Gyenge kísérlet egy egyetem megmentésére: fideszes ötlet, amit csak az ellenzék támogatott

  • Huszka Imre
  • 2020. május 25.

Kis-Magyarország

A somogyi megyeszékhelyen még sokáig téma lesz az Országgyűlés elé került, a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat módosítása. Ennek alapján 2020. augusztus elsejétől a Kaposvári Egyetem összeolvad a Szent István Egyetem, Gödöllő székhellyel.

A Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatról és annak kaposvári fogadtatásáról még április elején beszámolt a Narancs.hu, ám a benyújtás és a végül május 19-én Fidesz-KDNP kétharmaddal megszavazott döntés közt lezajlott fejlemények sem tanulságok nélkül valók.

A helyi, főleg másodvonalbeli fideszesek által terjesztett pletykák szerint még messze nincs lezárva a Kaposvári Egyetem ügye: számos változat keringett a lehetséges megoldásokról, kezdve a három, nem agrárius kar leválásától egy esetleges új „megmentő” megjelenéséig. Azt, hogy a helyzet senkinek nincs ínyére, a helyi Fidesz-potentátok megnyilvánulásaiból is jól érzékelhető.

Szita Károly polgármester, aki a koronavírus megjelenése óta lelkesen nyilatkozik a kormánysajtó minden lehetséges fórumán, a Bayer-showtól a Kossuth Rádióig, két hónap alatt mindössze egy félmondatot tudott kipréselni magából az egyetem beolvasztásáról a helyi, természetesen Fidesz-befolyás alatt lévő rádiónak. Úgy fogalmazott: „nagyszerű, hogy a két egyetem összefogásával kelet-európai mércével is komoly” intézmény jön létre, s „józan ésszel belátható, hogy a kettő több mint egy”.

Semjén, Szita, Gelencsér: itt még jópofiznak

Semjén, Szita, Gelencsér

Fotó: Gelencsér Attila/Facebook.com

Gelencsér komolytalan próbálkozása

Gelencsér Attila, a város kormánypárti országgyűlési képviselője még ennél is szerényebb produkcióval állt elő: egyszavas módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyben nemes egyszerűséggel Kaposvárt javasolta a létrejövő giga-agráregyetem székhelyének – Gödöllő helyett. Az utolsó pillanatban beadott indítványhoz később csatlakozott néhány somogyi és zalai képviselő, ám az igazi meglepetés a részletes vitán, a kulturális bizottságban érte a résztvevőket.

Sem a módosító indítvány gazdája, sem a csatlakozók közül senki nem jelent meg az ülésen, hogy akár egy bővített mondattal is érveljen a javaslat mellett, a jelenlévők legnagyobb megdöbbenésére.

Így esett meg Gelencsérrel az rég óta nem látott eset – aki az egyik korábbi plenáris ülésen úgy fogalmazott: „a somogyi ámbörökér’ a világ végire is ámönnék” –, hogy saját párttársai szavazták le módosítóját, és az ellenzék támogatta.

Mások sikeresen lobbiztak

Ehhez képest a végszavazás után feltett a Facebook-oldalára egy képet a parlamentből, s büszkén taglalta, milyen rendkívül fontos törvényeket sikerült tető alá hozniuk a nap folyamán – csupán a felsőoktatási törvény módosításáról és a Kaposvári Egyetem beolvasztásáról felejtett el beszámolni a választóknak.

Gelencsér csak a buktáról nem számolt be

Gelencsér csak a buktáról nem számolt be

Fotó: Gelencsér Attila/Facebook.com

Azok a fideszesek, akik viszont valóban elmondhatják, és tényleg sikeresen lobbiztak azért, hogy választókerületük kisebb-nagyobb felsőoktatási egysége ne kerüljön Palkovics László fazakába, nem kaposváriak. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere például kiharcolta, hogy a Neumann János Egyetem ne olvadjon be teljesen a Szegedi Tudományegyetembe, s a kecskeméti pedagógusképző kar a Károli Egyetem része legyen.

Mások is értek el részeredményeket a felsőoktatás aktuális átszabása során folyó belharcokban: a zalai és veszprémi képviselők néhány éve már sikeresen megfúrták a nagy múltú keszthelyi agrárkar, a Georgikon elcsatolását Veszprémtől Gödöllőhöz. Ezt most Palkovicsék ugyan keresztülvitték, de a helyi fideszesek „kárpótlásul” elkérték a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi karát a Pannon Egyetemnek, és a Gyöngyösön is sikerült „okosba' megoldani”, hogy csak az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara olvadjon be a gödöllői Szent Istvánba, ne a teljes campus.

Az örök vesztes Kaposvár

Jellemző volt, amit Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár mondott a törvény általános vitájának lezárásakor, április 8-án. Így próbált érvelni: „… fölmerült az is, hogy akkor mit tudom én, a debreceni vagy a szegedi egyetem agrárkara is menjen be a nagy egyetembe. Nem tartottuk jónak…”. Nyilván elsősorban a szegedire gondolt, amely Hódmezővásárhelyen működik, s köztudott róla, hogy Lázár János felségterülete.

Kaposvári Egyetem: elveszett önállóság

Kaposvári Egyetem: elveszett önállóság

Fotó: Kaposvári Egyetem/Facebook.com

A nagy, „közép-európai mértékkel mérve is jelentős” agráregyetem kiépítése eddig úgy tűnik, sokkal inkább a martalék-, semmint az észszerűség elveit követte. Suta botladozása a parketten valakinek, aki úgy tesz, mintha tudna táncolni, holott legfeljebb annyit sejt, hogy kinek a tyúkszemére nem tanácsos rálépni, és ki az örök vesztes – jelen esetben Kaposvár –, akit akár jól bokán is lehet rúgni.

(Címlapfotónk: A Kaposvári Egyetem standja egy korábbi foglalkoztatási és álláskeresési kiállításon. A felvétel forrása: Kaposvári Egyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.