Kaposvár folytatta a vidéki demonstrációk sorát: háromszázan tiltakoztak a túlóratörvény ellen és a sajtószabadságért

  • Huszka Imre
  • 2019. január 9.

Kis-Magyarország

A kaposvári tüntetés egyik szónoka az a Bogdán Erik volt, aki a városháza közeli „hírportálnál” tudósítani szeretett volna az ellenzék korábbi tüntetéséről, ám ezt a főnöke, a főszerkesztő megtiltotta. Már nem ott dolgozik.

A somogyi megyeszékhelyen rendezett kedd esti megmozdulás szervezői – ezúttal a teljes ellenzéki pártpaletta és a korábban is közreműködő közalkalmazotti és vasas szakszervezet – ismét a felvonulás műfaját választották, most fáklyák nélkül. A menetben, amely a Petőfi-szobortól indult, és a Kossuth tér érintésével érkezett a már hagyományosnak nevezhető tüntetési helyszínre, az Európa térre, a régi-új megyeháza elé, az összes ellenzéki pártzászló és -jelvény látható volt, a korábbról megismert molinókkal együtt.

false

Fotó: A szerző felvétele



A kivilágított nagyteremben: a kurzustörténész
Ha jelenlévők többsége tudta volna, hogy a megyegyűlés kivilágított nagytermében éppen a város egyre kétesebb hírnévnek örvendő díszpolgára, Szakály Sándor történész készül megtartani előadását a somogyi 44-es gyalogezred első világháborús szerepéről, valószínűleg neki is kijut néhány a keresetlen, Orbán Viktor és a Fidesz, no meg a Gundel étterem sérelmére elkövetett bekiabálásokból. Szakály Sándorról épp most, az általa vezetett Berzsenyi Társaság honlapján megjelent laudációból tudhattuk meg, hogy 2024-ig ismét ő a Veritas Intézet főigazgatója. Szakály Sándor kaposvári kultúrharcos „munkásságáról” tavaly októberben számoltunk be a magyarnarancs.hu-n.

A felmondott újságíró
A tüntetés első szónoka az a december 18-ig újságíróként dolgozó kaposvári fiatalember, Bogdán Erik volt, aki azzal tett szert országos hírnévre, hogy korábbi munkahelyén, a Kaposvár Most nevű helyi portálon tudósítani szeretett volna az ellenzék akkori tüntetéséről, ám ezt a főnöke, a főszerkesztő megtiltotta, és Bogdánt – nehogy valami meggondolatlanságot csináljon – a szerkesztőségi rendszerből is offolták.

false

Fotó: A szerző felvétele



Ezért felmondott, és történetét – persze a Szita Károly és a Fidesz legelszántabb médiatámogatójának számító, pályázati pénzekkel és állami hirdetésekkel degeszre tömött „Most médiacsoport” berkeiben uralkodó, finoman szólva is abszurd viszonyok részleteivel együtt – megírta az országos média még megmaradt, kritikus részének.

Bogdán Erik felszólalásának fókuszában – érthetően módon – a sajtószabadság volt. Érzelmes narratívájára talán fiatalsága ad némi magyarázatot. Értelmezésében a sötét városháza és az ott mákonyt párló gonosz politikus-méregkeverők tehetnek arról, hogy az önkormányzat propaganda-hadseregében a sok jóravaló médiamunkás szakmányban hazudni kénytelen. Mert hogy el kell tartani a családot, és fizetni a részleteket: őt is csak fiatalsága és függetlensége rántotta ki az örvényből.

false

 

Fotó: A szerző felvétele



A gumifeldolgozó ellen már összefogtak
Két szakszervezeti felszólaló követte Bogdánt. Utasi Tamás, a szakszervezeti megmozdulások állandó résztvevője a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetéről szólt. Kiemelte: van olyan terület, ahol tíz éve nem volt béremelés, különösen a vidéken, kisebb településeken dolgozók szenvedik meg a kormányzat érzéketlenségét.

Hornyák József, a Vasas Szakszervezet egyik helyi titkára követte Utasit a felszólalók sorában: megköszönte a szervezők támogatását, és a demonstrációk folytatását ígérte.
A megmozdulást a szervezők nevében Pintér Attila zárta: az MSZP-s önkormányzati képviselő utalt arra, hogy ha a helyi ellenzék össze tudott fogni 2016-ban a gumifeldolgozó elleni aláírásgyűjtés idején, akkor 2019-nek is képes lesz együtt nekivágni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.