Szombathely

Kevés egyetemista érti a tiltakozás tétjét

  • Kupi Györgyi
  • 2012. december 13.

Kis-Magyarország

Sokakat visszatartott az apátia, de a fórumon egy véleményen volt az egyetemista, a középiskolás és a rektorhelyettes: a kormányzat széles körű pusztításba kezdett a keretlétszámok drasztikus csökkentésével.

Bőven jutott hely a biciklimnek a Savaria Egyetemi Központ bejáratánál, épp hogy csak szállingóztak az egyetemi hallgatók a felsőoktatást érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatban összehívott a hallgatói fórumra a hatórai kezdés előtt nem sokkal. Benn, a körülbelül száz jelenlévő kezében már írott, nyomtatott papír, valamint az IMF-ellenes kormányzati plakátok tipográfiáját idéző, az egyetemi megmozdulások állandó kellékévé előlépett brosúrák, rajtuk: „Nem engedünk a kormánynak”, „Eladósodott fiatalság? Nem.”

A fórumot a Savaria Egyetemi Központ (SEK) hallgatói önkormányzata (HÖK) hívta össze. Megtudtuk, hogy a szervezők még a kollégium szobáit is végigjárták, de sok hallgató azt mondta: „Mi értelme a tiltakozásnak, változik-e attól valami?” Hurtik Péter helyi HÖK-elnök erre mondja azt, hogy fel kell emelni a hangjukat a fiataloknak, ha olyasmi történik, ami „ránk, rátok, az egész országra rossz hatással van”. A szombathelyi tiltakozók – fogalmazott Hurtik – nem értenek egyet sem a keretszámokkal, sem a röghöz kötéssel, sem az államilag finanszírozott helyek csökkentésével. Azt is elmondta, hogy bár a jelenlegi egyetemisták „zsebét” nem érintik az intézkedések, magát az egyetemet nagyon is: ha csökken a hallgatói létszám, az a Nyugat-magyarországi Egyetemet is sújtja, s azon belül a SEK-et is.

„Ha csak ültök és néztek, akkor nem fog történni semmi!” – kiáltja Adorján Gergely hallgató. Őt követi Gadányi Károly rektorhelyettes, aki azt mondja: ha nem lesz egyetem Szombathelyen, akkor nemcsak nem maradnak fiatalok a városban, de mások sem jönnek ide.  

Meglepetést a fórumon egy középiskolás diák okozott, már azzal is, hogy felszólalt. Elmondta: azért ment gimnáziumba, hogy utána egyetemre mehessen. Azért hajtott négy évig, hogy álmait megvalósítsa, de most „Hoffmann Rózsa elintézte, hogy ezekből az álmokból ne sok maradjon”. Középiskolásból egyébként nem volt sok az eseményen. Erre magyarázatot épp a felszólaló gimnazistától kaptunk, akinek osztálytársai azt mondták, „minek tiltakozzunk, ha úgysem lesz foganatja?”. Egy másik hozzászóló szándékot vélt felfedezni a felsőoktatást érintő intézkedésekben: lebutított országot tudniillik könnyebb uralni.

A fórumon felvetődött: az egyetemisták menjenek ki a helyi középiskolákba elmagyarázni, mi történik most, és fogjanak össze a következő generációval. Schiller Erzsébet, az egyetem egyik oktatója viszont azt javasolja a létszámot látva, hogy előbb egymással fogjanak össze. Mint mondta, az ő tanítványai sem értették, „mire fel ez a tiltakozósdi”. Hurtik reagált: az egyetemistáknak az a tapasztalatuk, hogy hiába tüntetnek, úgysem történik semmi, ezért inkább a zéhákra koncentrálnak.

Egy óra alatt vége lett a fórumnak, és jött a következő: egy karácsonyi gála.


Helyszínelt a politika
A szombathelyi fórumon néhány oktató, a helyi politikusok közül pedig egy LMP-s és egy MSZP-s képviselő jelent meg: Horváth Zoltán, illetve Nemény András. Felszólalt a Szolidaritás egyik helyi aktivistája – maga is diákhitelt visszafizető volt egyetemista édesanyja –, aki a szervezet segítségét ajánlotta fel a diákok minden további megmozdulásához.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.