Ne halogassa tovább, ismerkedjen meg az alt-right magyar sztárjával, Melissával!

  • narancs.hu
  • 2017. március 31.

Kis-Magyarország

Százezres nézettsége van a YouTube-on, és hajmeresztő dolgokra is képes.

Hosszú cikket közlünk a frissen megjelent Magyar Narancsban a hazánkban tanyázó külföldi szélsőjobbos közösségről. Van benne amerikai, brit, francia, svéd és német szereplő is.

Közülük mindenképpen külön figyelemre érdemes Mészáros Melissa, aki magyar felmenőkkel rendelkezik, és szüleivel sokáig New Jerseyben is élt. A 2000-es években tértek haza Magyarországra, a lány ma is Győrben lakik. Vloggerkedik, valamint segít a Budapesten élő Daniel Fribergnek és Tor Westmannak az altright.com-ot szerkeszteni, emellett fordít is. (Mészárost felkerestük, de nem kívánt nyilatkozni.) Egy interjúban azt mondja, „biztos vagyok benne, hogy a jobbos amerikaiak mindent megtalálnak Budapesten, amit keresnek, vagy egy kisebb városban, faluban, ahol az emberek még inkább konzervatívak”. Magyarországon jó, hogy a „nők sikkesek és nőiesek, a férfiak keményen dolgoznak, és úgy viselkednek, ahogy egy férfinak viselkednie kell”. Az alt­right.com-on és a YouTube-on is láthatók Mészáros angol videói: ezekben ekézi a feministákat vagy a menekülteket.

Külön figyelemre méltó, hogy ezt a videóját közel százezren látták már a YouTube-on. Ebben speciel a feministákat osztja nagy élvezettel.

De van, amikor egészen érdekes megoldásokkal rukkol elő. Ebben a posztban a menekültekről van szó.

 

 

Ez a megoldása pedig például már-már felér egy műalkotással:

Egyszer Győrben elment „migránst vadászni”, ami többek közt abból állt, hogy két színes bőrű srácot óvatosan követett, majd hazament. Mészáros sokat mosolyog, és elégedett az Orbán-rendszerrel (bár sokallja a korrupciót), egyszer azt is bevallotta, min tépelődik olykor: „Néha igazán nem tudom eldönteni, hogy a migránsok vagy a liberálisok irritálnak jobban.” Érdemes figyelemmel kísérni ezt a fiatal tehetséget, mert valamiért úgy érezzük: hallani fogunk még róla. Ha kicsit csiszolódik, és még több gyűlöletet és uszítást képes kipréselni magából, a végén még ő lesz a magyar Tomi Lahren!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.