Ne halogassa tovább, ismerkedjen meg az alt-right magyar sztárjával, Melissával!

  • narancs.hu
  • 2017. március 31.

Kis-Magyarország

Százezres nézettsége van a YouTube-on, és hajmeresztő dolgokra is képes.

Hosszú cikket közlünk a frissen megjelent Magyar Narancsban a hazánkban tanyázó külföldi szélsőjobbos közösségről. Van benne amerikai, brit, francia, svéd és német szereplő is.

Közülük mindenképpen külön figyelemre érdemes Mészáros Melissa, aki magyar felmenőkkel rendelkezik, és szüleivel sokáig New Jerseyben is élt. A 2000-es években tértek haza Magyarországra, a lány ma is Győrben lakik. Vloggerkedik, valamint segít a Budapesten élő Daniel Fribergnek és Tor Westmannak az altright.com-ot szerkeszteni, emellett fordít is. (Mészárost felkerestük, de nem kívánt nyilatkozni.) Egy interjúban azt mondja, „biztos vagyok benne, hogy a jobbos amerikaiak mindent megtalálnak Budapesten, amit keresnek, vagy egy kisebb városban, faluban, ahol az emberek még inkább konzervatívak”. Magyarországon jó, hogy a „nők sikkesek és nőiesek, a férfiak keményen dolgoznak, és úgy viselkednek, ahogy egy férfinak viselkednie kell”. Az alt­right.com-on és a YouTube-on is láthatók Mészáros angol videói: ezekben ekézi a feministákat vagy a menekülteket.

Külön figyelemre méltó, hogy ezt a videóját közel százezren látták már a YouTube-on. Ebben speciel a feministákat osztja nagy élvezettel.

De van, amikor egészen érdekes megoldásokkal rukkol elő. Ebben a posztban a menekültekről van szó.

 

 

Ez a megoldása pedig például már-már felér egy műalkotással:

Egyszer Győrben elment „migránst vadászni”, ami többek közt abból állt, hogy két színes bőrű srácot óvatosan követett, majd hazament. Mészáros sokat mosolyog, és elégedett az Orbán-rendszerrel (bár sokallja a korrupciót), egyszer azt is bevallotta, min tépelődik olykor: „Néha igazán nem tudom eldönteni, hogy a migránsok vagy a liberálisok irritálnak jobban.” Érdemes figyelemmel kísérni ezt a fiatal tehetséget, mert valamiért úgy érezzük: hallani fogunk még róla. Ha kicsit csiszolódik, és még több gyűlöletet és uszítást képes kipréselni magából, a végén még ő lesz a magyar Tomi Lahren!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.