„Ha minden a jogszabályok szerint történik, akkor nekünk nem is kellett volna bíróságra menni. Így viszont vesztettünk több mint három évet, amit már senki nem ad vissza nekünk. Pedig a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályának 2018 júliusában – a kezünkben lévő jogerős bírósági ítéletet figyelembe véve – csak egyetlen lehetősége volt: vadászati jogosultságunkat nyilvántartásba kellett volna venni. Nem tette, most a Szegedi Ítélőtábla ítélete kötelezi az első fokú hatóságot, hogy e jogszabálysértés miatt folytasson le új eljárást” – mondta a Narancs.hu-nak Lovas Mihály bélmegyeri gazdálkodó és vadász. A férfi társaival, Lovas Józseffel és Komáromi Mátyással már 2016 augusztusában szembe került Mészáros Lőrinccel, aki akkor a bélmegyeri vadászkastély megvásárlásával és helyi vadászterületek megszerzésével nyitotta itteni pályafutását.
A történet megértéséhez vissza kell menni az időben. Még 2016 augusztusában hívták össze a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az akkor hatályba lépő új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy egy másik szervezet, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a másik társaság évtizedeken keresztül gazdálkodott. Nem mellékesen a területre szóló előhaszonbérleti jogosultságuk – a vadászati osztály jóváhagyásával – 2017-ig érvényes volt. Ráadásul Lovas József gazdasága az újonnan kialakított és az oligarchához közel álló vadásztársaság területének kellős közepén van, így a szomszédból nézheti, hogy Mészárosék hajtják a vadakat. Ugyanis az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia, ahogy erről annak idején a hvg.hu beszámolt.
Szinte minden szabálytalan
Utóbb azonban kiderült, hogy a közgyűlés szóban forgó napirendi pontjával összefüggésben szinte semmi sincs rendben. Az előírások szerint eleve csak akkor lehetett volna a kizárásról szavazni, ha az a közgyűlési hirdetményben napirendként szerepel, ez azonban elmaradt. Ráadásul a Nemzeti Földalapkezelő elnökének aláírása szemmel láthatóan hamis azon a meghatalmazáson, ami a kizárásról való szavazásra jogosította fel a jelen levő képviselőt. Ugyancsak a visszásságok közé tartozik, hogy a hetvenhat földtulajdonos meghatalmazása hiányzik a papírokról. Ehhez kapcsolódóan a kizárásról csak az összes földtulajdonos a tulajdonosi hányadának mértéke szerint szavazhatott volna, de nem így történt. Visszás az is, hogy a meglevő állami meghatalmazás más területre szóló meghatalmazást tartalmazott. Az állami meghatalmazásoknál a törvény előírja, hogy az illetékes miniszter is jóváhagyja, ez is elmaradt.
A közgyűlésen végrehajtott „hatalomátvétel” tehát jogilag ezer sebből vérzett. Mindezt első fokon a Békési Járásbíróság, majd 2018 júliusában a Gyulai Törvényszék is megállapította.
A saját földjükről kizárt vadászok az ominózus vadászati közgyűlés eleve szabálytalanul előterjesztett napirendi pontjának bírósági semmissé nyilvánítása után a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályához fordultak. Kérték, hogy a hivatal érvényesítse a vadászati jogosultságra történő nyilvántartásba vételüket. Legnagyobb megdöbbenésükre ez azonban nem történt meg. A kormányhivatal arra hivatkozott, hogy az ügyben a Gyulai Törvényszéken született jogerős ítélettel szemben a Mészáros Lőrinc fia vezette vadásztársaság a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A nyilvántartásba vétel megtagadását azzal indokolták, hogy a 2016. augusztus 16-i bélmegyei vadásztársasági közgyűlés összehívásának szabályszerűségét utóbb vitatta Mészárosék vadásztársasága.
Helikopterrel Bélmegyerre
Nem egyszer, nem kétszer, hanem rendszeresen helikopterrel érkezik Mészáros Lőrinc bélmegyei birtokára, mondta lapunknak több helybéli is. Ennek a gyorsaságon és a gazdagságon kívül az lehet az oka, amire Mészáros Lőrinc is többször panaszkodott, hogy Bélmegyer környékén nagyon rosszak az utak. A közúti helyzet azóta valamelyest javult, de a helikopteres utazások maradtak.
Alkotmányjogi panasz is született
„Mindez nyilvánvaló jogászkodás és időhúzás volt a vadászati hatóság részéről, miközben nekünk a leghatározottabban az volt az érzésünk, a hajuknál előrángatott érveket és álindokokat keresnek arra, hogy valamiféleképpen megpróbáljanak kedvezni a Mészárosék vezette Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaságnak” – mondta Lovas Mihály.
A Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaság intézőbizottsága véleménye szerint a közigazgatásban hatósági szerepet betöltő,
a Békés Megyei Kormányhivatal szervezetén belül működő vadászati osztály nem pártatlanul és a jogszabályoknak megfelelően járt el.
Az egymással több fronton jogi harcban és perben álló felek csatája 2016 augusztusa óta folyamatosan tart, olykor nagyobb, máskor kisebb csatazajjal. A három bélmegyeri vadász kérésére alkotmányjogi panaszt adott be a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az Alkotmánybíróságra, amelyben az indítványozók a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való az Alaptörvényben is biztosított jogának figyelmen kívül hagyását és csorbítását kifogásolták. Az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította. Minderre azért is volt szükség - amint azt a bélmegyeri vadászok lapunknak kifejtették - hogy az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kihasználva lehetségessé váljon az is: ügyüket a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága tárgyalhassa.
Jogszabálysértő, ezért semmis
Itt jutunk vissza a Szegedi Ítélőtábla friss ítéletéhez. A dél-alföldi régióközpont táblabírósága ítéletében megsemmisítette a Békés Megyei Kormányhivatal ügyben hozott korábbi határozatát, amellyel a Gyulai Törvényszék jogerős döntése ellenére nem vették nyilvántartásba a három Mészáros Lőrinccel szembekerült bélmegyeri vadász vadászati jogosultságát. Holott a jogszabályok erre kötelezték volna a hatóságot.
Ezért a Békéscsabán működő vadászati osztályt új eljárás lefolytatására kötelezi most a bíróság.
A Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletének indoklásában kifejtette: semmis az a két ok, amelyre hivatkozva korábban a Békés Megyei Kormányhivatal szerve nem vette nyilvántartásba a három vadász vadászati jogosultságát. Egyrészt a Gyulai Törvényszék az ügyben hozott jogerős döntését felülvizsgálati kérelemben megtámadta a Mészáros Lőrinc vezette vadászati társaság a Kúrián, de az a per lezárult. Így az nem lehet előfeltevése annak, hogy az ügyben érdemi határozatot hozzon a Békés megyei vadászati hatóság. Másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban egyértelműen megállapította, hogy a földtulajdonosi közösség képviselője, illetve a vadászatra jogosultság nyilvántartásba vétele egymástól független eljárás. Így a 2016-os közgyűlés Mészárosék által utólagosan vélelmezett szabálytalan összehívása nincs semmilyen kapcsolatban a vadászatra történő nyilvántartásba vétellel, annak ez nem lehet ún. előkérdése.
„A fentiek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes (a Mészáros Lőrinc fia vezette Hidashát-Bélmegyer Vadásztársaság – a szerk.) és az elsőfokú hatóság (Békés Megyei Kormányhivatal – a szerk.) határozata a felperes keresetében megjelölt okból jogszabálysértő, jogszabálysértően utasította el a felperes eljárás folytatására irányuló kérelmét, hiszen a felfüggesztés elrendelésére szolgáló egyik ok megszűnt, a másik ok pedig a Fővárosi Törvényszék iránymutatása szerint nem minősül előkérdésnek” – olvasni az ítélőtáblai ítélete indoklásában.
A Békés Megyei Kormányhivatalnak a kézhez vételtől, azaz augusztus elejétől számított 30 napon belül kell lefolytatni az új eljárást.
A fentiek fényében igen nagy meglepetésnek számítana, ha nem vennék nyilvántartásba a bélmegyeri vadászok vadászati jogosultságát.
Tűzoltó, műgyep és palló a sár ellen
A településen élők elmondása szerint Bélmegyer vadászati vonzerejét mi sem jelzi jobban, hogy annak idején többször járt itt Kádár János, egyszer Leonyid Brezsnyevvel, a SZKP főtitkárával együtt. Mostanság Semjén Zsolt és egyéb kormánytagok, vagy a kormányhoz közel álló politikusok, üzletemberek fordulnak itt meg. Egy évekkel ezelőtti vadászati szezon „nagyemberek” tartott vadászatán a sok eső miatt nagy sár volt. Ezért egy iderendelt tűzoltóautóval tisztították meg a sáros utat, majd a sárba műgyepet és hatalmas pallók sokaságát tették le, hogy nem legyen, vagy minél kevésbé legyen sáros az „új urak” csizmája. Egy hajtó arra emlékezik, hogy Kádár még maga vette le a sáros csizmáját.
„Ennek az ügynek rengeteg, bennünket érintő fájdalmas tanulsága van. De egyik sem olyan, amely akár még csak finomítva is elbírná a nyomdafestéket” – mondta Lovas Mihály. A bélmegyeri vadászok felidézték: még 2006-ban, a vadászterületek akkori újbóli kialakítása miatt konfliktusba keveredtek MSZP-s körökkel is, így személyesen Benedek Fülöppel, aki akkor az agrártárca államtitkára volt. Ám a bíróságon, a számukra kedvezően lezárult jogvitát követő egy hónapon belül a jogszabályoknak megfelelően bejegyezték a vadászterületüket. Akkor még úgy tűnt, működik a jogállam. Azaz, „kisember” tud jogot érvényesíteni a politikai hatalom képviselőivel szemben.
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
