Kaposvár folytatta a vidéki demonstrációk sorát: háromszázan tiltakoztak a túlóratörvény ellen és a sajtószabadságért

  • Huszka Imre
  • 2019. január 9.

Kis-Magyarország

A kaposvári tüntetés egyik szónoka az a Bogdán Erik volt, aki a városháza közeli „hírportálnál” tudósítani szeretett volna az ellenzék korábbi tüntetéséről, ám ezt a főnöke, a főszerkesztő megtiltotta. Már nem ott dolgozik.

A somogyi megyeszékhelyen rendezett kedd esti megmozdulás szervezői – ezúttal a teljes ellenzéki pártpaletta és a korábban is közreműködő közalkalmazotti és vasas szakszervezet – ismét a felvonulás műfaját választották, most fáklyák nélkül. A menetben, amely a Petőfi-szobortól indult, és a Kossuth tér érintésével érkezett a már hagyományosnak nevezhető tüntetési helyszínre, az Európa térre, a régi-új megyeháza elé, az összes ellenzéki pártzászló és -jelvény látható volt, a korábbról megismert molinókkal együtt.

false

Fotó: A szerző felvétele



A kivilágított nagyteremben: a kurzustörténész
Ha jelenlévők többsége tudta volna, hogy a megyegyűlés kivilágított nagytermében éppen a város egyre kétesebb hírnévnek örvendő díszpolgára, Szakály Sándor történész készül megtartani előadását a somogyi 44-es gyalogezred első világháborús szerepéről, valószínűleg neki is kijut néhány a keresetlen, Orbán Viktor és a Fidesz, no meg a Gundel étterem sérelmére elkövetett bekiabálásokból. Szakály Sándorról épp most, az általa vezetett Berzsenyi Társaság honlapján megjelent laudációból tudhattuk meg, hogy 2024-ig ismét ő a Veritas Intézet főigazgatója. Szakály Sándor kaposvári kultúrharcos „munkásságáról” tavaly októberben számoltunk be a magyarnarancs.hu-n.

A felmondott újságíró
A tüntetés első szónoka az a december 18-ig újságíróként dolgozó kaposvári fiatalember, Bogdán Erik volt, aki azzal tett szert országos hírnévre, hogy korábbi munkahelyén, a Kaposvár Most nevű helyi portálon tudósítani szeretett volna az ellenzék akkori tüntetéséről, ám ezt a főnöke, a főszerkesztő megtiltotta, és Bogdánt – nehogy valami meggondolatlanságot csináljon – a szerkesztőségi rendszerből is offolták.

false

Fotó: A szerző felvétele



Ezért felmondott, és történetét – persze a Szita Károly és a Fidesz legelszántabb médiatámogatójának számító, pályázati pénzekkel és állami hirdetésekkel degeszre tömött „Most médiacsoport” berkeiben uralkodó, finoman szólva is abszurd viszonyok részleteivel együtt – megírta az országos média még megmaradt, kritikus részének.

Bogdán Erik felszólalásának fókuszában – érthetően módon – a sajtószabadság volt. Érzelmes narratívájára talán fiatalsága ad némi magyarázatot. Értelmezésében a sötét városháza és az ott mákonyt párló gonosz politikus-méregkeverők tehetnek arról, hogy az önkormányzat propaganda-hadseregében a sok jóravaló médiamunkás szakmányban hazudni kénytelen. Mert hogy el kell tartani a családot, és fizetni a részleteket: őt is csak fiatalsága és függetlensége rántotta ki az örvényből.

false

 

Fotó: A szerző felvétele



A gumifeldolgozó ellen már összefogtak
Két szakszervezeti felszólaló követte Bogdánt. Utasi Tamás, a szakszervezeti megmozdulások állandó résztvevője a közalkalmazottak egyre nehezebb helyzetéről szólt. Kiemelte: van olyan terület, ahol tíz éve nem volt béremelés, különösen a vidéken, kisebb településeken dolgozók szenvedik meg a kormányzat érzéketlenségét.

Hornyák József, a Vasas Szakszervezet egyik helyi titkára követte Utasit a felszólalók sorában: megköszönte a szervezők támogatását, és a demonstrációk folytatását ígérte.
A megmozdulást a szervezők nevében Pintér Attila zárta: az MSZP-s önkormányzati képviselő utalt arra, hogy ha a helyi ellenzék össze tudott fogni 2016-ban a gumifeldolgozó elleni aláírásgyűjtés idején, akkor 2019-nek is képes lesz együtt nekivágni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.