem gondolta soha, hogy az 1970-es években épült házában nemcsak az alagsor, de a jócskán megmagasított lakószint is a víz alá kerülhet. A ház (első képünkön látható) majd két év alatt sem száradt ki teljesen, minden elektromos berendezés, háztartási gép tönkrement. A központi kazánt az árvíz óta nem tudják használni.
Két éve nem szárad ki
Fotó: A szerző felvétele
A városba az árvíz után 52 millió forintnyi állami kárenyhítés érkezett – ebből többnyire a házukat vesztettek vásároltak lakást. A Bódva lecsendesedése után mindenki tette a dolgát, a gát helyreállítása azonban váratott magára. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert november 15-e után ilyen munkát már nem szabad végezni, így a helyiek a megrepedt gát mellől lesték, vajon hoz-e újabb áradást 2011 tavasza. Szerencsére nem hozott, és tavaly végül helyreállították az edelényi „gát” sérült szakaszát, mind a 100–150 métert – az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint – egy 130 millió forintos állami beruházás részeként. A védművet azonban nem erősítették meg, csak földdel pótolták ki, amit a víz elvitt.
„Csak idézőjelben lehet edelényi gátról beszélni – világosít fel minket a Bódva partján Molnár Oszkár polgármester. (A politikus durva kijelentéseiről lásd Mérgek és gumikalapács című keretes írásunkat.) – Ez az árvízvédelmi mű (más néven depónia) ugyanis az egykori mederkotrások alkalmával a felszínre került, és némileg megformázott földet jelenti. Csakhogy ez sem szerkezetében, sem méreteiben nem felel meg a gát fogalmának, és erősebb víznyomásnak nem áll ellen.”A depónia kiváltására, azaz egy szabályos gát építésére egyelőre nem született terv, azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint tavaly a „Bódva völgyében az árvízvédelmi beruházások keretében három szükségtározó és négy záportározó épült, közel 5 millió köbméter tározókapacitással”. Az Edelény mellett épült tározónak a „befogadó Bódvára vonatkozóan ugyan az árhullám csökkentésének hatása csekély, de végső soron annak árvízi vízhozamát is csökkenti” – olvasható a közleményben. Molnár Oszkár azt mondja, az egész várost büntetik most azzal, hogy a 2010-es választáson legyőzte a Fidesz jelöltjét, a libanoni származású orvost, Daher Pierre-t. Szerinte ezért nem épül rendes gát Edelényben, és ezért várják csaknem két éve a védekezés költségeinek megtérítését.
| Mérgek és gumikalapács A borsodi várost immár harmadik ciklusban vezető Molnár Oszkár még fideszes politikusként, 2009-ben tett szert országos ismertségre olyan kijelentéseivel, miszerint a roma asszonyok egy része gyógyszerekkel tudatosan mérgezi magzatát, hogy a gyermekük betegen szülessen meg, és így magasabb családi pótlékot kapjanak utána. Másik állításában ezt a magzatkárosító hatást a gumikalapácsnak tudta be. Ennek eredményeképp aztán a Fidesz nem is indította őt a 2010-es parlamenti választásokon, csakhogy Molnár Oszkár egyedüli függetlenként mandátumot szerzett a voksoláson. Ősszel, az árvíz után, megerősítette polgármesteri posztját is. Molnár Oszkárnak azóta megszűnt a párttagsága is. |
Rendszeres elutasítás
Merthogy az edelényiek nemcsak a gát építésére várnak majd két éve, de a felújításra, kárenyhítésre felhasználható pénzek is elkerülik a várost. Az árvíz sújtotta települések rekonstrukciójára kiírt pályázaton igényelt 150 millió forintot a hivatalos indoklás szerint forráshiány miatt nem kapják meg. Az alapban négymilliárd forintot osztottak szét a 2010-ben árvízzel sújtott települések között, az Edelénytől néhány kilométerre északra, szintén a Bódva partján fekvő Szendrőre például csaknem 150 millió forint érkezett ebből a forrásból. A helyreállítást szolgáló – utak, közművek javítása, cseréje – vis maior pályázatban igényelt összegnek Edelény a felét kapta meg, és tavaly nem jutott pénz a városnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (ÖNHIKI) önkormányzatok forráshiányának csökkentésére szolgáló keretből sem. (Korábbi ÖNHIKI-s pénzek visszásságairól szóló cikkünk itt.) A megye 195 településén segített tavaly ilyen összeg, a már említett Szendrő például 24 milliót, a körülbelül húsz kilométerrel arrébb lévő Felsőzsolca több mint 37 milliót kapott az ÖNHIKI-alapból.
A házak, a gát és a Bódva
Fotó: A szerző felvétele
Ezek a források már elúsztak Edelény mellett, amiért viszont még harcol a borsodi önkormányzat, az az árvízi védekezés költségeit megtérítő vis maior alap. Álláspontjuk szerint ugyanis e címen még 170 millió forinttal tartozik a városnak a Belügyminisztérium. A hetekig tartó árvíz elleni védekezés után Edelény összesen 362 millió forintot igényelt vissza az alapból, ennek durván felét, 193 milliót talált megalapozott igénynek a Belügyminisztérium.
A vis maior pályázat dokumentációja a város honlapján megtekinthető, s egyebek mellett azt láthatjuk, hogy a beszerzett műanyag evőeszközök felhasználásához az önkormányzat nem kért mindenkitől teljesítésigazolást, akit meleg étellel kínáltak a gáton. Emiatt nem is térítik meg a városnak ezt a költséget. De komolyabb tételek is elhasaltak a bírálatnál: ahol a testület úgy ítélte meg, hogy túl magas a bérelt munkagép óradíja, ott nem korrigálta az összeget egy általa elfogadhatónak vélt szintre, hanem törölte a teljes tételt. Erről a 170 millió forintról még nem mondott le az önkormányzat, ma is perben állnak a tárcával. A közigazgatási per első (és eddig egyetlen) tárgyalásán, tavaly november 30-án, a Belügyminisztérium azt indítványozta, hogy szüntessék be a peres eljárást, ezt a bíró elutasította, és mind a felperes önkormányzatot, mind a minisztériumot az iratok kiegészítésére szólította fel.
A város és a minisztérium közti per mindenesetre folytatódik.
