Engesztelő szentmisét tartottak Bárdossy Lászlóért, a Horthy-korszak egyik miniszterelnökéért vasárnap a szombathelyi Árpád-házi Szent Erzsébet Ferences Plébánián. Az 1946-ban, háborús bűnökért kivégzett Bárdossy 1890. december 10-én, Szombathelyen született: a mise, illetve az azt követő megemlékezés ennek az időpontnak szólt. A „megrendelő” a két éve alakult Bárdossy László Emléktársaság volt, amely alapító tagjai között ott van a korábbi MIÉP egyik helyi elnöke is.
Megkerestük a szombathelyi Árpád-házi Szent Erzsébet Ferences Plébániát, ahol érdeklődésünkre közölték: „A szentmise Lászlóért volt felajánlva”, a prédikáló pap pedig nem szólt Bárdossy személyéről semmit. „Nem lett kihirdetve részünkről, hogy milyen Lászlóról van szó, mert nálunk csak a keresztnevet szokás bemondani, akiért a misét felajánljuk” – nyilatkozta a plébánia vezetője. Kérdésünkre, miszerint nem aggályos az, hogy egy háborús bűnösnek celebrálnak szentmisét, Rácz Pius úgy reagált: a bűnösnek – hitük szerint mindenki az, Szűz Máriát kivéve – azért tartanak misét, hogy Isten irgalmába ajánlják.
A plébánia egyébként tudta, kiről van szó: vagy abból, hogy ilyen esetben le kell adni a teljes nevét annak, akiért szól a mise, vagy abból, hogy – egy hungarista portál beszámolója és fotója szerint – a tavalyi misén az oltár előtt ott volt Bárdossy László képe is.
A városban már több mint tíz éve megemlékeznek az egykori miniszterelnökről. Még 2000-ben, az SZDSZ szombathelyi szervezete röplapokkal próbálta az emberek figyelmét felhívni arra, miért ne menjenek be aznap a templomba, de azóta különösebb ellenállásba nem ütközik az esemény. „Mi azért nem szervezünk semmilyen akciót, mert jobb, ha nem hívjuk fel ily módon az eseményre a figyelmet” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu-nak Czeglédy Csaba, a szombathelyi MSZP frakcióvezetője.
A misét követő – a Bárdossy család sírjához szervezett – vasárnapi megemlékezésen egyébként alig több mint tíz ember vett részt.
| Tettei, halála, emléke Az alig egy évig – 1941–42-ben – hivatalban lévő Bárdossy László köztudottan németbarát volt. Az ő nevéhez köthető a harmadik zsidótörvény, amely faji alapon határozta meg a „zsidó” fogalmát, s fajgyalázásnak titulálta a zsidók és nem zsidók közti házasságot és a házasságon kívüli nemi érintkezést. Hozzájárulásával mintegy húszezer magyarországi németet soroztak be a Waffen SS-be. Bárdossy miniszterelnökségének idejére esik a kamenyec-podolszkiji mészárlás, amely a magyarországi holokauszt első állomása volt. Ebben az időszakban volt a délvidéki mészárlás is, ami közel négyezer szerb és zsidó áldozatot követelt. Horthy Miklós kormányzó támogatásával ő döntött arról is, hogy Magyarország a II. magyar hadsereg kötelékében több százezer katonát vezényeljen a frontra, de a kormányzó hozzájárulását már nem kérte az USA-nak történő hadüzenetkor. Bárdossy Lászlót háborús bűnösként ítélték halálra, és végezték ki 1946-ban. Az akkori vádhatóság szerint Bárdossy miniszterelnökként felelős volt Magyarország II. világháborús hadba lépéséért, és ezzel közvetve több százezer ember halálát okozta. A MIÉP még 2001-ben a Legfőbb Ügyészségnél per-újrafelvételi kérelemmel jelentkezett (erről cikkünket lásd itt). A szélsőjobboldali párt nem tartotta háborús bűnösnek az egykori miniszterelnököt, kivégzése szerintük egy koncepciós per eredménye volt. A MIÉP kérelmét végül a Legfőbb Ügyészség visszautasította. |
