Ne halogassa tovább, ismerkedjen meg az alt-right magyar sztárjával, Melissával!

  • narancs.hu
  • 2017. március 31.

Kis-Magyarország

Százezres nézettsége van a YouTube-on, és hajmeresztő dolgokra is képes.

Hosszú cikket közlünk a frissen megjelent Magyar Narancsban a hazánkban tanyázó külföldi szélsőjobbos közösségről. Van benne amerikai, brit, francia, svéd és német szereplő is.

Közülük mindenképpen külön figyelemre érdemes Mészáros Melissa, aki magyar felmenőkkel rendelkezik, és szüleivel sokáig New Jerseyben is élt. A 2000-es években tértek haza Magyarországra, a lány ma is Győrben lakik. Vloggerkedik, valamint segít a Budapesten élő Daniel Fribergnek és Tor Westmannak az altright.com-ot szerkeszteni, emellett fordít is. (Mészárost felkerestük, de nem kívánt nyilatkozni.) Egy interjúban azt mondja, „biztos vagyok benne, hogy a jobbos amerikaiak mindent megtalálnak Budapesten, amit keresnek, vagy egy kisebb városban, faluban, ahol az emberek még inkább konzervatívak”. Magyarországon jó, hogy a „nők sikkesek és nőiesek, a férfiak keményen dolgoznak, és úgy viselkednek, ahogy egy férfinak viselkednie kell”. Az alt­right.com-on és a YouTube-on is láthatók Mészáros angol videói: ezekben ekézi a feministákat vagy a menekülteket.

Külön figyelemre méltó, hogy ezt a videóját közel százezren látták már a YouTube-on. Ebben speciel a feministákat osztja nagy élvezettel.

De van, amikor egészen érdekes megoldásokkal rukkol elő. Ebben a posztban a menekültekről van szó.

 

 

Ez a megoldása pedig például már-már felér egy műalkotással:

Egyszer Győrben elment „migránst vadászni”, ami többek közt abból állt, hogy két színes bőrű srácot óvatosan követett, majd hazament. Mészáros sokat mosolyog, és elégedett az Orbán-rendszerrel (bár sokallja a korrupciót), egyszer azt is bevallotta, min tépelődik olykor: „Néha igazán nem tudom eldönteni, hogy a migránsok vagy a liberálisok irritálnak jobban.” Érdemes figyelemmel kísérni ezt a fiatal tehetséget, mert valamiért úgy érezzük: hallani fogunk még róla. Ha kicsit csiszolódik, és még több gyűlöletet és uszítást képes kipréselni magából, a végén még ő lesz a magyar Tomi Lahren!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.