Kihasználható nép, agresszív társadalom – Keményen odaszólt Orbánéknak a röszkei plébános

  • narancs. hu
  • 2017. április 18.

Kis-Magyarország

A menekültpolitika kapcsán emelte fel szavát Liszkai Tamás.

Szombaton tüntetést tartottak Röszkén a menekülteket segítő MigSzol szervezésében, ezen az eseményen pedig a helyi plébános is felszólalt. Liszkai Tamás beszédét a Szemlélek nevű blog forradalminak nevezte, ami – hamarosan látni fogjuk – tulajdonképpen nem is túlzás, ismerve a hazai egyház viszonyait.

false

 

Fotó: szemlelek.blog.hu

Röszkén ugyanis az történt, hogy egy pap alig burkoltan kritizálta a magyar kormány politikáját, és hívott fel a menekültekkel való szolidaritásra. Ami a legkevésbé sem megszokott.

Liszkai szerint ugyanis „ma is elgondolkodtató a Názáreti Jézus perének tanulsága: nem volt ellene valódi vád, még a helytartó is megkérdezte, hogy valójában mi rosszat tett. Hogy mégis el lehessen ítélni, ahhoz ellenséget kellett láttatni benne. Politikailag is értelmezhető ellenségképet kreáltak, hogy a tömeg gyűlölje és halálát akarja.”

Értik, ugye?

A plébános ezt követően önkritikára buzdította a magyar nép tagjait. „Ha egy társadalom lemond jogainak forrásáról, a jogok gyakorlására való önnevelésről, a politika feletti kontrollról, akkor kihasználhatóvá válik olyan döntésekhez, amik hátterét nem látja, olyanok ellen, akiket nem is ismer” – mondta a magyar határon tapasztalható állapotokat jól ismerő pap.

No comment…

Liszkai végül így zárta sorait: „Végtelenül könnyű és kényelmes lenne, ha a menekültek nem lennének itt. De itt vannak – közölte a lelkipásztor, majd így folytatta: – A politikai vezetés talán csak jóhiszeműen segíteni akar a társadalomnak, hogy ne foglalkozzon azzal, ami kényelmetlen, kellemetlen lehet a számára. Csak ennek az az ára, hogy a társadalom egyre kevésbé akar felelősséget vállalni azért is, ami az ő kötelessége lenne. Az ilyen társadalom egyre indulatosabb, előítéletesebb és agresszívebb lesz” – figyelmeztetett Liszkai Tamás. Hozzátette: „A migránskérdésben is józanságra és bölcsességre van szükség. Az a társadalom, amely ennek a felelősségét teljes egészében a politikára ruházza, maga felett mond ítéletet.”

(A blog posztját a 444.hu szemlézte először.)

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.