Ne halogassa tovább, ismerkedjen meg az alt-right magyar sztárjával, Melissával!

  • narancs.hu
  • 2017. március 31.

Kis-Magyarország

Százezres nézettsége van a YouTube-on, és hajmeresztő dolgokra is képes.

Hosszú cikket közlünk a frissen megjelent Magyar Narancsban a hazánkban tanyázó külföldi szélsőjobbos közösségről. Van benne amerikai, brit, francia, svéd és német szereplő is.

Közülük mindenképpen külön figyelemre érdemes Mészáros Melissa, aki magyar felmenőkkel rendelkezik, és szüleivel sokáig New Jerseyben is élt. A 2000-es években tértek haza Magyarországra, a lány ma is Győrben lakik. Vloggerkedik, valamint segít a Budapesten élő Daniel Fribergnek és Tor Westmannak az altright.com-ot szerkeszteni, emellett fordít is. (Mészárost felkerestük, de nem kívánt nyilatkozni.) Egy interjúban azt mondja, „biztos vagyok benne, hogy a jobbos amerikaiak mindent megtalálnak Budapesten, amit keresnek, vagy egy kisebb városban, faluban, ahol az emberek még inkább konzervatívak”. Magyarországon jó, hogy a „nők sikkesek és nőiesek, a férfiak keményen dolgoznak, és úgy viselkednek, ahogy egy férfinak viselkednie kell”. Az alt­right.com-on és a YouTube-on is láthatók Mészáros angol videói: ezekben ekézi a feministákat vagy a menekülteket.

Külön figyelemre méltó, hogy ezt a videóját közel százezren látták már a YouTube-on. Ebben speciel a feministákat osztja nagy élvezettel.

De van, amikor egészen érdekes megoldásokkal rukkol elő. Ebben a posztban a menekültekről van szó.

 

 

Ez a megoldása pedig például már-már felér egy műalkotással:

Egyszer Győrben elment „migránst vadászni”, ami többek közt abból állt, hogy két színes bőrű srácot óvatosan követett, majd hazament. Mészáros sokat mosolyog, és elégedett az Orbán-rendszerrel (bár sokallja a korrupciót), egyszer azt is bevallotta, min tépelődik olykor: „Néha igazán nem tudom eldönteni, hogy a migránsok vagy a liberálisok irritálnak jobban.” Érdemes figyelemmel kísérni ezt a fiatal tehetséget, mert valamiért úgy érezzük: hallani fogunk még róla. Ha kicsit csiszolódik, és még több gyűlöletet és uszítást képes kipréselni magából, a végén még ő lesz a magyar Tomi Lahren!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.