2013. december: Fazekas Sándor agrárminiszter bejelenti, hogy megszűnik az édesvízi halászat, így a Balatonon is felhagynak vele, a víz és a hal marad a horgászoknak, akik viszont nem adhatják el a kifogott halat.
2014. december: Bitay Márton Örs agrárállamtitkár egy siófoki sajtótájékoztatón arról beszél: „balatoni hal az, amit annak mondunk, a vízgyűjtő terület tógazdaságaiban nevelt hal lesz mostantól a balatoni”.
2016: Orbán Viktor megdöbbenésének ad hangot, amiért nincs balatoni hal a tóparti éttermek és halsütödék étlapján.
2021. június: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. felterjesztése nyomán uniós eredetvédelmet kap a balatoni hal,
e szerint balatoni halnak lehet nevezni a Balaton vízgyűjtő területén tenyésztett pontyot és fogassüllőt.
2021. augusztus 9: Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című, immár rendszeres időközönként jelentkező podcastjában jelenti be, hogy újra van balatoni hal, visszakerülhet az étlapokra, továbbá személyesen garantálja, hogy nincs minőségbeli különbség a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tógazdaságaiban tenyésztett és a valóban balatoni hal között.
Ha közel hét év késsel is, de valóra váltak az állami földek dobra verését levezénylő, majd a szaktárcától távozó Bitay államtitkár siófoki szavai: immár tényleg „az a balatoni hal, amit annak mondunk”. Az állami tulajdonú balatoni halgazdálkodási társaság Balaton-közeli tógazdaságaiban nevelkedő pontyra és süllőre lehet mostantól azt mondani, hogy balatoni.
„Csak részben vagyok elégedett”
Steinmetz Ádám jobbikos képviselő az elmúlt időszakban többször is felszólalt és kérdést intézett az illetékesekhez, szorgalmazva, hogy valamilyen módon tegyék lehetővé: a Balaton-partra érkező turisták megkóstolhassák a kiváló minőségű balatoni halat. A Narancs.hu most azt kérdezte korábbi vízilabdás olimpiai bajnokunktól: erre gondolt-e és most elégedett-e?
„Nem erre gondoltam, és csak részben vagyok elégedett, van még mit finomítani, egyeztetni a témában” – válaszolta Steinmetz. „Az egy félresikerült miniszteri válasz volt korábban, hogy aki balatoni halat akar enni, az fogja ki magának a Balatonból. Ennél azért komolyabban kellene venni, hogy igenis van igény a balatoni halra. Előrelépést jelent az uniós eredetvédelem, mert legalább a magyar, ezen belül is a balatoni régiós pontyot és süllőt védi, azt népszerűsíti a román süllő, vagy a kazah keszeg helyett. Lenne igény ugyanakkor a valódi balatoni halra is, ezért minimális, a horgászfogást nem befolyásoló mértékű szelektív halászatra továbbra is szükség volna, hogy legalább egynémely étteremben kínálhassanak valódi balatoni halat is. Ott, ahol olyan a vendégkör, amelyik képes azt megfizetni – ha már amúgy is a többet költő turisták után vágyakozunk.”
Steinmetz szerint akár a falusi vendégasztal keretében lehetővé kellene tenni azt is, hogy a horgász a kifogott halat elkészíthesse, feltálalhassa, saját sajtja, bora mellé. „Az uniós eredetvédelem lehet az első lépés. Úgy látom, további egyeztetések kellenének még a horgászokkal, a vendéglátósokkal és a balatoni halgazdálkodási társasággal. Fontos a minőségi hal védelme, de ne csapjuk be az embereket; arra mondjuk rá, hogy balatoni, ami valóban a Balaton vizéből származik, így gondolom korrektnek, ne tévesszük meg a fogyasztókat!” – hangsúlyozza a jobbikos parlamenti képviselő.
Agrársiker vagy átvágás?
Ennél egy kicsit erősebben fogalmazott nemrég a Balatontipp.hu portál, amikor A tanú című film híres jelenetéhez hasonlította a balatoni hal uniós elismerését. „Ahogy Virág elvtárs akkor Pelikán József kezébe nyomta a narancsnak kinevezett citromot, és kijelentette, hogy ez narancs, nem nyitok vitát a kérdés felett, mi is úgy kaptuk meg a Balaton vízgyűjtő területén lévő halastavakban nevelt halakat balatoni halként. Vitát erről sem lehet nyitni, mert jogszabályban rögzítették, hogy az előírásoknak megfelelő helyen és módon nevelt fogassüllőket és a pontyokat balatoni halnak kell tekinteni.”
Mi az igazság? Amolyan magyarosan még az uniót is sikerült „átvágnunk”? Vagy inkább, ahogyan az Origo tálalta a hírt, „elképesztő agrársiker” (sic!) a balatoni hal uniós oltalma?
Áder János legfrissebb podcastjában Szári Zsolttól, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától (aki egyben a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos is) kérdezte, hogy meg tudná-e különböztetni a tógazdasági és a balatoni süllőt? Szári azt felelte: a balatoni süllő bőre világosabb, de mire az asztalra kerül, már nincs különbség a kettő között, sőt ha ő halat főz, akkor az általa a Balatonból kifogott pontyhoz mindig tesz tógazdaságit is. A köztudottan szenvedélyes pecás köztársasági elnök hozzátette: „Nincs minőségi különbség, tanúsíthatom!”
A balatoni halászati társaságnál anno több évtizedet eltöltő szakember, Csapó István is cáfolta a Narancs.hu-nak, hogy egy tógazdasági hal eleve rosszabb (iszapízű) volna. Úgy vélte, ma már
a nevelőtavakban is lehet olyan körülményeket teremteni, mintha a hal a Balatonban nőne fel.
Csibrák Károly, a csak Halas Karcsiként ismert zamárdi halsütödés ugyanakkor néhány éve azt mondta a Somogy megyei napilapnak: „Kazah keszeg a Balatonnál: agyrém! Európa egyik legjobb ízű hala a balatoni, e közben iszap ízű tógazdasági halakkal kell »kínlódnunk«.”
Még nem balatoni a hal
A Narancs.hu körülnézett, mi a helyzet a tónál 2021 nyarán, amikor elméletileg már újra lehetne balatoni halat kínálni az éttermeknek és halsütödéknek. Több, főleg a Balaton déli partján üzemelő vendéglátóhelyet kérdeztünk meg.
„Hozzászoktak lassan a vendégek, hogy nincs balatoni hal, ma már nem is nagyon keresik” – válaszolták a balatonszemesi András büfében. „De legalább már kevésbé népszerű a hekk, inkább a keszeget és a süllőt kérik. Nem is vagyunk vele tisztában, nem volt még időnk a szezonban azzal foglalkozni, hogyan tudnánk ismét balatoni halat kínálni.”
A siófoki Sió halsütőben hallottak ugyan a balatoni hal uniós eredetvédelméről, de a balatonszemesi kollégákhoz hasonlóan ők is majd szeptemberben érnek rá leülni és megfontolni, hogyan lehetne élniük az új lehetőséggel. Ott is azt hallottuk: nem központi téma a vendégek körében, hogy balatoni-e a hal. Balatonlellén, Sanyi halsütőjénél ellenben kifejezetten keresik a vendégek ezen a nyáron is a balatoni halat, amivel a vendéglátóhely, ha minimális mennyiségben is, de tud szolgálni. A tavaszi balatoni vízeresztéskor ugyanis a siófoki Sió-zsilip csapdájában fennakadt angolnát és kárászt vásároltak a halgazdaságtól. A pontyot most is a zrt. egyik tógazdaságából szerzik be, ennek jó ugyan az íze, de nem írják ki, hogy balatoni.
A fonyódi Makkos étterem 16 féle halétket kínál, de az étlapon egyik tételhez sincs odaírva, hogy balatoni. A régiós ízekre nagyon odafigyelő balatonszemesi Kistücsök aktuális kínálatában keszthelyi tokhal szerepel, míg a balatonfüredi Baricska csárda a megszokottat adja: rántott ponty, rántott fogas, pontyhalászlé, de itt sincs feltüntetve, hogy bármelyik is balatoni, vagy legalább „balatoni” volna. A kör itt egyelőre bezárul.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
