„Idén tíz éve adtak ki engedélyeket szélerőművek létesítésére Magyarországon, a kerek évforduló ellenére a szeles szektor szereplői mégis távol állnak attól, hogy pezsgőt bontsanak. 2006 volt ugyanis az első ilyen alkalom, és egyben az utolsó is” – így kezdődik a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható friss cikkünk, amelyben a hazai szélenergia politikai vonatkozásaival foglalkozunk elsősorban. Egész pontosan azzal, hogy bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adnak ki újabb engedélyeket, azaz nálunk 10 éve megállt az idő, e tekintetben biztosan.
Sőt, a helyzet még ennél is rosszabb a hazai szélenergia-szektor szempontjából, mert minden jel szerint hiába vártak új tender kiírására.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis arról tájékoztatta a Magyar Narancsot, hogy 2020-ra Magyarországnak a villamosenergia-termelésben el kell érnie a 13 százalékos megújuló arányt (ez uniós előírás, a megújuló arány nálunk jelenleg 10 százalék körül mozog – N.G.M.), erre viszont – hangsúlyozták – az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz. Továbbá, hogy a „magyar villamosenergia-rendszer adottságai és a nemzetközi – elsősorban német – példák alapján a tárca nem tartja indokoltnak további szélerőművek létesítését Magyarországon”.
Ha pedig az állam nem akarja, hogy legyenek új szélerőművek, akkor nem is lesznek, hiszen azokat csakis állami engedéllyel lehet telepíteni.
A kormány döntésének hátterében politikai és energetikai okok is állnak, ezt részletesen feltárjuk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban. Ahogy arra is választ adunk, hogy a szélenergia miért nem passzol bele abba a megújulóenergia-koncepcióba, amelyet az Orbán-kormány mértékkel, de támogathatónak tart.
