Kihasználható nép, agresszív társadalom – Keményen odaszólt Orbánéknak a röszkei plébános

  • narancs. hu
  • 2017. április 18.

Kis-Magyarország

A menekültpolitika kapcsán emelte fel szavát Liszkai Tamás.

Szombaton tüntetést tartottak Röszkén a menekülteket segítő MigSzol szervezésében, ezen az eseményen pedig a helyi plébános is felszólalt. Liszkai Tamás beszédét a Szemlélek nevű blog forradalminak nevezte, ami – hamarosan látni fogjuk – tulajdonképpen nem is túlzás, ismerve a hazai egyház viszonyait.

false

 

Fotó: szemlelek.blog.hu

Röszkén ugyanis az történt, hogy egy pap alig burkoltan kritizálta a magyar kormány politikáját, és hívott fel a menekültekkel való szolidaritásra. Ami a legkevésbé sem megszokott.

Liszkai szerint ugyanis „ma is elgondolkodtató a Názáreti Jézus perének tanulsága: nem volt ellene valódi vád, még a helytartó is megkérdezte, hogy valójában mi rosszat tett. Hogy mégis el lehessen ítélni, ahhoz ellenséget kellett láttatni benne. Politikailag is értelmezhető ellenségképet kreáltak, hogy a tömeg gyűlölje és halálát akarja.”

Értik, ugye?

A plébános ezt követően önkritikára buzdította a magyar nép tagjait. „Ha egy társadalom lemond jogainak forrásáról, a jogok gyakorlására való önnevelésről, a politika feletti kontrollról, akkor kihasználhatóvá válik olyan döntésekhez, amik hátterét nem látja, olyanok ellen, akiket nem is ismer” – mondta a magyar határon tapasztalható állapotokat jól ismerő pap.

No comment…

Liszkai végül így zárta sorait: „Végtelenül könnyű és kényelmes lenne, ha a menekültek nem lennének itt. De itt vannak – közölte a lelkipásztor, majd így folytatta: – A politikai vezetés talán csak jóhiszeműen segíteni akar a társadalomnak, hogy ne foglalkozzon azzal, ami kényelmetlen, kellemetlen lehet a számára. Csak ennek az az ára, hogy a társadalom egyre kevésbé akar felelősséget vállalni azért is, ami az ő kötelessége lenne. Az ilyen társadalom egyre indulatosabb, előítéletesebb és agresszívebb lesz” – figyelmeztetett Liszkai Tamás. Hozzátette: „A migránskérdésben is józanságra és bölcsességre van szükség. Az a társadalom, amely ennek a felelősségét teljes egészében a politikára ruházza, maga felett mond ítéletet.”

(A blog posztját a 444.hu szemlézte először.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.