Gyenge kísérlet egy egyetem megmentésére: fideszes ötlet, amit csak az ellenzék támogatott

  • Huszka Imre
  • 2020. május 25.

Kis-Magyarország

A somogyi megyeszékhelyen még sokáig téma lesz az Országgyűlés elé került, a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat módosítása. Ennek alapján 2020. augusztus elsejétől a Kaposvári Egyetem összeolvad a Szent István Egyetem, Gödöllő székhellyel.

A Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatról és annak kaposvári fogadtatásáról még április elején beszámolt a Narancs.hu, ám a benyújtás és a végül május 19-én Fidesz-KDNP kétharmaddal megszavazott döntés közt lezajlott fejlemények sem tanulságok nélkül valók.

A helyi, főleg másodvonalbeli fideszesek által terjesztett pletykák szerint még messze nincs lezárva a Kaposvári Egyetem ügye: számos változat keringett a lehetséges megoldásokról, kezdve a három, nem agrárius kar leválásától egy esetleges új „megmentő” megjelenéséig. Azt, hogy a helyzet senkinek nincs ínyére, a helyi Fidesz-potentátok megnyilvánulásaiból is jól érzékelhető.

Szita Károly polgármester, aki a koronavírus megjelenése óta lelkesen nyilatkozik a kormánysajtó minden lehetséges fórumán, a Bayer-showtól a Kossuth Rádióig, két hónap alatt mindössze egy félmondatot tudott kipréselni magából az egyetem beolvasztásáról a helyi, természetesen Fidesz-befolyás alatt lévő rádiónak. Úgy fogalmazott: „nagyszerű, hogy a két egyetem összefogásával kelet-európai mércével is komoly” intézmény jön létre, s „józan ésszel belátható, hogy a kettő több mint egy”.

Semjén, Szita, Gelencsér: itt még jópofiznak

Semjén, Szita, Gelencsér

Fotó: Gelencsér Attila/Facebook.com

Gelencsér komolytalan próbálkozása

Gelencsér Attila, a város kormánypárti országgyűlési képviselője még ennél is szerényebb produkcióval állt elő: egyszavas módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyben nemes egyszerűséggel Kaposvárt javasolta a létrejövő giga-agráregyetem székhelyének – Gödöllő helyett. Az utolsó pillanatban beadott indítványhoz később csatlakozott néhány somogyi és zalai képviselő, ám az igazi meglepetés a részletes vitán, a kulturális bizottságban érte a résztvevőket.

Sem a módosító indítvány gazdája, sem a csatlakozók közül senki nem jelent meg az ülésen, hogy akár egy bővített mondattal is érveljen a javaslat mellett, a jelenlévők legnagyobb megdöbbenésére.

Így esett meg Gelencsérrel az rég óta nem látott eset – aki az egyik korábbi plenáris ülésen úgy fogalmazott: „a somogyi ámbörökér’ a világ végire is ámönnék” –, hogy saját párttársai szavazták le módosítóját, és az ellenzék támogatta.

Mások sikeresen lobbiztak

Ehhez képest a végszavazás után feltett a Facebook-oldalára egy képet a parlamentből, s büszkén taglalta, milyen rendkívül fontos törvényeket sikerült tető alá hozniuk a nap folyamán – csupán a felsőoktatási törvény módosításáról és a Kaposvári Egyetem beolvasztásáról felejtett el beszámolni a választóknak.

Gelencsér csak a buktáról nem számolt be

Gelencsér csak a buktáról nem számolt be

Fotó: Gelencsér Attila/Facebook.com

Azok a fideszesek, akik viszont valóban elmondhatják, és tényleg sikeresen lobbiztak azért, hogy választókerületük kisebb-nagyobb felsőoktatási egysége ne kerüljön Palkovics László fazakába, nem kaposváriak. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere például kiharcolta, hogy a Neumann János Egyetem ne olvadjon be teljesen a Szegedi Tudományegyetembe, s a kecskeméti pedagógusképző kar a Károli Egyetem része legyen.

Mások is értek el részeredményeket a felsőoktatás aktuális átszabása során folyó belharcokban: a zalai és veszprémi képviselők néhány éve már sikeresen megfúrták a nagy múltú keszthelyi agrárkar, a Georgikon elcsatolását Veszprémtől Gödöllőhöz. Ezt most Palkovicsék ugyan keresztülvitték, de a helyi fideszesek „kárpótlásul” elkérték a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi karát a Pannon Egyetemnek, és a Gyöngyösön is sikerült „okosba' megoldani”, hogy csak az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara olvadjon be a gödöllői Szent Istvánba, ne a teljes campus.

Az örök vesztes Kaposvár

Jellemző volt, amit Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár mondott a törvény általános vitájának lezárásakor, április 8-án. Így próbált érvelni: „… fölmerült az is, hogy akkor mit tudom én, a debreceni vagy a szegedi egyetem agrárkara is menjen be a nagy egyetembe. Nem tartottuk jónak…”. Nyilván elsősorban a szegedire gondolt, amely Hódmezővásárhelyen működik, s köztudott róla, hogy Lázár János felségterülete.

Kaposvári Egyetem: elveszett önállóság

Kaposvári Egyetem: elveszett önállóság

Fotó: Kaposvári Egyetem/Facebook.com

A nagy, „közép-európai mértékkel mérve is jelentős” agráregyetem kiépítése eddig úgy tűnik, sokkal inkább a martalék-, semmint az észszerűség elveit követte. Suta botladozása a parketten valakinek, aki úgy tesz, mintha tudna táncolni, holott legfeljebb annyit sejt, hogy kinek a tyúkszemére nem tanácsos rálépni, és ki az örök vesztes – jelen esetben Kaposvár –, akit akár jól bokán is lehet rúgni.

(Címlapfotónk: A Kaposvári Egyetem standja egy korábbi foglalkoztatási és álláskeresési kiállításon. A felvétel forrása: Kaposvári Egyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.