Szombathely

Kevés egyetemista érti a tiltakozás tétjét

  • Kupi Györgyi
  • 2012. december 13.

Kis-Magyarország

Sokakat visszatartott az apátia, de a fórumon egy véleményen volt az egyetemista, a középiskolás és a rektorhelyettes: a kormányzat széles körű pusztításba kezdett a keretlétszámok drasztikus csökkentésével.

Bőven jutott hely a biciklimnek a Savaria Egyetemi Központ bejáratánál, épp hogy csak szállingóztak az egyetemi hallgatók a felsőoktatást érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatban összehívott a hallgatói fórumra a hatórai kezdés előtt nem sokkal. Benn, a körülbelül száz jelenlévő kezében már írott, nyomtatott papír, valamint az IMF-ellenes kormányzati plakátok tipográfiáját idéző, az egyetemi megmozdulások állandó kellékévé előlépett brosúrák, rajtuk: „Nem engedünk a kormánynak”, „Eladósodott fiatalság? Nem.”

A fórumot a Savaria Egyetemi Központ (SEK) hallgatói önkormányzata (HÖK) hívta össze. Megtudtuk, hogy a szervezők még a kollégium szobáit is végigjárták, de sok hallgató azt mondta: „Mi értelme a tiltakozásnak, változik-e attól valami?” Hurtik Péter helyi HÖK-elnök erre mondja azt, hogy fel kell emelni a hangjukat a fiataloknak, ha olyasmi történik, ami „ránk, rátok, az egész országra rossz hatással van”. A szombathelyi tiltakozók – fogalmazott Hurtik – nem értenek egyet sem a keretszámokkal, sem a röghöz kötéssel, sem az államilag finanszírozott helyek csökkentésével. Azt is elmondta, hogy bár a jelenlegi egyetemisták „zsebét” nem érintik az intézkedések, magát az egyetemet nagyon is: ha csökken a hallgatói létszám, az a Nyugat-magyarországi Egyetemet is sújtja, s azon belül a SEK-et is.

„Ha csak ültök és néztek, akkor nem fog történni semmi!” – kiáltja Adorján Gergely hallgató. Őt követi Gadányi Károly rektorhelyettes, aki azt mondja: ha nem lesz egyetem Szombathelyen, akkor nemcsak nem maradnak fiatalok a városban, de mások sem jönnek ide.  

Meglepetést a fórumon egy középiskolás diák okozott, már azzal is, hogy felszólalt. Elmondta: azért ment gimnáziumba, hogy utána egyetemre mehessen. Azért hajtott négy évig, hogy álmait megvalósítsa, de most „Hoffmann Rózsa elintézte, hogy ezekből az álmokból ne sok maradjon”. Középiskolásból egyébként nem volt sok az eseményen. Erre magyarázatot épp a felszólaló gimnazistától kaptunk, akinek osztálytársai azt mondták, „minek tiltakozzunk, ha úgysem lesz foganatja?”. Egy másik hozzászóló szándékot vélt felfedezni a felsőoktatást érintő intézkedésekben: lebutított országot tudniillik könnyebb uralni.

A fórumon felvetődött: az egyetemisták menjenek ki a helyi középiskolákba elmagyarázni, mi történik most, és fogjanak össze a következő generációval. Schiller Erzsébet, az egyetem egyik oktatója viszont azt javasolja a létszámot látva, hogy előbb egymással fogjanak össze. Mint mondta, az ő tanítványai sem értették, „mire fel ez a tiltakozósdi”. Hurtik reagált: az egyetemistáknak az a tapasztalatuk, hogy hiába tüntetnek, úgysem történik semmi, ezért inkább a zéhákra koncentrálnak.

Egy óra alatt vége lett a fórumnak, és jött a következő: egy karácsonyi gála.


Helyszínelt a politika
A szombathelyi fórumon néhány oktató, a helyi politikusok közül pedig egy LMP-s és egy MSZP-s képviselő jelent meg: Horváth Zoltán, illetve Nemény András. Felszólalt a Szolidaritás egyik helyi aktivistája – maga is diákhitelt visszafizető volt egyetemista édesanyja –, aki a szervezet segítségét ajánlotta fel a diákok minden további megmozdulásához.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.