A rosszindulatnak nincs határa: kiszúrták a beteg gyerekeket szállító taxis gumiját

Kis-Magyarország

De azért vannak jóakarói is: akadt, aki állta az új abroncs költségét. Aki ma Magyarországon, másokon segít, az a keserűséget és az örömöt is nagy adagokban kapja.

Valaki kihasította Berinszki Zoltánnak a Szeged Nagyáruház mögötti udvaron álló taxijának jobb oldali gumijait a május 13-ára virradó éjszakán. A társasház egyik lakója hallotta is a gumik durranását valamikor kettő és három óra között.

Térfigyelő kamera nincs a közelben, a szomszéd nem ment ki a zajra, így nem tudni, ki volt. A tettes a kapun mászhatott be a zárt udvarra, ahol egyébként Berinszki taxija közelében adóhivatali járművek is szoktak parkolni. A szegedi taxis szerdán reggel fölvette a telefonjával a két kivágott gumit, de nem fordult a rendőrséghez. Azt mondja, korábban már valaki körbekarcolta az autóját.

Akkor tett följelentést, és abban az ügyben lezárult a nyomozás, épp a vádirat készül. Nem akarja, hogy a rendőrség félévenként az ő autójával foglalkozzon. Meggyőződése, hogy aki ezt tette, pontosan tudja, kinek az autójában tett kárt, hiszen a taxira ragasztott reklámok alapján ő beazonosítható.

„A fuvardíjat nincs szívem elfogadni”

Berinszki Zoltán nem egy átlagos taxis, kis túlzással országosan ismert személyiség. Hosszú ideig a mentőszolgálatnál dolgozott, aztán váltott, de, mint mondja, az ember lelke nem változik attól, hogy más hivatást választ.

Itt állt az autó, amikor kiszúrták a kerekeit

Itt állt az autó, amikor kiszúrták a kerekeit

Fotó: A szerző felvétele

„A taxiban ugyanúgy lehet szomorú sorsokkal találkozni, főleg, ha a klinikáról megyek. Olykor a fuvardíjat sincs szíve elfogadni az embernek” – mondja. „Ezek a helyzetek indítottak arra, hogy segítsek.”

2016-ban indította el a kezdeményezését: a beteg gyerekeket családjukkal együtt ingyen szállítja. Ötletéhez később többen is csatlakoztak, nem csak kollégák, mások is, mindenki úgy segített, ahogyan tudott. „Azóta még több ilyen ötlettel találkoztam, országszerte, olyan érzésem van, mintha nőne a szolidaritás. Budapesten a kollégák a nővéreket viszik ingyen.”

A beteg gyerekeket szállító, illetve a kívánságaik teljesítésében közreműködő Berinszki Zoltánról az egész magyar sajtó írt. Beszámoltak az általa létrehozott Taxisok és Civilek a Beteg Gyermekekért Alapítványról is, amelyet azóta Szent Fülöp Gyermekmentő Alapítvánnyá kereszteltek át.

Biztosan jól megél...

Az ismertség azonban azzal is járt, hogy nem csak a segítő szándékú emberek találják meg. A Facebook közösségi oldalon jó néhány olyan véleménnyel is szembesült, miszerint ő biztosan jól megél a fölajánlásokból.

„Akadt, aki azt írta – nem valós profilról –, hogy nyilván pedofil vagyok, mert a gyerekeket viszem. Azt válaszoltam neki, hogy ezzel az erővel, ha időseken segítenék, akkor gerontolfil lennék, ha állatokon, akkor meg zoofil? Én gyereket szülő nélkül sehová sem viszek.”

Zoltánt bosszantja a rosszindulat, amely szerinte a tudatlanságból táplálkozik. Egyes embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan működik egy alapítvány. Zoltáné is ügyvédi felügyelet alatt áll: hiába ő az alapító, még neki sem mondanák meg a bankban, mennyi van épp a számlán, csak az elnöknek és egy kuratóriumi tagnak. Tőlük tudja, hogy mintegy egymillió forintjuk van. Még ha lehetne is, ő onnan öt forintot nem venne el saját célra - hangsúlyozza.

A Gyerekklinikáról Kiskunfélegyházára visz az út

A Gyerekklinikáról Kiskunfélegyházára visz az út

Fotó: Berinszki Zoltán/Facebook.com

Többe kerül a leves, mint a hús

Az utóbbi időben más fuvart nem is vállalt, csak ilyet. A koronavírus lenullázta az ő taxióráját is. „Láttam, nem érdemes éjjel kinn maradni, csak azért, hogy keressek ezerötszáz forintot, mert ha hideg van, és fűteni kell az üzemanyaggal, többe kerül a leves, mint a hús. Azt sem akarom, hogy véletlenül viszek olyan embert, aki fertőzött, aztán meg hívnak, hogy beteg gyerekért kellene menni” – mondja a taxis. Most párjával együtt a tartalékaikból élnek. A gumiszerelés költsége odavágott volna a családi kasszának, ha nem jön a meglepetésszerű segítség.

„Ahogy föltettem a Facebookra a videót a kivágott gumikkal, írt nekem egy férfi, hogy látta a felvételt. Húsz percen belül itt lesz nálam, mondjam meg, mennyibe kerül az egész, és fizet. Végül nem került 80 ezer forintba a négy új gumi – a szigorított műszaki vizsga miatt kellett lecserélni mind a négyet. Nagyon jólesett, nagy segítség volt ez.”

Rohamkocsiban gondolkodik

Most az a terve, hogy az alapítvány révén Budapest és Pécs után Szegeden is álljon munkába egy gyermek- és ifjúsági rohammentő, az ahhoz szükséges fölszereléssel és orvosi háttérrel. Ezt az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján oldják meg. Az autót az alapítvány veszi, és a mentőszolgálat üzemelteti.

Egy ilyen rohamkocsi, fölszereltségétől függően 50-80 millió forintba kerül. Szeged mellett az autópályán nagy a tranzitforgalom Szerbia és Románia felé is, így van létjogosultsága egy ilyen autónak. Az alapítvány most már számíthat az egy százalékos fölajánlásokra is. Ha máshogyan nem megy, egy személyautót, mentőorvosi kocsit állítanak üzembe.

(Címlapfotókon Berinszki Zoltán egy, az alapítvány munkáját elismerő oklevéllel. A felvételt a szerző készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.